A SpaceX több milliárd dollárért szolgáltat a Pentagonnak, és az éppen érvényben lévő szerződések alapján legalább 2036-ig részt vesz az amerikai katonai űrprogramok többségének végrehajtásában. A több mint 350 milliárd dollárra értékelt magánvállalat és annak vezérigazgatója, Elon Musk azonban sorra jegyzi a kudarcokat a Starship rakétarendszerrel, miután legutóbbi, kilencedik tesztrepülése során az önmagában is Starshipként emlegetett, 50 méteres űrhajó sikeresen levált ugyan a Super Heavy hordozórakétáról és elérte a Föld körüli pályát, de irányíthatatlanná vált, felrobbant és az óceánba zuhant.
A zsinórban harmadik fiaskó után természetesen azok a vélemények is szaporodnak, amelyek szerint az amerikai űrrepülést tényleg a NASA nemzeti projektjeként, nem pedig milliárdosok szeszélyeként kellene kezelni. Bár a kudarc lehetősége az űripari innováció velejárója, és a hosszabb távon a Mars-utazást célzó rakétarendszer is olyan új technológiákat vonultat fel, amelyeket időbe kerül megbízhatóvá fejleszteni, egyre kézenfekvőbb a SpaceX működésének összehasonlítása a NASA-éval, amit éppen mostanában rokkantanak meg a Trump-kormányzat és Musk "hatékonysági minisztériumának" (DOGE) emberei.
NASA-szálkák és SpaceX-gerendák
A Futurism összeállítása a The Verge szerkesztőjét idézi, aki szerint korábban a felrobbant rakétákat kudarcnak nevezték, nem részleges sikernek és előrelépésnek, mint a SpaceX esetében. A NASA-nak és az űripari magáncég persze eltérő célokkal működik, de az Egyesült Államok kormánya komoly pénzügyi kötelezettséggel tartozik mindkettő felé, így érdemes lehet azokat az objektív különbségeket is vizsgálni, ahogy a két szervezet a céljait megvalósítja. A lapnak nyilatkozó egyik technológiai szakértő szerint ugyanis a NASA-t története során "soha nem engedték ugyanúgy kudarcot vallani, mint a SpaceX-et."
A Nemzeti Repülési és Űrhajózási Hivatal költségvetését ugyanis még a nagy sikerek idején is szigorúan ellenőrizték, esetenként már azért is támogatásokat vonva el az ügynökségtől, mert az nem tudta számszerűsíteni az űrkutatás nem gazdasági előnyeit. A SpaceX-et ehhez képest közel sem vizsgálják ilyen mértékben a Pentagon költségvetési szakértői, még akkor sem, ha a vállalat éppen az amerikai védelmi ügynökségek szerves részévé válik. Nyereséget ráadásul szinte teljes egészében a Starlink műholdas internetszolgáltatásból termel, és ha a Starship továbbra is csak égeti majd a pénzt, akkor kormányzati szerződéseknek kell majd biztosítaniuk, hogy a SpaceX "túl nagy legyen ahhoz, hogy csődbe menjen" – amit a cikk némileg ellentmondásosnak nevez egy állítólagos szabadpiaci rendszerben.
Ahogy a BBC elemzésében is olvasható, a SpaceX gyors iterációkkal dolgozik, és a tesztek során felmerülő hibákat inkább tanulási lehetőségként, mintsem kudarcként kezeli. Bár ez a megközelítés nyilván jelentős áttörésekhez vezethet, és a vállalat is abban bízik, hogy a "hibázz gyorsan, tanulj gyorsan" versenypiaci stratégia végül megtérül majd, az ismételt hibák kérdéseket vetnek fel a hosszú távú megbízhatósággal és biztonsággal kapcsolatban. Ahogy a Futurism oldalán idezett szakértő fogalmaz, a SpaceX összeomlana olyan nyomás alatt, amit mondjuk az amerikai kormány helyezett a NASA-ra a hidegháború alatt.
Nyílt forráskód: valóban ingyenes, de használatának szigorú szabályai vannak