Az Európai Uniós Kiberbiztonsági Ügynökség szerint a szégyentől vagy a rossz PR-tól való félelem az oka, hogy nagyon kevés hasznos adatot rögzítenek a ransomware támadásokról.

A bejelentett zsarolóprogram-incidensek egyáltalán nem adnak róla pontos képet, hogy mi történik valójában ezen a területen, mivel sok célpont és áldozat nem hajlandó beszélni a történtekről – figyelmeztetett az Európai Uniós Kiberbiztonsági Ügynökség (ENISA). A szervezet 2021 májusa és 2022 júniusa közé eső, összesen 623 darab támadás elemzésére épülő jelentsében igen komor megállapításokra jutott, mivel a zsarolóprogramok egyre hatékonyabbak és egyre nagyobb pusztítást végeznek.

A ransomware okozta kihívások fontos eleme, hogy sokan úgy érzik, nincs más választásuk, mint kifizetni a bűnözőknek a nagy értékű, valamilyen kriptovalutában követelt váltságdíjakat. A nyilvánosságra kerülő incidensek ugyanakkor csak a jéghegy csúcsát jelentik: az ENISA szerint például az általuk elemzett incidensek 94,2 százalékánál még azt sem lehetett bizonyosan megállapítani, hogy kifizették-e a zsarolókat. Ez értelemszerűen korlátozza a betekintés és az elemzés, ezáltal pedig a kockázatok csökkentésének lehetőségeit.

Nem véletlenül titkolózik, aki már fizetett

A megbízható adatok hiányát tovább erősíti, hogy a foghíjas bejelentések mellett sok egyszerűen be sem számolnak az ilyen incidensekről, mert belsőleg akarják kezelni a problémát, és kerülni próbálják a rossz reklámot. Ez azt jelenti, hogy már abban sem lehetünk biztosak, valójában hány ilyen támadásra kerül sor, és az áldozatokról szólva is a kiberbűnözők saját, közvetett "adatszolgáltatása" számít a legmegbízhatóbb forrásnak, amikor a csoportjaikon belül közzéteszik a támadások során megszerzett adatokat.

Az ENISA ennek kapcsán világossá teszi, hogy a zsarolóprogramok egyre fejlődnek, a bűnözők pedig válogatás nélkül hajtanak végre támadásokat, vagyis bármilyen méretű, bármilyen szektorban működő szervezet célponttá válhat. Eközben az sem titok, hogy aki fizet, ahhoz is akár másnap becsöngethet a következő zsaroló. A hatóságokk pedig minden zsarolóvírus-támadásnál azt sulykolják, hogy semmilyen körülmények között sem szabad fizetni, sőt azok a szervezetek vagy magánszemélyek is jogi szankciókra is számíthatnak, akik közreműködnek a váltságdíjak célba juttatásában.

Biztonság

Bűncselekmények gyanújával készült feljelentés a KRÉTA-rendszer ügyében

A 2019-ig visszatekintő kormányzati átvilágítás "gyanús mintázatot" talált, ennek nyomán pedig 40 oldalas feljelentés készült a KRÉTA, a Neptun és az állami iratkezelők 100 milliárd forintot is meghaladó kifizetésit illetően.
 
Előrelátó tervezés és meghatározott menetrend segíti az incidensek minél gyorsabb elhárítását. Ehhez azonban sok feladatot és felelősséget kell tisztázni – még jóval azelőtt, hogy bekövetkezik a baj.

a melléklet támogatója a ONE Solutions

Egy kormányrendelet alapjaiban formálják át 2026-tól az állami intézmények és vállalatok szoftvergazdálkodási gyakorlatát.

Projektek O-gyűrűje. Mit tanulhat egy projektvezető a Challenger tragédiájából?

A Corvinus Egyetem és a Complexity Science Hub kutatói megmérték: a Python kódok közel harmadát ma már mesterséges intelligencia írja, és ebből a szenior fejlesztők profitálnak.

Rengeteg ország áll át helyi MI-platformra

Ön sem informatikus, de munkája során az információtechnológia is gyakran befolyásolja döntéseit? Ön is informatikus, de pénzügyi és gazdasági szempontból kell igazolnia a projektek hasznosságát? Mi közérthető módon, üzleti szemmel dolgozzuk fel az infokommunikációs híreket, trendeket, megoldásokat. A Bitport tizennegyedik éve közvetít sikeresen az informatikai piac és a technológiát hasznosító döntéshozók között.
© 2010-2026 Bitport.hu Média Kft. Minden jog fenntartva.