A járványügyi helyzet ugyanis egészen más, mint amikor a távmunka csak kiegészíti az irodában folytatott tevékenységet – derült ki a Dreamjo.bs kutatásából.

Múlt hét pénteken, március 13-án a Dreamjo.bs online kérdőívvel és telefonon készített egy gyors felmérést az irodai alkalmazottak körében a távmunkáról. A minta nem reprezentatív, de szépen mutatja, hogy a szolgáltatói szektor hogyan vélekedik a kérdésről.

A hétvégén készített összeállításunkban a nemzetközi tanácsadó cégek szakértői egybehangzóan beszéltek arról, hogy a munkatársak egészségének megóvásának és az üzletmenet-folytonosság fenntartásának legjobb módja, hogy ahol ezt a munkaeszközök lehetővé teszik, bevezetik a távoli munkavégzést. A szakértők azonban arra is figyelmeztettek, hogy az átállás nem mindenhol lesz fájdalommentes. A Dreamjo.bs felméréséből kiderült, hogy még ott is lehetnek gondok, ahol van hozzá eszközkészlet és kialakult gyakorlat.

Eszközpark és gyakorlat van...

A megkérdezett cégek többsége távmunkával próbálja kezelni a járványügyi helyzetet. A főleg irodai alkalmazottakat foglalkoztató szolgáltató cégeknek mindössze 10 százaléka küldené táppénzre vagy szabadsága az alkalmazottait, ha azt a vírushelyzet megköveteli. Nagy többségük (90 százalék) azonban inkább a távmunkát választja.

 
Dreamjo.bs távmunkakutatás/1
Infogram


Ezt viszonylag könnyen meg is tehetik, a válaszadók többségénél ugyanis megvan az eszközpark és a gyakorlat is (a szükséges feltételekről itt írtunk bővebben). Közel kétharmaduknál minden munkavállaló hozzáfér a vállalati rendszerhez távolról, és mindössze 6 százalékuk mondta azt, hogy egyáltalán nincs a cégnél ilyen lehetőség. 80 százalékuknál fut valamilyen videókonferenciára is alkalmas biztonságos program. Érdekes módon projektmenedzsment szoftvert (ami értelemszerűen szintén javítja a távmunka-hatékonyságot) csak harmaduk használ.

A HR-tanácsadó cégeknél ugyanakkor nagy kihívást jelent a közeljövőben, hogy nem használnak kimondottan állásinterjúra fejlesztett programot (azaz valamilyen videóinterjú platformot). 84 százalékuk még egyáltalán nem találkozott ilyen eszközzel, ami igencsak megnehezíti a toborzást a következő pár hónapban.

Ami a gyakorlatot illeti, abban különösen a mikrovállalkozások járnak az élen: 90 százalékuknál napi gyakorlat a távmunka, de a teljes válaszadói körben is magas volt azoknak a cégeknek az aránya (80 százalék), melyeknél a teljes cég vagy a munkavállalók többsége szokott otthonról/távolról dolgozni.

Bizalomból van némi hiány

A bizalom azonban részben hiányzik: a válaszadók közel harmada azt mondta, hogy nem bízik a kollégákban, vagy legalábbis vannak kétségeik afelől, hogy otthonról is biztosan elvégzik a rájuk bízott munkát. Ez a bizalmatlanság leginkább a pénzügyi és a kommunikációs szektorban érhető tetten.

A fenti jelenség azonban csak látszólagosan mond ellent annak, hogy olyan cégek vezetői, HR-vezetői válaszolták ezt, melyeknél napi gyakorlat az otthoni/távoli mubnkavégzést. Csakhogy itt alapvetően más a helyzet: nem heti egy-két napról van szó, amikor a munkavállaló nem az irodában dolgozik, hogy utána már az irodában adjon számot az elvégzett feladatokról a munkahelyi vezetőjének. Tartósan, akár több hétre-hónapra kell berendezkedni arra, hogy a munkatársak (kollégák, beosztottak, vezetők) csak a virtuális térben találkoznak egymással. És ez a munkaszervezésnek, a projektek lebonyolításának egy alapvetően új módját követeli meg.

 
Dreamjo.bs távmunkakutatás/2
Infogram


A járványügyi helyzet több HR-területen is fontos feladatokat ad a cégeknek. A válaszadók ezek közül a folyamatos változások kezelését, a változásmenedzsmentet tették az első helyre (a válaszadók 46 százalék tartotta ezt a legfontosabbnak), 32 százalékuk a dolgozói elégedettség fenntartását és a pánik eloszlatását, míg 17 százalékuk az otthoni munkavégzés körülményeinek biztosítását, kialakítását jelölte meg.

A vállalatok egyelőre bíznak abban, hogy a járvány nem lesz nagy hatással a teljesítményükre. A válaszadók 94 százaléka nem gondolkodik elbocsátásban – bár harmaduk teljesen leállította a toborzást (ez főleg a szoftverfejlesztő és e-kereskedelmi cégekre jellemző). Ugyanakkor tíz cégből nyolc egyelőre nem vett vissza a kommunikációs keretéből.

Közösség & HR

Bug bounty programot hirdetett a legaktívabb hekkercsoport

Nem ismert sérülékenységek felfedezéséért általában az érintett cégek szoktak fizetni biztonsági szakembereknek. Ebben az esetben viszont egy bűnözői csoport ajánlott díjazást azoknak, akik hajlandók velük együttműködni.
 
Éltek már vissza a bankkártyaadataival? Ha nem, akkor azt nagy valószínűséggel egy csalásfelderítő rendszernek köszönheti.

a melléklet támogatója a Balasys

A Világgazdasági Fórum figyelmeztetése szerint jelentős szakadék tátong a C-szintű vezetők és az információbiztonságért felelős részlegek helyzetértékelése között.

A járvány üzleti vezetőt csinált a CIO-kból

Az EU Tanácsa szerint összeegyeztethető a backdoor és a biztonság. Az ötlet alapjaiban hibás. Pfeiffer Szilárd fejlesztő, IT-biztonsági szakértő írása.
Ön sem informatikus, de munkája során az információtechnológia is gyakran befolyásolja döntéseit? Ön is informatikus, de pénzügyi és gazdasági szempontból kell igazolnia a projektek hasznosságát? Mi közérthető módon, üzleti szemmel dolgozzuk fel az infokommunikációs híreket, trendeket, megoldásokat. A Bitport tizenegyedik éve közvetít sikeresen az informatikai piac és a technológiát hasznosító döntéshozók között.
© 2010-2022 Bitport.hu Média Kft. Minden jog fenntartva.