A járványügyi helyzet ugyanis egészen más, mint amikor a távmunka csak kiegészíti az irodában folytatott tevékenységet – derült ki a Dreamjo.bs kutatásából.

Múlt hét pénteken, március 13-án a Dreamjo.bs online kérdőívvel és telefonon készített egy gyors felmérést az irodai alkalmazottak körében a távmunkáról. A minta nem reprezentatív, de szépen mutatja, hogy a szolgáltatói szektor hogyan vélekedik a kérdésről.

A hétvégén készített összeállításunkban a nemzetközi tanácsadó cégek szakértői egybehangzóan beszéltek arról, hogy a munkatársak egészségének megóvásának és az üzletmenet-folytonosság fenntartásának legjobb módja, hogy ahol ezt a munkaeszközök lehetővé teszik, bevezetik a távoli munkavégzést. A szakértők azonban arra is figyelmeztettek, hogy az átállás nem mindenhol lesz fájdalommentes. A Dreamjo.bs felméréséből kiderült, hogy még ott is lehetnek gondok, ahol van hozzá eszközkészlet és kialakult gyakorlat.

Eszközpark és gyakorlat van...

A megkérdezett cégek többsége távmunkával próbálja kezelni a járványügyi helyzetet. A főleg irodai alkalmazottakat foglalkoztató szolgáltató cégeknek mindössze 10 százaléka küldené táppénzre vagy szabadsága az alkalmazottait, ha azt a vírushelyzet megköveteli. Nagy többségük (90 százalék) azonban inkább a távmunkát választja.

 
Dreamjo.bs távmunkakutatás/1
Infogram


Ezt viszonylag könnyen meg is tehetik, a válaszadók többségénél ugyanis megvan az eszközpark és a gyakorlat is (a szükséges feltételekről itt írtunk bővebben). Közel kétharmaduknál minden munkavállaló hozzáfér a vállalati rendszerhez távolról, és mindössze 6 százalékuk mondta azt, hogy egyáltalán nincs a cégnél ilyen lehetőség. 80 százalékuknál fut valamilyen videókonferenciára is alkalmas biztonságos program. Érdekes módon projektmenedzsment szoftvert (ami értelemszerűen szintén javítja a távmunka-hatékonyságot) csak harmaduk használ.

A HR-tanácsadó cégeknél ugyanakkor nagy kihívást jelent a közeljövőben, hogy nem használnak kimondottan állásinterjúra fejlesztett programot (azaz valamilyen videóinterjú platformot). 84 százalékuk még egyáltalán nem találkozott ilyen eszközzel, ami igencsak megnehezíti a toborzást a következő pár hónapban.

Ami a gyakorlatot illeti, abban különösen a mikrovállalkozások járnak az élen: 90 százalékuknál napi gyakorlat a távmunka, de a teljes válaszadói körben is magas volt azoknak a cégeknek az aránya (80 százalék), melyeknél a teljes cég vagy a munkavállalók többsége szokott otthonról/távolról dolgozni.

Bizalomból van némi hiány

A bizalom azonban részben hiányzik: a válaszadók közel harmada azt mondta, hogy nem bízik a kollégákban, vagy legalábbis vannak kétségeik afelől, hogy otthonról is biztosan elvégzik a rájuk bízott munkát. Ez a bizalmatlanság leginkább a pénzügyi és a kommunikációs szektorban érhető tetten.

A fenti jelenség azonban csak látszólagosan mond ellent annak, hogy olyan cégek vezetői, HR-vezetői válaszolták ezt, melyeknél napi gyakorlat az otthoni/távoli mubnkavégzést. Csakhogy itt alapvetően más a helyzet: nem heti egy-két napról van szó, amikor a munkavállaló nem az irodában dolgozik, hogy utána már az irodában adjon számot az elvégzett feladatokról a munkahelyi vezetőjének. Tartósan, akár több hétre-hónapra kell berendezkedni arra, hogy a munkatársak (kollégák, beosztottak, vezetők) csak a virtuális térben találkoznak egymással. És ez a munkaszervezésnek, a projektek lebonyolításának egy alapvetően új módját követeli meg.

 
Dreamjo.bs távmunkakutatás/2
Infogram


A járványügyi helyzet több HR-területen is fontos feladatokat ad a cégeknek. A válaszadók ezek közül a folyamatos változások kezelését, a változásmenedzsmentet tették az első helyre (a válaszadók 46 százalék tartotta ezt a legfontosabbnak), 32 százalékuk a dolgozói elégedettség fenntartását és a pánik eloszlatását, míg 17 százalékuk az otthoni munkavégzés körülményeinek biztosítását, kialakítását jelölte meg.

A vállalatok egyelőre bíznak abban, hogy a járvány nem lesz nagy hatással a teljesítményükre. A válaszadók 94 százaléka nem gondolkodik elbocsátásban – bár harmaduk teljesen leállította a toborzást (ez főleg a szoftverfejlesztő és e-kereskedelmi cégekre jellemző). Ugyanakkor tíz cégből nyolc egyelőre nem vett vissza a kommunikációs keretéből.

Közösség & HR

Vért, verítéket és könnyeket ígér az év

A Gartner szerint a tavalyi súlyos mínuszok után túl sok jó idén sem vár a személyi infokommunikációs piac legfontosabb termékeire.
 
Az 5G-vel indul be igazán a precíziós mezőgazdaság forradalma. Ebben nagy az egyetértés a mezőgazdasági és a távközlési szakemberek között.

a melléklet támogatója a Yettel

Létezik egy ortodox irányzat, mely szerint a jelszavak legyenek minél hosszabbak és összetettebbek, valamint cseréljük azokat minél gyakrabban. Valóban ettől lesznek a rendszereink biztonságosabbak? Pfeiffer Szilárd (Balasys) írása.

Miért ne becsüljük le a kisbetűs jelszavakat? 2. rész

Miért ne becsüljük le a kisbetűs jelszavakat? 3. rész

A felmérésekből egyre inkább kiderül, hogy az alkalmazottak megtartása vagy távozása sokszor azon múlik, amit a szervezetük nem csinál, nem pedig azon, amiben egymásra licitál a többi munkáltatóval.

Ezért fontos számszerűsíteni a biztonsági kockázatokat

Ön sem informatikus, de munkája során az információtechnológia is gyakran befolyásolja döntéseit? Ön is informatikus, de pénzügyi és gazdasági szempontból kell igazolnia a projektek hasznosságát? Mi közérthető módon, üzleti szemmel dolgozzuk fel az infokommunikációs híreket, trendeket, megoldásokat. A Bitport tizennegyedik éve közvetít sikeresen az informatikai piac és a technológiát hasznosító döntéshozók között.
© 2010-2023 Bitport.hu Média Kft. Minden jog fenntartva.