Miközben az Egyesült Államok is erősen dolgozik azon, hogy megerősítse kibervédelmi állásait, egyre-másra kapunk híradást olyan támadásokról, melyekről feltételezhető, hogy Kínából indították. Ezek az incidensek intézményeket, lapokat, hírügynökségeket, cégeket egyaránt érintettek, és ma már átfogó és nemzetközi problémakezelést kíván.

Nem véletlen, hogy az USA törekvéseivel majdnem egy időben az Európai Unió is lépett a kiberbiztonsági szabályozás szigorítása irányába, és Magyarországon is ebbe az irányba modult a törvényhozás az április folyamán elfogadott elektronikus információbiztonságról szóló törvénnyel.




Legalább beszélnek róla ■ A The New York Times szerint az Egyesült Államok és Kína júliustól rendszeresen magas szinten folytat majd tárgyalásokat az internetes kalózkodásról és az ipari kémkedésről. Barack Obama és a kínai elnök, Hszi Csin-ping (angol átírásban: Xi Jinping) – akiről korábban feltételezték, hogy ő állhatott több fontosabb amerikai lapot ért kibertámadások mögött is – már a héten találkozik Kaliforniában. Ezen a taláálkozón nem csak Kína szerepe, hanem Észak-Korea is szóba kerül.

Arra a New York Timesnak nyilatkozó kormányzati tisztviselők is felhívták a figyelmet, hogy rövid távon nem várnak túl sokat a tárgyalásoktól. De már az is nagy lépés, hogy beszélnek a problémáról. A lap idézi a U.S. Cyber Command igazgatójának egy tavaly tavasszal történt szenátusi meghallgatását, aki akkor épp arról beszélt, hogy a történelemben példátlan mértékben jutnak illetéktelen kezekbe gazdasági és védelmi szempontból is rendkívül értékes információk. Keith B. Alexander a meghallgatáson azt is kifejtette, hogy ez ellen csakis a magánszektor együttműködésével lehet.

Eddig csak célozgattak ■ Az Egyesült Államok szerint kínai számítógépes kalózok még amerikai fegyverrendszerek adataihoz is hozzáfértek. Peking természetesen cáfolja az amerikai vádakat, és azt állítja, maga is internetes hackertámadások célpontja. Szombaton Chuck Hagel amerikai védelmi miniszter kiberkémkedésssel vádolta Kínát az az amerikai és az ázsiai-csendes-óceáni térség védelmi minisztereinek szingapúri találkozóján. Szerinte a támadások nagy része a kínai kormányhoz, illetve a kínai hadsereghez köthető.

Kétségtelen – emeli ki az amerikai lap –, hogy az évi 7-8 százalékos gazdasági növekedéshez, melyet Kína elért, folyamatosan szükség van új és új technológiák gyors beáramlására. Ennek pedig egyik hatékony eszköze az ipari kémkedés, azaz a szellemi tőke lopása.


Bár Washingtonban fontosnak tartják, hogy a kiberbiztonság területén bizonyos normákat és szabályokat fogadjanak el, még nem világos, hogy hová vezethetnek majd a tárgyalások. Amerikai szakértők úgy vélik, az internetes konfliktusokat, amelyekben kormányzati és magánszereplők is rendelkezhetnek kiberfegyverekkel, nem lehet olyan fegyverzetkorlátozási megállapodásokkal szabályozni, mint amilyeneket egykor az Egyesült Államok a Szovjetunióval kötött.

A kormányzati és az üzleti számítógépes hálózatok elleni támadásokon kívül egyik fél sem hajlandó nyílt tárgyalásba bocsátkozni a katonai kémkedés kérdéséről. Kínai részről ugyanakkor várhatóan nyomás nehezedik majd az amerikaiakra az olyan kiberfegyverek ügyében, mint amilyet az Egyesült Államok lapjelentések szerint Izraellel közösen Irán ellen vetett be.