A Microsoft az utóbbi napok hírei szerint világszerte adatközponti projekteket állít le vagy halaszt későbbre, ami a kommentárok szerint nem igazán jelenthet mást, mint a vállalat mesterséges intelligenciával kapcsolatos terveinek átértékelését. A Bloomberg szerint a technológiai óriás eddig olyan piacokon húzta be a féket, mint az Egyesült Államok (közelebbről Illinois, Észak-Dakota és Wisconsin államok), Ausztrália, az Egyesült Királyság és Indonézia. A lap a témában jártas, de meg nem nevezett forrásaira hivatkozva számolt be róla, hogy a Microsoft visszalépett például egy London és Cambridge között fekvő terület bérletétől és egy chicagói ingatlanfejlesztéstől is.

A halasztások oka ezeken túl a kivitelezéssel kapcsolatos csúszásokban keresendő, mint a Jakarta melletti és a wisconsini adatközpontok esetében. A cég szóvivője a Bloombergnek annyit válaszolt, hogy adatközponti kapacitásukat évekkel előre tervezik, hogy mindig a megfelelő infrastruktúrával rendelkezzenek az adott térségekben. A nyilatkozat alapján a Microsoft a mesterséges intelligencia iránti kereslet folyamatosan növekedésével számol, és ennek megfelelően folyamatosan bővíti adatközponti jelenlétét is, az általuk végrehajtott változtatások pedig semmi mást nem jeleznek, mint erre vonatkozó stratégiájuk rugalmasságát.

A Quartz riportja felidézi, hogy a Microsoft az év elején már felmondott "párszáz megawattnyi", vagyis körülbelül két adatközpont kapacitásának megfelelő bérleti szerződést az elégtelen áramellátásra hivatkozva – hasonlóan ahhoz, ahogy korábban a Meta is indokolta az adatközponti bérletek felmondását. A lapnak nyilatkozó elemzők szerint nem egyértelmű, hogy az ilyesmi átmeneti késést vagy a megállapodásokról való végleges lemondást jelentik-e. A Microsoft mindenesetre megerősítette a Bloombergnek, hogy kitart januári tervei mellett, amelyek alapján 80 milliárd dollárt fektetne az MI-kompatibilis adatközpontokba a 2025-ös, június 30-án véget érő pénzügyi évben.

Most senkinek sincs kedve kockáztatni

Más kommentárok azonban a Microsoft lépéseiben 180 fokos fordulatot látnak ezekhez az elképzelésekhez képest, amit megerősítenek Donald Trump amerikai elnöknek a napokban bejelentett új vámtarifái és a rendelkezések nyomán feltámadó recessziós bizonytalanság. Abban a legtöbben megegyeznek, hogy az agresszív lépések tágabb értelemben is negatív hatással lesznek az amerikai technológiai szektorra, ezen belül pedig az adatközponti fejlesztésekre. Amint ugyanis az intézkedések életbe lépnek, az új adatközpontok építése sokkal kockázatosabbá válik a külföldön előállított erőforrások árának látványos emelkedésével.

Természetesen a már meglévő létesítmények üzemeltetése is drágább lesz, miután a megújuló energiaforrások bekötése lelassul, a hagyományos energiaköltségek pedig elindulnak felfelé. Ha ehhez hozzáadjuk az elmúlt hónapokban egyre hangosabb aggodalmakat az MI-iparág körül képződő gazdasági buborékról, akkor nem nehéz megmagyarázni a Microsoft óvatosságát sem. A mesterséges intelligencia ugyanis egyelőre csak viszi, de nem igazán hozza a pénzt a technológiai nagyvállalatoknál, a hét vezető amerikai technológiai cég (az Alphabet, az Amazon, az Apple, a Meta, a Microsoft, az Nvidia és a Tesla) értékéből pedig már 800 milliárd dollár füstölt el Trump hivatalba lépése óta.