Indiában több mint 500 millió felhasználóval büszkélkedhet a WhatsApp. Az akkoriban még Facebook, ma már Meta néven futó anyavállalat még 2014-ben adott több mint 16 milliárd dollárt a csevegőalkalmazásért, amelyet a korábbi ígéretek ellenére egyre inkább igyekszik pénztermelésre fogni.

Félmilliárdos táborával India messze a WhatsApp legnagyobb piacát adja, így érthető módon itt mutatkoztak meg elsőként és hangsúlyosan a monetizációs törekvések. A cég 2018-ban indította be a hálózaton a WhatsApp Business szolgáltatást és a hirdetéselhelyezést. Előbbi lehetőséget ad a vállalkozásoknak arra, hogy közvetlen üzenetekkel, ajánlatokkal keressék meg a felhasználókat. Mindez a kezdeti időszakban még meglehetősen szigorú szabályok között történhetett, de friss beszámolók alapján a jelenleg nehéz periódusban lévő Meta számára sokkal fontosabb a bevétel, mint a felhasználók véleménye.

A Rest of World témában készült alapos riportjában több érintett személy is arra panaszkodott, hogy az utóbbi hónapokban egyenesen elviselhetetlenné vált az alkalmazásban a kéretlen reklámüzenetek mennyisége. Egyikük a Twitterre menekülve még nyáron adott képes ízelítőt a jelenségről. Ahogy a lapnak elmondta, azon a napon az első 10 üzenet mindegyike valamilyen céges megkeresés volt. A felhasználó szerint 2021 végén kezdtek elszaporodni az alkalmazásban az üzleti reklámüzeneteket, ami idén egyre inkább erőteljesebbé vált. A kellemetlen trend meglehetősen szélsőséges megnyilvánulásokat is kiváltott egyesekből.

Az üzlet az üzlet

Ami egyre bosszantóbb jelenség a felhasználói oldalon, az viszont kiváló lehetőség a másikon. A beszámolóban megszólaltatott vállalkozások pénzügyileg bőven megtérülő kampányokról meséltek. Ez nem véletlen, hiszen a WhatsApp üzeneteit a felhasználók 80 százaléka öt percen belül megnézi, ami mérföldeket ver az e-mailen, vagy akár SMS-ben továbbított ajánlatok hatékonyságára. (Más kérdés, hogy idővel miként változik a hatékonysági mutató, ha mindez egyre jobban idegesíti a közönséget.)

A Meta szóvivője a témával kapcsolatban azt nyilatkozta, hogy a WhatsApp szabályai szerint a felhasználóknak kell előbb belegyezniük, hogy üzleti megkereséseket kapjanak egy adott vállalkozástól. A platform pedig biztosítja a lehetőséget az emberek számára, hogy bármikor egyszerű módon blokkolhassanak egy céget vagy jelenthessenek egy problémát. A vállalatbirodalom képviselője azt is hangsúlyozta, hogy folyamatosan együttműködnek a partnerekkel annak érdekében, hogy az üzenetek hasznosak és megfelelőek legyenek, valamint korlátozzák a naponta küldhető üzenetek számát.

A fentiek azonban láthatóan kevésnek bizonyulnak. A felhasználói beszámolók szerint napi rutinná vált a nem kívánt cégek blokkolása, jelentése, rengeteg esetben pedig olyan cégektől kapnak megkereséseket az emberek, amelyekről még csak nem is hallottak, és pláne nem adtak engedélyt a kapcsolatfelvételre. Mindez azért lehetséges, mert a WhatsApp az utóbbi időben feladta korábbi szigorú ellenőrzési politikáját, és a cégeknek egyre könyebbé teszi mind a Business szolgáltatás használatát, mind a felhasználói beleegyezés megszerzésének feltételeit. (Korábban például ehhez vizuális elemmel is láthatóvá tett, opt-in sor kipipálására volt szükség, jeleng viszont már elég a felhasználói feltételeket tartalmazó szövegtengerbe rejteni, az eléréshez szükséges telefonszám pedig akár áttételesen is megszerezhető egy másik helyen igénybe vett szolgáltatással.)

Nem erről volt szó

Érdemes megjegyezni, hogy pont a WhatsApp elüzletiesítése miatt távozott a vállalatcsoporttól 2018-ban a csevegőplatform egykori társalapítója. Jan Koum, a csetprogram felvásárlásakor azt ígérte a felhasználóinak, hogy az alkalmazás továbbra is önállóan, függetlenül, az addigi tervek szerint működik. Sem az üzleti modellben, sem az alkalmazás működésében nincs tervben alapvető változást - nyugtatta az akkori vezérigazgató a közönséget. Persze Koumnak meglehetősen naívnak kellett lennie ahhoz, hogy mindezt tényleg el is higgye egy 16 milliárdos üzlettel kapcsolatban.