Az Európai Uniós Kiberbiztonsági Ügynökség szerint a szégyentől vagy a rossz PR-tól való félelem az oka, hogy nagyon kevés hasznos adatot rögzítenek a ransomware támadásokról.

A bejelentett zsarolóprogram-incidensek egyáltalán nem adnak róla pontos képet, hogy mi történik valójában ezen a területen, mivel sok célpont és áldozat nem hajlandó beszélni a történtekről – figyelmeztetett az Európai Uniós Kiberbiztonsági Ügynökség (ENISA). A szervezet 2021 májusa és 2022 júniusa közé eső, összesen 623 darab támadás elemzésére épülő jelentsében igen komor megállapításokra jutott, mivel a zsarolóprogramok egyre hatékonyabbak és egyre nagyobb pusztítást végeznek.

A ransomware okozta kihívások fontos eleme, hogy sokan úgy érzik, nincs más választásuk, mint kifizetni a bűnözőknek a nagy értékű, valamilyen kriptovalutában követelt váltságdíjakat. A nyilvánosságra kerülő incidensek ugyanakkor csak a jéghegy csúcsát jelentik: az ENISA szerint például az általuk elemzett incidensek 94,2 százalékánál még azt sem lehetett bizonyosan megállapítani, hogy kifizették-e a zsarolókat. Ez értelemszerűen korlátozza a betekintés és az elemzés, ezáltal pedig a kockázatok csökkentésének lehetőségeit.

Nem véletlenül titkolózik, aki már fizetett

A megbízható adatok hiányát tovább erősíti, hogy a foghíjas bejelentések mellett sok egyszerűen be sem számolnak az ilyen incidensekről, mert belsőleg akarják kezelni a problémát, és kerülni próbálják a rossz reklámot. Ez azt jelenti, hogy már abban sem lehetünk biztosak, valójában hány ilyen támadásra kerül sor, és az áldozatokról szólva is a kiberbűnözők saját, közvetett "adatszolgáltatása" számít a legmegbízhatóbb forrásnak, amikor a csoportjaikon belül közzéteszik a támadások során megszerzett adatokat.

Az ENISA ennek kapcsán világossá teszi, hogy a zsarolóprogramok egyre fejlődnek, a bűnözők pedig válogatás nélkül hajtanak végre támadásokat, vagyis bármilyen méretű, bármilyen szektorban működő szervezet célponttá válhat. Eközben az sem titok, hogy aki fizet, ahhoz is akár másnap becsöngethet a következő zsaroló. A hatóságokk pedig minden zsarolóvírus-támadásnál azt sulykolják, hogy semmilyen körülmények között sem szabad fizetni, sőt azok a szervezetek vagy magánszemélyek is jogi szankciókra is számíthatnak, akik közreműködnek a váltságdíjak célba juttatásában.

Biztonság

Hadat üzent az adatporszívózó MI-fejlesztőknek a Cloudflare

A cég alapból kitiltja ügyfelei oldaláról a minél több internetes információt felszippantani akaró MI-botokat. A tartalomgyártó weboldalak üzemeltetői pedig egy új szolgáltatásnak köszönhetően "belépő díjat" szedhetnek a webet pásztázó robotoktól.
 
Hirdetés

Így újult meg Magyarország leggyorsabb mobilhálózata

Közel 100 milliárd forintos beruházással, a rádiós és maghálózat teljes modernizációjával zárult le a Yettel történetének egyik legnagyobb műszaki fejlesztése.

A kompromittált rendszerek, a dark weben felbukkanó ügyféladatok vagy a zsarolóvírus-kampányok következményei már a vezérigazgatói és pénzügyi igazgatói irodában csapódnak le – jogi, reputációs és üzleti szinten is. Lehet és kell is védekezni ellene.
Amióta a VMware a Broadcom tulajdonába került, sebesen követik egymást a szoftvercégnél a stratégiai jelentőségű változások. Mi vár az ügyfelekre? Vincze-Berecz Tibor szoftverlicenc-szakértő (IPR-Insights) írása.

Nyílt forráskód: valóban ingyenes, de használatának szigorú szabályai vannak

Különösen az early adopter vállalatoknak lehet hasznos. De különbözik ez bármiben az amúgy is megkerülhetetlen tervezéstől és pilottól?

Sok hazai cégnek kell szorosra zárni a kiberkaput

Ön sem informatikus, de munkája során az információtechnológia is gyakran befolyásolja döntéseit? Ön is informatikus, de pénzügyi és gazdasági szempontból kell igazolnia a projektek hasznosságát? Mi közérthető módon, üzleti szemmel dolgozzuk fel az infokommunikációs híreket, trendeket, megoldásokat. A Bitport tizennegyedik éve közvetít sikeresen az informatikai piac és a technológiát hasznosító döntéshozók között.
© 2025 Bitport.hu Média Kft. Minden jog fenntartva.