Egy friss kutatásból kiderül, hogy miben különböznek a hozzáértők és a nagyközönség ismeretei és elvárásai az MI-technológiák felhasználásval kapcsolatban.

A mesterséges intelligencia ma ismert koncepciójának születését a XX. század 50-es éveire datálják, ami azt jelenti, hogy maga a téma nem jelent újdonságot sem a szakemberek, sem az átlagemberek számára. Az utóbbi években viszont olyan áttöréseket tapasztalhatunk a hardver- és szoftverfejlesztésben (egymástól nem teljesen függetlenül), amelyek révén az MI technológiák alkalmazása a szemünk előtt válik hétköznapi gyakorlattá. A 80-as évek végi, MI-télnek (AI winter) nevezett időszakot követő, lassú fejlődés mára látványosan felgyorsult, és szinte naponta olvashatunk figyelemre méltó áttörésekről az orvosi diagnosztikától a mezőgazdaságig.

Ugyanígy szaporodnak azok a figyelmeztető hangok is, amelyek a technológiai fejlődés közvetett hatásaira hívják fel a figyelmet, legyen szó a személyiségi jogokról vagy az olyan társadalmi hatásokról, mint amilyen a munkaerőpiac átalakulása. Az Edelman márciusban bemutatott kutatása mindennek kapcsán azt vizsgálta, hogy ebben a pillanatban hogyan is állunk a mesterséges intelligenciához – különös tekintettel arra, hogy a nagyközönség ismeretei és elvárásai hogyan viszonyulnak a szakemberek álláspontjához egy olyan területen, ahol az előrejelzések szerint ebben az évben is több mint 150 százalékos piaci növekedés várható.

Sokat tudunk, de a részletekben elveszünk

Talán nem meglepő, hogy a technológia vezetők a hétköznapi felhasználóknál jobban tisztában vannak vele, milyem megoldások mögött dolgoznak MI-algoritmusok. A felmérés eredménye alapján a legtöbben a beszédfelismerő rendszereket kötik össze a mesterséges intelligenciával, bár a különbség itt is megmutatkozik, amennyiben az iparági vezetők háromnegyed része, míg az átlagemberek kétharmada kapcsolja magában össze szorosan a két fogalmat.

A szélsőségekről szólva az látszik, hogy a felhasználók a fuvarközvetítő (ride hailing) szolgáltatások vagy mondjuk a játékkonzolok mögött csak igen kis részben, 20 és 30 százalék közötti arányban feltételeznek MI technológiákat. A technológiai vezetőknél ugyanezek a kategóriák állnak a lista alján, bár az arány náluk itt is magasabb; a robotika vagy a drónok területén viszont az átlagemberek valamivel nagyobb jelentőséget tulajdonítanak a mesterséges intelligenciának.

A legnagyobb különbség a szakmai és a laikus szemlélet között a természetes nyelvek feldolgozásánál jelentkezett, ahol a felhasználók majdnem 20 százalékponttal kisebb arányban – nem számítva a gépi tanulást, amit a hétköznapi szemlélet még ennél is kevésbé kapcsol össze a mesterséges intelligenciával. Összességében a kutatás megállapítja, hogy az emberek meglepően jól értik az MI általános koncepcióit, de abban már kevésbé tájékozottak, hogy milyen konkrét esetekben működik valamilyen MI alapú megoldás egy-egy szolgáltatás mögött. Ez utóbbi azokat a sokat hangoztatott aggályokat erősíti, amelyek szerint az intelligens és automatizált rendszerek kifejezetten veszélyesek, ha a rendszerek alanyai nincsenek tisztában azok működésével (vagy akár létezésével sem).

Ami izgalmas, az nem feltétlenül hasznos

Abban a két csoport véleménye megegyezik, hogy az MI a következő időszak meghatározó technológiai trendje, a dolog egyes vonatkozásaihoz azonban esetenként eltérően viszonyulnak. Erre példa, hogy a technológiai vezetők közel kétharmada az Egyesült Államokat tartja az MI-fejlesztések globális éllovasának, míg a felhasználók körében ez az arány alig 50 százalékos. Ugyanakkor a szakmainak mondott válaszadók háromnegyede arra számít, hogy a 10 éven belül megvalósul a technológiai szingularitás, ami az Edelman kutatóinak megjegyzése szerint erős túlzás, de minimum a fejlesztések jelentőségének túlértékelése.

Erre utal az is, hogy a techmenedzserek nagyobb része pozitívan értékeli a szingularitás, vagyis a szuperintelligencia ideáját, míg az utca emberei között kétharmad részben negatív a fogalom megítélése. Ugyanígy a jelenleg zajló, látványos ütemű fejlődéssel kapcsolatban is a szakemberek a lelkesebbek, míg a hétköznapi felhasználók inkább óvatosak: az MI alapú innovációt kétszer annyian tartják aggasztónak, és közel fele olyan arányban látják inspirálónak vagy érdekesnek.

A felmérés egyik legfontosabb megállapításanak az tűnik, hogy a fejlődésből mindenki szerint a gazdagok profitálnak majd elsősorban, míg a technológiai szakemberek nagyobbik része azt is feltételezi, hogy a szegényebbek kifejezetten rosszul járnak majd vele. Ez a feszültség a szakmailag izgalmas, de objektíven nézve társadalmilag káros folyamatokkal kapcsolatban egyre gyakrabban köszön vissza a nyilvánosság előtt zajló vitákban. A techno-optimista iparági vezetők egyébként a kutatás alapján bíznak, hogy a technológia által generált új problémákra a választ is a technológia segít majd megtalálni – ezt a véleményt saját kollégáik jelentős része és a közvélemény nagy többsége sem igazán osztja.

A 2019 Edelman AI Survey kutatás publikus kiadása itt érhető el PDF formában.

Cloud & big data

A techcégek uralkodnak a legértékesebb márkák között

A Big Tech vállalatok brandjei esetenként többet érnek, mint a legtöbb amerikai állam GDP-je.
 
Könnyen érthető, de fejlett védelmi megoldások nélkül nehezen elhárítható módszert követnek a bizalmas információk ellopására utazó kiberbűnözők.

a melléklet támogatója a BalaSys

A VISZ éves INFOHajó rendezvényén az agilitás nagyvállalati alkalmazhatósága és tanulhatósága volt az egyik kerekasztal témája. Az ott elhangzottakat gondolta tovább Both András (Idomsoft), a kerekasztal egyik résztvevője.

Ez a nyolc technológia alakítja át a gyártást

a Bitport
a Vezető Informatikusok Szövetségének
médiapartnere

Az Oracle átáll a féléves verzió-életciklusra, és megszünteti az ingyenes támogatást üzleti felhasználóknak. Mire kell felkészülni? Dr. Hegedüs Tamás licencelési tanácsadó (IPR-Insights Hungary) írása.
Ön sem informatikus, de munkája során az információtechnológia is gyakran befolyásolja döntéseit? Ön is informatikus, de pénzügyi és gazdasági szempontból kell igazolnia a projektek hasznosságát? Mi közérthetően, üzleti szemmel dolgozzuk fel az infokommunikációs híreket, trendeket, megoldásokat. A Bitport kilencedik éve közvetít sikeresen az informatikai piac és a technológiát hasznosító döntéshozók között.
© 2010-2019 Bitport.hu Média Kft. Minden jog fenntartva.