Múlt hét pénteken, március 13-án a Dreamjo.bs online kérdőívvel és telefonon készített egy gyors felmérést az irodai alkalmazottak körében a távmunkáról. A minta nem reprezentatív, de szépen mutatja, hogy a szolgáltatói szektor hogyan vélekedik a kérdésről.
A hétvégén készített összeállításunkban a nemzetközi tanácsadó cégek szakértői egybehangzóan beszéltek arról, hogy a munkatársak egészségének megóvásának és az üzletmenet-folytonosság fenntartásának legjobb módja, hogy ahol ezt a munkaeszközök lehetővé teszik, bevezetik a távoli munkavégzést. A szakértők azonban arra is figyelmeztettek, hogy az átállás nem mindenhol lesz fájdalommentes. A Dreamjo.bs felméréséből kiderült, hogy még ott is lehetnek gondok, ahol van hozzá eszközkészlet és kialakult gyakorlat.
Eszközpark és gyakorlat van...
A megkérdezett cégek többsége távmunkával próbálja kezelni a járványügyi helyzetet. A főleg irodai alkalmazottakat foglalkoztató szolgáltató cégeknek mindössze 10 százaléka küldené táppénzre vagy szabadsága az alkalmazottait, ha azt a vírushelyzet megköveteli. Nagy többségük (90 százalék) azonban inkább a távmunkát választja.
Ezt viszonylag könnyen meg is tehetik, a válaszadók többségénél ugyanis megvan az eszközpark és a gyakorlat is (a szükséges feltételekről itt írtunk bővebben). Közel kétharmaduknál minden munkavállaló hozzáfér a vállalati rendszerhez távolról, és mindössze 6 százalékuk mondta azt, hogy egyáltalán nincs a cégnél ilyen lehetőség. 80 százalékuknál fut valamilyen videókonferenciára is alkalmas biztonságos program. Érdekes módon projektmenedzsment szoftvert (ami értelemszerűen szintén javítja a távmunka-hatékonyságot) csak harmaduk használ.
A HR-tanácsadó cégeknél ugyanakkor nagy kihívást jelent a közeljövőben, hogy nem használnak kimondottan állásinterjúra fejlesztett programot (azaz valamilyen videóinterjú platformot). 84 százalékuk még egyáltalán nem találkozott ilyen eszközzel, ami igencsak megnehezíti a toborzást a következő pár hónapban.
Ami a gyakorlatot illeti, abban különösen a mikrovállalkozások járnak az élen: 90 százalékuknál napi gyakorlat a távmunka, de a teljes válaszadói körben is magas volt azoknak a cégeknek az aránya (80 százalék), melyeknél a teljes cég vagy a munkavállalók többsége szokott otthonról/távolról dolgozni.
Bizalomból van némi hiány
A bizalom azonban részben hiányzik: a válaszadók közel harmada azt mondta, hogy nem bízik a kollégákban, vagy legalábbis vannak kétségeik afelől, hogy otthonról is biztosan elvégzik a rájuk bízott munkát. Ez a bizalmatlanság leginkább a pénzügyi és a kommunikációs szektorban érhető tetten.
A fenti jelenség azonban csak látszólagosan mond ellent annak, hogy olyan cégek vezetői, HR-vezetői válaszolták ezt, melyeknél napi gyakorlat az otthoni/távoli mubnkavégzést. Csakhogy itt alapvetően más a helyzet: nem heti egy-két napról van szó, amikor a munkavállaló nem az irodában dolgozik, hogy utána már az irodában adjon számot az elvégzett feladatokról a munkahelyi vezetőjének. Tartósan, akár több hétre-hónapra kell berendezkedni arra, hogy a munkatársak (kollégák, beosztottak, vezetők) csak a virtuális térben találkoznak egymással. És ez a munkaszervezésnek, a projektek lebonyolításának egy alapvetően új módját követeli meg.
A járványügyi helyzet több HR-területen is fontos feladatokat ad a cégeknek. A válaszadók ezek közül a folyamatos változások kezelését, a változásmenedzsmentet tették az első helyre (a válaszadók 46 százalék tartotta ezt a legfontosabbnak), 32 százalékuk a dolgozói elégedettség fenntartását és a pánik eloszlatását, míg 17 százalékuk az otthoni munkavégzés körülményeinek biztosítását, kialakítását jelölte meg.
A vállalatok egyelőre bíznak abban, hogy a járvány nem lesz nagy hatással a teljesítményükre. A válaszadók 94 százaléka nem gondolkodik elbocsátásban – bár harmaduk teljesen leállította a toborzást (ez főleg a szoftverfejlesztő és e-kereskedelmi cégekre jellemző). Ugyanakkor tíz cégből nyolc egyelőre nem vett vissza a kommunikációs keretéből.
Így lehet sok önálló kiberbiztonsági eszközéből egy erősebbet csinálni
A kulcsszó a platform. Ha egy cég jó platformot választ, akkor az egyes eszközök előnyei nem kioltják, hanem erősítik egymást, és még az üzemeltetés is olcsóbb lesz.
Három fájdalompont, amire az IT szolgáltatásmenedzsment gyors válaszokat adhat.
Nyílt forráskód: valóban ingyenes, de használatának szigorú szabályai vannak