Lesz-e valaha is olyan energia a hidrogénből, mint a fosszilis energiahordozókból vagy az elektromos áramból? Az Európai Szabadalmi Hivatal és a Nemzetközi Energiaügynökség friss tanulmányából az derül ki, hogy egyre több helyen fogadnak erre, ráadásul az európai országok együttesen elég jól állnak a kutatás-fejlesztéssel.

A tanulmány szerint 2011 és 2020 közötti időszakot nézve az Európai Unióé és Japáné a legtöbb hidrogéntechnológiára vonatkozó szabadalom. Az USA, amely 2011 előtt a fő újító volt, most már csak a harmadik helyen áll – legalábbis a szabadalmak számában. Kína és Dél-Korea viszont erősített. A technológiával foglalkozó startupok globálisan 2011 és 2020 között mintegy 10 milliárd dollár befektetést kaptak.

A vizsgált időszakban a globális szabadalmak 28 százalékát nyújtották be az EU-ban. Japán, ahol különösen fontos ez a terület, a szabadalmak 24 százalékát adta. Az EU-n belül Németországban legerősebb ez a téma (11 százalék), majd Franciaország (6 százalék) és Hollandia (3 százalék) következik.
 

Országok részesedése a 2011-2020 között beadott összes hidrogénnel kapcsolatos szabadalomból (forrás: EPO)

Bár 2011-2020 az USA-ban fokozatosan csökkent a technológiával kapcsolatban benyújtott szabadalmak száma, az ottani cégek, kutatóintézetek jegyzik a szabadalmak 20 százalékát. Mint a tanulmányról kiadott összefoglaló írja, jelentős innovációs központnak számít az Egyesült Királyság, Svájc és Kanada is.

Hoz-e megoldást a hidrogén az éghajlatváltozásra?

A rövid válasz: nem. A hidrogént jelenleg a világon szinte mindenütt fosszilis energia felhasználásával állítják elő. A hosszabb válasz azonban reménykeltőbb. Jelenleg a legtöbb innováció arra irányul, hogy alacsony emissziójú hidrogén-előállítási módszereket találjanak. 2020-ban már a szabadalmak 80 százaléka ilyen eljárásokra vonatkozott. Az EU több országában már meg is kezdték meg alacsony emissziójú gyártási technológiák ipari bevezetését.

Az azonban érzékelhető, hogy a hidrogéntechnológiával kapcsolatban mindenki óvatos. Úgy tűnik, az érdekeltek, a cégek és talán a politikusok sem akarnak beleesni abba a csapdába, amelybe az elektromobilitás kapcsán lavírozták magukat. Mint a G7 egy tavalyi cikkében összefoglalja, az EU-ban a belsőégésű motorokkal működő autók tömegének 95,1 százalékát tudják újrahasznosítani, 89,6 százalékát pedig újrafeldolgozni. Ám ez az arány az elektromos hajtás esetében óriásit romlik, hiszen maga az akku kb. fél tonna. Utóbbi alkatrész újrahasznosítására egyelőre nincsenek megnyugtató megoldások, miközben hamarosan tömegével kerülnek a roncstelepekre az elektromos hajtású autók első generációi.

Lapunknak néhány éve a neves motortervező, Hanula Barna, a győri Széchenyi István Egyetem Járműmérnöki Karának docense, árnyalta a problémát. Szerinte az elektromobilitás nem csodaszer, hiszen az áram előállításának, illetve az autó használatának függvényében egy elektromos autó környezeti hatása lehet alacsonyabb vagy akár magasabb is, mint egy korszerű belsőégésű motorral működőé.

A jelentésből az is látszik, hogy a hidrogén felhasználási lehetőségei korlátozottak. Korábban még azzal kísérleteztek, hogy valamiféle "széles spektrumú" energiaforrássá alakítsák a hidrogént, amely a közlekedéstől az akkumulátortechnológiáig szinte mindenhol alkalmazható. Mostanra szűkült a fókusz.

A tanulmány szerint elsősorban az autóipar jeleskedik a kutatásokban (a terület Japán számára évek óta fontos). A vasúti és hajóközlekedés, a repülőgépipar, vagy az energetikai ipar viszont nem nagyon foglalkozik a hidrogénben rejlő lehetőségekkel. Van viszont egy érdekes terület, amely a 2015-ben aláírt párizsi klímaegyezmény után lendült fel: hidrogénnel zöldítenék az acélgyártást.

Miben látnak pénzt a befektetők?

A szabadalmak termék nélkül is sok pénz érnek. A tanulmány szerint a hidrogéntechnológiával foglalkozó startupok mintegy harmada rendelkezik bejegyzett szabadalommal, ugyanakkor ezek a cégek kapták a 2011 és 2020 között az ágazatba áramló 10 milliárd dollárnyi befektetés több mint felét.

Még látványosabb a késői fázisú startupok esetében, hogy mekkora előnyt jelent, ha rendelkeznek szabadalmakkal. A tanulmány vizsgálta időszakban a késői fázisú befektetések több mint 80 százalékát olyan startupok kapták, amelyeknek volt elfogadott szabadalma például az elektrolízis, az üzemanyagcellák vagy az alacsony emisszióval járó hidrogén-előállítás terén.