A Columbia Egyetem felfüggesztette egyik hallgatóját, miután az egy olyan MI-alapú programot készített, ami képes hatékony segítséget nyújtani a pályázóknak a nagy techvállalatok időnként brutális technikai interjúin. Az Interview Coder nevű programhoz később előfizetéseket is árulni kezdett, és feltett egy videót a YouTube-ra, amelyen bemutatta, hogyan teljesíti az Amazon technikai tesztjét. Ezt állítólag az Amazon egyik felháborodott alkalmazottja jelentette a Columbiának, ahol aztán el is meszelték a hallgatójukat, aki legkorábban jövő májusban térhet vissza az intézménybe – olvasható a Gizmodo múlt heti riportjában.

A lap az érintett másodéves egyetemistát, Roy Lee-t is megszólaltatta, miután története elterjedt a közösségi médiában. Szerinte az általa épített szoftver a hírhedt LeetCode-interjúk elleni állásfoglalás, amit azután alkotott meg, hogy belefáradt az interjúkra való gyakorlásba. A FAANG (Facebook, Amazon, Apple, Netflix, Google) vállalatoknál és más vonzó álláshelyeken ugyanis gyakran alkalmaznak a LeetCode-os vagy hasonló feladatokat, ami nemcsak egy hosszú és fárasztó folyamat, de a sikeres pályázók jó eséllyel sohasem fognak hasonlóval találkozni a későbbi munkájuk során.

Lee mindenesetre már korábban közzé tette az egyetemtől kapott jelzést, a későbbi meghallgatásáról pedig azt mesélte, "furcsa beismerésre kényszerítették" azzal kapcsolatban, hogy az Interview Coder elvileg csalásra is felhasználható az ottani vizsgákon. Az utolsó csepp végül az volt, hogy megosztotta a fegyelmi meghallgatással kapcsolatos anyagokat is, amelyekből egyébként kiderül: az amazonos bejelentő az egyetemmel régóta fennálló partnerségükre hivatkozva reményét fejezte ki, hogy megfelelő lépéseket tesznek a "tisztességtelen és nem engedélyezett" eszközt fejlesztő hallgatóval szemben.

Nem mindegy, ki céloz kire az MI-vel

Az üggyel kapcsolatban természetesen megoszlanak a vélemények, de sokak szerint a történet fő tanulsága nem az egyetem helyes vagy helytelen döntése. A technológiai cégek ugyanis pozitív dolognak hirdetik a mesterséges intelligenciával hajtott diszrupciót és munkaerőpiaci átrendeződést, a jelek szerint azonban őket magukat zavarja, ha valaki ugyanazt a technológiát az ő folyamataik felforgatására használja fel. Ráadásul az MI széleskörű alkalmazására tekintettel az interjúk szervezésében is igyekeznek minél inkább kizárni annak használatát, miközben másokat éppen az MI-eszközök használatára biztatnak a hatékonyabb munkavégzéshez.

Ahogy nemrég írtuk, már nemcsak a munkaadók vetnek be mesterséges intelligenciát a pályázatok szűrésére, hanem az álláskeresők közül is egyre többen próbálják MI-eszközökkel javítani az esélyeiket, ami jól látható feszültséget okoz. Februárban a Claude egy nagy nyelvi modellt fejlesztő Anthropic bukkant fel vele a hírekben, miután nemkívánatosnak minősítette az MI-eszközök alkalmazását az állásjelentkezésekben. Bár a társaság ezt azzal indokolta, hogy a pályázók MI-támogatás nélküli kommunikációs készségeit és motivációját is meg akarja ismerni, közben az "MI-szolucionizmusból" és a humán feladatok tömeges kiváltását célzó technológiából próbál profitot termelni.