Korábban nem sikerült megfelelően szimulálni a természetes környezeti jelenségeket a kísérleti állatoknak, de a jelek szerint az egerek fogékonyak a virtuális valóságra.

Az egerek körül kialakított virtuális valóság állítólag nem új ötlet, amennyiben a tudósok így próbálják ellenőrzött körülmények között viszgálni az állatok viselkedését a természetes környezetükben. Az erre létrehozott megoldások azonban a legjobb esetben is nehézkesek: az egereket futópadon helyezik el, miközben képernyőkkel vagy vetítővásznakkal veszik körül őket. A Gizmodo riportja alapján erre is a VR-szemüveg lehet a megoldás: az amerikai Illinois államban működő Northwestern Egyetem kutatói bejelentették az iMRSIV kifejlesztését, ami a korábbiaknál sokkal életszerűbb hatással van a laboratóriumi egerekre.

Az iMRSIV az Oculus Rifthez és más VR-szemüvegekhez hasonlóan működik, de nem a rágcsálókra adnak rá pici headseteket, hanem egy alaphoz rögzítik az egér méretű eszközöket, és az állatokat olyan közel helyezik hozzájuk, hogy teljes látóterüket lefedjék, miközben akár helyben is futhatnak a futópadon. Pénteken megjelent cikkükben a tudósok arról számoltak be, hogy az egerek sokkal gyorsabban hozzászoknak az iMRSIV rendszerhez, mint a hagyományos installációkhoz, és tapasztalataik szerint ugyanolyan kiképzési paradigmák alkalmazása mellett a "szemüveges egerek" sokkal gyorsabban tanulnak.

Minden szempontból jobbnak tűnik

A kutatók arra is kíváncsiak voltak, hogy a VR-struktúra képes-e pontosan szimulálni a felülről érkező természeti veszélyeket, például a madarakat, amiben eddig nem voltak sikeresek. Egy sötét korong táguló vetületével most elérték, hogy az egerek lefagyjanak vagy elkezdjenek gyorsabban szaladni, ilyen reakciók pedig jellemzően a vadonban figyelhetők meg. Az ötlet gyakorlati alkalmazásaitól azt remélik, hogy más, a természetben gyakran előforduló jelenségeket is szimulálhatnak a segítségükkel – például olyan forgatókönyveket, amelyekben maguk az egerek üldöznének potenciális apró zsákmányokat.

A hagyományos VR-rendszereket a publikáció egyik szerzője drágának és túl nagynak nevezte, amelyeket így nem is lehet akármilyen laborba telepíteni, plusz az egerek betanítása is sokáig tart egy-egy feladat elvégzésére, korlátozva, hogy hány kísérletet lehet velük elvégezni. Bár az iMRSIV fejlesztésével mág sok munkájuk lesz, az eszközt már most is kicsinek, viszonylag olcsónak és nagyon felhasználóbarátnak tartják. Ezzel nemcsak átlépnék a jelenlegi VR-megközelítések nyilvánvaló korlátait, de sok más laboratórium számára is elérhetőbbé tennék a VR-technológiát az egerek viselkedésének vizsgálatához.

a kép forrása: Northwestern University

Konzumer tech

Ki kell fizetnie a Google-nek az EU-s rekordbüntetést

Egy 2018 óta húzódó ügy végére került pont tegnap azzal, hogy az Európai Unió Bírósága tegnap helyben hagyta a versenykorlátozó intézkedések miatt a Google-re kiszabott 4,1 milliárd eurós EU-s bírságot.
 
A hurráoptimizmusnak régen vége, a fejlesztések sem technikai köntösben zajlanak már, hanem üzleti, jogi és kockázatkezelési megfontolások dominálnak. Belépőben vagyunk a cloud második korszakába.

a melléklet támogatója a ONE Solutions

Egy kormányrendelet alapjaiban formálják át 2026-tól az állami intézmények és vállalatok szoftvergazdálkodási gyakorlatát.

Projektek O-gyűrűje. Mit tanulhat egy projektvezető a Challenger tragédiájából?

A Corvinus Egyetem és a Complexity Science Hub kutatói megmérték: a Python kódok közel harmadát ma már mesterséges intelligencia írja, és ebből a szenior fejlesztők profitálnak.

Rengeteg ország áll át helyi MI-platformra

Ön sem informatikus, de munkája során az információtechnológia is gyakran befolyásolja döntéseit? Ön is informatikus, de pénzügyi és gazdasági szempontból kell igazolnia a projektek hasznosságát? Mi közérthető módon, üzleti szemmel dolgozzuk fel az infokommunikációs híreket, trendeket, megoldásokat. A Bitport tizennegyedik éve közvetít sikeresen az informatikai piac és a technológiát hasznosító döntéshozók között.
© 2010-2026 Bitport.hu Média Kft. Minden jog fenntartva.