Az amerikai diákok standardizált teszteredményei hosszú időn keresztül erősödtek, majd ismét csökkenni kezdtek, hogy 2023-ban és 2024-ben két évtizedes mélypontra jussanak. Ez a tendencia ugyanakkor nem korlátozódik az Egyesült Államokra, mivel a 15 éves korosztály matematikai, olvasási és természettudományos teljesítménye 2022-ben világszerte padlózott, részben a Covid-19 világjárvány következtében. A pandémia hosszabb távon is érezhető hatásai azonban csak a probléma egy részét adják, mivel az eredmények visszaesése már jóval korábban, 2012 körül elkezdődött – olvasható a New York Times múlt heti véleménycikkében idézett statisztikákban.

A szerző Jean Twenge, a San Diego State University pszichológiaprofesszora szerint az egyik nyilvánvaló bűnös az okostelefon, ami éppen akkor terjedt el széles körben, amikor a teszteredmények gyengülni kezdtek. A tanulásra gyakorolt ​​negatív hatásuk az egyik oka annak, hogy az USA-ban is számos iskolakörzet bevezette az okostelefonok használatának korlátozását, a New York-i állami iskolákban pedig a tanulók otthonról hozott laptopjait, táblagépeit és okosóráit is betiltották. Ez egy szakszervezeti felmérés alapján az érintett tanárok 83 százaléka szerint nagy előrelépés, mégsem jelent kielégítő megoldást, mert érdemi korlátozásról nincs szó sem az iskolában, sem azon kívül.

Laptopokat és táblagépeket ugyanis minden diák használ az iskolában, vagy otthon a házi feladatok elkészítéséhez. Ha az eszközöket központilag biztosítják, akkor mindenki adottnak veszi, hogy azok csak gondosan válogatott és korlátozott funkciókat biztosítanak, de Twenge szerint ez egyáltalán nincs így, ráadásul a szülőknek ebben az esetben már nem marad sok ráhatásuk a dologra. Még ha a laptophasználat nem is jár minden esetben szélsőséges jelenségekkel, ott van a közösségi média, a levelezés vagy a videózás, és ahogy a professzor írja, a 13 évesektől nem várható el, hogy a feladataikra koncentráljanak egy "hatalmas szórakoztató videótartalom-könyvtár" mellett ülve.

Mintha annyira bonyolult lenne

A cikk legfontosabb megállapítása, hogy nem a legújabb kori okostelefon-frász a problémák gyökere, hanem általában a "digitális figyelemelterelés". Twenge úgy látja, hogy a túlzott eszközhasználat szörnyű hatással van a tanulmányi teljesítményre az órákon vagy az órákon kívül is, és hiába szedik be az okostelefonokat az iskola kapujában, ha ugyanazzal a mozdulattal laptopokat osztogatnak. Bár egykor jó ötletnek tűnt minden gyereknek saját eszközt adni, szerinte ma már egyértelmű, hogy ez a törekvés kudarcot vallott: miközben sok felnőtt panaszkodik, hogy az online impulzusok zavarják munka közben, el lehet képzelni, hogy milyen hatással vannak a 16 vagy akár 11 évesek tanulására.

A különféle statisztikák mellett a professzor Finnországot is felhozza példaként, amelyre hagyományosan a világ egyik legjobb iskolarendszerével rendelkező országként hivatkoznak. Egy 2022-es felmérés szerint azonban a finn diákok akkor már naponta másfél órát babrálták az iskolában digitális eszközeiket az oktatással össze nem függő felhasználásokban, teszteredményeik pedig egy véletlen egybeesés folytán jelentősen romlottak a 2006 és 2022 közötti időszakban. Japánban ehhez képest a diákok kevesebb mint fél órát töltenek "digitális szabadidős tevékenységekkel" az iskolában, és a teljesítményük is sokkal stabilabb maradt ugyanebben az időszakban.

A NYT cikke ettől függetlenül nem a laptopok bezúzása mellett érvel, hanem azok körültekintőbb kezelését sürgeti: az alsóbb osztályokban minimális vagy semmilyen eszközhasználatot javasol, és a mikor az idősebb diákok laptopokat kapnak, azokat szigorúan a releváns alkalmazásokra korlátozná. Ez utóbbinak egyébként eddig sem lett volna akadálya, ha szövegelés helyett bárki érdemben is foglakozott volna a dologgal – jelenleg azonban a szülők sem tehetik meg, hogy felügyeleti programokat telepítsenek az iskolából kapott gépekre, a másik oldalon pedig egyszerűbb korlátlan YouTube-hozzáférést adni a diákoknak, mint dedikált lapokon beágyazni a hasznos videókat.

Részletek a NYT cikkében »