A Google Trends alapú 2012-es munkaerő-migrációs kutatás jó példa arra, hogyan lehet hatékonyan, ugyanakkor szakmailag megbízhatóan felhasználni az interneten beszerezhető, illetve ott keletkező adatokat. A netes kutatások teljes spektruma azonban ennél vegyesebb képest mutat. Az online végzett marketingkutatásoknak számos válfaja létezik, közös bennük, hogy egyre népszerűbbek itthon és nemzetközileg egyaránt. Egyre többször veszi át az internetes adatgyűjtés a személyes adatfelvétel vagy a telefonos kutatások helyét, ami az előnyök mellett komoly kockázatokat is hordoz.

Egyszerű  és olcsó ■ Az online kutatási módszerek térhódítása hátterében a netes adatgyűjtés egyszerűsége és alacsony költsége, illetve a web-alapú szolgáltatások általános népszerűsége áll. A csapda azonban éppen ebben rejlik: a könnyen begyűjthető adatok eredete, összetétele, megbízhatósága gyakran kétséges, megfelelő szakmai körültekintés nélkül akár súlyosan félrevezetőek is lehetnek.

Nem elég ugyanis a mintanagyság, az online vizsgálatoknál is kulcskérdés, hogy kik és hogyan kerülnek a mintába, kik maradnak ki belőle és miért. Egyáltalán, a célcsoportunk teljes körűen jelen van-e az interneten és olyan csatornákat használunk-e a kutatáshoz, hogy bármelyikük elérésére egyenlő esély nyíljon? Valóban olyan életkorúak és társadalmi-gazdasági státuszúak-e a válaszadók, amilyennek állítják magukat vagy virtuális identitások mögül kapott hamis adatokkal dolgozunk, reálisnak feltételezhetők-e a válaszok vagy például egy felajánlott nyeremény nem torzítja-e el az adatokat?

Évről évre több és egyre szélesebb célcsoport érhető el az interneten megfelelő hatásfokkal akár marketing, akár piackutatási céllal. Az online kutatásokat a marketing tudományának és az internethasználatnak is fellegvárát jelentő Egyesült Államokhoz képest hazánkban még mindig komoly szakmai körültekintéssel és számos megkötéssel érdemes alkalmazni. A marketing- és piackutatások esetében akkor lehetséges az online technikák megbízható használata, ha a célcsoportnak közel minden tagja rendelkezik online elérhetőséggel és az elérésükhöz szükséges, adatok (például elsődleges e-mail címeik) és csatornák (például website-ok, melyeket rendszeresen használnak) a mintavételhez rendelkezésre is állnak.

Spontán magatartás ■ A Google Trends adatok elemzése az online marketingkutatások egy előremutató, megbízható ága. Ez a speciális módszer nem a célcsoportok direkt megkérdezésére épít, hanem az emberek spontán magatartását figyeli meg és az erről tömegesen gyűjtött adatokat veti elemzés alá. Minden webes kutatásnál, így a Google Trends elemzésnél is érdemes előzetesen megvizsgálni, hogy a célcsoportok (ez esetben a potenciálisan külföldön munkát vállalók) kellő arányban jelen vannak-e az interneten és a kutatáshoz alkalmazandó módszerrel, illetve csatornán kellő egyenletességgel elérhetők-e.

A Google Trends elemzések előnye legfőképp a spontán viselkedések hitelessége, „őszintesége”, valamint az, hogy a Google keresőjének használata ma már elsöprő arányú, így joggal feltételezhető, hogy ez a csatorna nem zár ki mesterségesen egyetlen jelentős szegmenst sem az interneten elérhető célcsoportok közül.


A Google Tends módszert marketing- és kommunikációs stratégiai tervezéshez is ajánlani tudjuk minden olyan esetben, amikor a célcsoport webes jelenléte és aktív nethasználata döntő arányban feltételezhető. A piaci szempontból legjelentősebb 18-49 éves fizetőképes fogyasztói és az üzleti döntéshozói szegmens megcélzása stratégiailag ilyennek tekinthető.