Az OpenAI új képgenerátorának megjelenésével már a japán animátorok munkáját imitáló MI-képek áradata és az ebből eredő etikai vagy szerzői jogi aggályok borzolták a kedélyeket. A vállalat vezérigazgatója, Sam Altman szerint a mesterséges intelligenciával előállított anyagok "nettó nyereséget jelentenek" a társadalomnak: egy vasárnap közzétett interjúban azt fejtegette, hogy az MI "a tartalomkészítés demokratizálásán", vagyis a belépési korlátok lebontásán keresztül széles körben támogatja a kreativitást és az innovációt.
Bár azt Altman is nagyvonalúan elismerte, hogy az átalakulásnak vannak árnyoldalai, sőt a mesterséges intelligencia megváltoztatja a művészetet, túlnyomórészt pozitív hatásokról beszélt. Az ő értelmezésében vállalható kompromisszumokról van szó, mert a mesterséges intelligencia megkönnyíti az emberek művészi tevékenységét, amit ráadásul szélesebb körben tudnak láthatóvá tenni: ma már csak egy okostelefon és egy ötlet kell hozzá, hogy bárki publikáljon valami érdemi dolgot, amiből összességében mindenki profitálhat.
Az OpenAI vezetője nem sokkal azután vázolta fel a művészetről alkotott elképzeléseit, hogy az OpenAI új képgeneráló eszközével a netezők tömegei rajzoltattak át saját fényképeket, internetes mémeket, sőt akár a szeptember 11-i terrortámadás vagy a Kennedy-gyilkosság képeit a japán Studio Ghibli stílusára. Altman maga is Ghibli-stílusú profilképre váltott az X közösségi platformon, és azzal viccelődött, hogy az OpenAI szerverei olvadoznak a nagy terhelés miatt – az új divat azonban így sem aratott osztatlan sikert a felhasználók között.
Ennek is betudható, hogy a stílust nem védik ugyan szerzői jogok a konkrét alkotásokkal vagy karakterekkel ellentétben, az OpenAI néhány napon belül korlátozni kezdte a szóban forgó promptokat és a képgenerátorhoz való ingyenes hozzáférést. Altman a fenti interjúban is elmondta, hogy tisztában vannak vele, milyen sokan félnek tőle, hogy az MI automatizálja a művészi feladatokat. Mégis inkább az "új kreatív lehetőségek" megnyitását hangsúlyozta, hozzátéve, hogy "az ízlés még mindig számít" – vagyis szükség lesz profi művészeti tervezésre.
Akkor is jó lesz nekik, ha belegebednek
Altman szerint "talán kevesebben csinálják majd ezt, de sokkal több pénzt kereshetnek vele", ezzel pedig meg is érkeztünk oda, hogy milyen alapokra épül az általa közvettett jövőkép. Mivel sok alkotó hosszú éveken át csiszolgatja a tudását, elég hitvány dolog árnyoldalazással elintézni, amikor a mesterséges intelligencia ellenszolgáltatás vagy hivatkozás nélkül leutánozza őket, aláásva a művészi munka értékét és az alkotók megélhetését. Az ízlés lehet, hogy a grafikai tervezésben még mindig számít, de az MI-fejlesztésből eleve hiányzik.
A mesterséges intelligencia gazdasági kilátásairól (vagyis az MI-befektetések megtérüléséről) szólva is fontos kritika, hogy a technológiai iparágban alulértékelik az emberi képességeket, ami szükségszerűen a gépek túlértékeléséhez vezet. Bár a művészi kifejezés eszközeinek és lehetőségeinek elérhetővé tétele valóban jól hangzik, ebben sem látszik, hogy bárki középutat próbálna találni a technikai innovációt és az alkotók jogai vagy a művészi munka sajátosságai között. Ami egyébként tökéletesen illeszkedik a big tech piacszerzési gyakorlatába.
Ahogy a digitális gazdaság történetében már számos példa akadt rá, most is addig nyomják a gázt, amíg el nem érik a kritikus tömeget, hogy legfeljebb már csak sajnálkozni lehessen, miért nem csapott senki a kezükre még idejében. A "ghiblifikáció" minden bizonnyal hamar kifullad, hiszen sok felhasználó számára ez is csak egy filter volt a sok közül, és már a következőt keresi, amivel felszabadíthatja mérhetetlen kreativitását. Átláthatóság és világos etikai sorvezetők nélkül azonban egyre kevésbé izgalmas, hogy milyen lesz a következő eszköz.
Exkluzív szakmai nap a felhők fölött: KYOCERA Roadshow a MOL Toronyban
A jövő irodája már nem a jövő – hanem a jelen. A digitális transzformáció új korszakába lépünk, és ebben a KYOCERA nemcsak követi, hanem formálja is az irányt. Most itt a lehetőség, hogy első kézből ismerje meg a legújabb hardveres és szoftveres fejlesztéseket, amelyekkel a KYOCERA új szintre emeli a dokumentumkezelést és az üzleti hatékonyságot.
CIO KUTATÁS
AZ IRÁNYÍTÁS VISSZASZERZÉSE
Valóban egyre nagyobb lehet az IT és az IT-vezető súlya a vállalatokon belül? A nemzetközi mérések szerint igen, de mi a helyzet Magyarországon?
Segítsen megtalálni a választ! Töltse ki a Budapesti Corvinus Egyetem és a Bitport anonim kutatását, és kérje meg erre üzleti oldalon dolgozó vezetőtársait is!
Az eredményeket május 8-9-én ismertetjük a 16. CIO Hungary konferencián.
Nyílt forráskód: valóban ingyenes, de használatának szigorú szabályai vannak