Évek óta nagy tempóban bővül az IKT-szakemberek felvevőpiaca. Az Eurostat adatai szerint az Európai Unió tagállamaiban tavaly összesen mintegy 9 millió IKT-szakember dolgozott – ez a teljes munkaerőpiac 4,5 százaléka (lásd lentebb a grafikont). Számuk az elmúlt egy évtizedeben mintegy 50 százalékkal nőtt, és mint az Eurostat megjegyzi, a szakterület válságállónak bizonyult: még a 2008-as globális válság sem vetette vissza.

Bár 2022 ismét gyökeres változást hozott a világgazdasági trendekben, az elemzők továbbra is az európai IT-munkaerőpiac bővülésével számolnak a következő öt évben. A Mordor Intelligence egy idei tanulmánya 3,7 százalékos éves átlagos növekedéssel számol 2027-ig.

A vállalatok kétségtelenül óvatosabbak lettek, és visszavettek a toborzási ütemükből, ám a tehetségek iránti kereslet nem csökkent. A mostani helyzet azonban új lehetőségeket nyit a szabadúszó munkavállalók előtt. Míg korábban az általános szakemberhiány sarkallta a döntéshozókat külső, vállalkozóként projektre szerződő szakértők bevonására, ma a sok vállalatnál bevezetett létszámstop hat ebbe az irányba: ha nem lehet az alkalmazotti létszámot növelni, a szervezetek egyre gyakrabban vonnak be szerződéses munkavállalókat azokra a projektekre, melyeket belső erőforrásokkal nem képesek lefedni. Ők csak konkrét feladat elvégzésére szerződnek előre meghatározott időtartamra és óradíjon, így nem növelik a bértömeget, óradíjuk pedig IT-szolgáltatási díjként jelennek meg a működési költségek között.

Ma már sok nagyvállalat részesíti előnyben bizonyos tevékenységek ilyen módon történő "kiszervezését", mert kontraktorok bevonásával sokkal elasztikusabb, skálázhatóbb lesz a működésük, és csökkennek az üzleti kockázataik. Ráadásul a toborzók egy sokkal nagyobb – lényegében nemzetközi – piacról meríthetnek: mióta a pandémia nyomán a távmunka a munkaerőpiac mainstream részévé vált, egyre gyakoribb a projektmunkások, kontraktorok határokon átnyúló, távmunkában történő foglalkoztatása.
 

Maga a technológia változásának gyorsulása szintén kedvez ennek a foglalkoztatási formának. A mesterséges intelligencia/gépi tanulás, a blockchain technológia, az IoT, a robotika, az adatelemzés – hogy csak néhány területet említsünk – olyan projekteket generálnak, melyekhez a szükséges kompetenciákat egyetlen szakértő nem tudja felvonultatni. Az ilyen feladatokra célszerűbb és gazdaságosabb projektalapon szerződéses szakértő(ke)t alkalmazni akár közvetlenül, vagy ha sok szerződéses szakemberre lesz szükség, közvetítő cégen keresztül (amivel ennek adminisztrációs feladatait is átvállalja a partner).

Mára a foglalkoztatási forma olyan mértékben elterjedt, hogy az Európai Bizottság szabályozott keretbe terelné. A cél az, hogy a kontraktorként dolgozók se legyenek teljesen kiszolgáltatottak az alapvetően aszimmetrikus szerződéses viszonyban (nagyvállalatok szemben a gyakran egyéni vállalkozóként dolgozó megbízottakkal). A piacnak szintén beindultak az önszabályzó mechanizmusai: a toborzó, munkaerő-közvetítő cégek megkezdték a toborzás-közvetítés folyamataikat egyszerűsítő automatizált platformok építését, amely kereteket ad mind a jelölteknek, mind az ügyfeleknek.

Magyarországon nagyot változott a jogi környezet

A foglalkoztatási forma a magyar piacon szintén terjed: minden tizedik IT-szakember projektmunkásként dolgozik. Átmeneti nehézséget jelentett, hogy szeptembertől változott az IT contracting adózási környezete: kivezették a szerződéses munkavállalók számára kitalált KATA-t (Kisadózó Vállalkozások Tételes Adója). A módosítás elfogadása után a szakmai szervezetek megkongatták a vészharangot, az IVSZ például júliusban közzétett állásfoglalásában arra hívta fel a figyelmet, hogy az IKT szektorban egyre nagyobb arányt képvisel az atipikus foglalkoztatás (köztük az IT contracting), és ezt figyelembe kellene vennie a kormánynak az adótörvények átalakításánál.

A helyzetet azonban az IT-contracting szegmens gyorsan lereagálta: mivel a kontraktoroknak adózási formát kellett váltaniuk, az új adózási formák magasabb adói megjelentek az óradíjaikban is. Hogy pontosan mennyivel emelkedtek az óradíjak, arról egyelőre csak megközelítő adatokat tudott mondani lapunknak Kővári Botond, a Hays Hungary IT-contracting üzletágának vezetője. Az eddig rendelkezésre álló adatok alapján az óradíjak szinte minden területen emelkedtek 15-20 százalékkal. "Vannak olyan szakterületek, ahol 30-35 százalékos óradíjemelkedést is tapasztaltunk az utolsó Salary Guide jelentésben közöltekhez képest" – mondta, de hozzátette, hogy a pontosabb trendekhez érdemes megvárni a következő, 2023 februárjában megjelenő jelentést.

Bár a képlet egyszerű – adott munkára (projektre) kell szerződtetni meghatározott időre jó szakembert kedvező óradíjért –, a kivitelezés közel sem kézenfekvő, és erősen függ a vállalati kultúrától. A kontraktorok "felvevőpiacát" jelenleg elsősorban a nagyvállalatok jelentik. Sokkal nagyobb arányban vesznek igénybe projektmunkásokat, mint a kisebb vállalkozások – már csak azért is, mert egy nagyvállalat kultúrájának sokkal szervesebb része az alvállalkozók alkalmazása.

A kisebb vállalatok a családiasabb belső viszonyokra építenek, emiatt sokszor idegenkednek attól, hogy olyanokkal dolgozzanak, akik nem alkalmazottak, nem épülnek be szervesen a csapatba. De ebben a körben is vannak kivételek: jellemzően a szoftverfejlesztő vagy különböző IT-szolgáltatásokat nyújtó cégek. Ezek a vállalkozások gyakran agilis működésűek, pontosan értik, hol és mikor érdemes az IT contractinghoz nyúlni, látják a projektmunkások alkalmazásának a hatékonyságát. Gyorsan akarnak reagálni a piac változásaira, és ahhoz képesek is jól kiaknázni az IT contracting nyújtotta lehetőségeket.

Egyelőre főleg a szeniorok terepe

A kontraktorok jelentős többsége szenior. Ez egyenesen következik abból, hogy ők már kellően sokrétű és mély tapasztalattal rendelkeznek ahhoz, hogy egy új közegben gyorsan felismerjék feladatuk lényegét, könnyen beilleszkedjenek az adott projektbe, és hatékonyan dolgozzanak. Ugyanakkor egyre több medior és junior szakember nyitott a szerződéses munkavégzés felé. Kővári Botond szerint számukra ez azért lehet előnyös, mert kontraktorként sokkal többet tanulhatnak, mintha alkalmazottként egy munkahelyen, azonos feladatkörben dolgoznának, hiszen 3-5 év alatt sokkal több és többféle projektben vehetnek részt.

Ha a technológia szempontjából nézzük a piacot, akkor az látszik hogy az elmúlt egy évben meredeken nőtt a felhőalapú rendszerek üzemeltetésében vagy a felhős migrációban (pl. adatbázis- vagy alkalmazásmigráció, lift-and-shift migráció stb.) jártas szakemberek iránti kereslet. Főleg a három piacvezető szolgáltató (Azure, AWS, Google Cloud Platform) rendszerihez értő szakemberek keresettek, ami nem meglepő, ismerve az európai felhőpiac erőviszonyait. A felhős technológiák fókuszba kerülése jól érzékelhető például a DevOps szakértők iránti kereslet növekedésében, de a migrációs projektekhez több adatszakértőre is szükség lehet (data analyst, data scientist stb.).

Hasonlóan perspektivikus terület az SAP: a piaci igény jóval nagyobb, mint ahány kiváló szaktudással rendelkező szakember elérhető a piacon. Az elkövetkező években ráadásul az S/4HANA-átállás nagyon sok vállalatnál generál jelentős projekteket – és projektalapon szerződtethető SAP-szakértők iránti igényt.

Ez a cikk független szerkesztőségi tartalom, mely a Hays Hungary támogatásával készült. Részletek »