A bejelentett zsarolóprogram-incidensek egyáltalán nem adnak róla pontos képet, hogy mi történik valójában ezen a területen, mivel sok célpont és áldozat nem hajlandó beszélni a történtekről – figyelmeztetett az Európai Uniós Kiberbiztonsági Ügynökség (ENISA). A szervezet 2021 májusa és 2022 júniusa közé eső, összesen 623 darab támadás elemzésére épülő jelentsében igen komor megállapításokra jutott, mivel a zsarolóprogramok egyre hatékonyabbak és egyre nagyobb pusztítást végeznek.
A ransomware okozta kihívások fontos eleme, hogy sokan úgy érzik, nincs más választásuk, mint kifizetni a bűnözőknek a nagy értékű, valamilyen kriptovalutában követelt váltságdíjakat. A nyilvánosságra kerülő incidensek ugyanakkor csak a jéghegy csúcsát jelentik: az ENISA szerint például az általuk elemzett incidensek 94,2 százalékánál még azt sem lehetett bizonyosan megállapítani, hogy kifizették-e a zsarolókat. Ez értelemszerűen korlátozza a betekintés és az elemzés, ezáltal pedig a kockázatok csökkentésének lehetőségeit.
Nem véletlenül titkolózik, aki már fizetett
A megbízható adatok hiányát tovább erősíti, hogy a foghíjas bejelentések mellett sok egyszerűen be sem számolnak az ilyen incidensekről, mert belsőleg akarják kezelni a problémát, és kerülni próbálják a rossz reklámot. Ez azt jelenti, hogy már abban sem lehetünk biztosak, valójában hány ilyen támadásra kerül sor, és az áldozatokról szólva is a kiberbűnözők saját, közvetett "adatszolgáltatása" számít a legmegbízhatóbb forrásnak, amikor a csoportjaikon belül közzéteszik a támadások során megszerzett adatokat.
Az ENISA ennek kapcsán világossá teszi, hogy a zsarolóprogramok egyre fejlődnek, a bűnözők pedig válogatás nélkül hajtanak végre támadásokat, vagyis bármilyen méretű, bármilyen szektorban működő szervezet célponttá válhat. Eközben az sem titok, hogy aki fizet, ahhoz is akár másnap becsöngethet a következő zsaroló. A hatóságokk pedig minden zsarolóvírus-támadásnál azt sulykolják, hogy semmilyen körülmények között sem szabad fizetni, sőt azok a szervezetek vagy magánszemélyek is jogi szankciókra is számíthatnak, akik közreműködnek a váltságdíjak célba juttatásában.
Az ötlettől az értékteremtésig – az üzleti réteg szerepe az adattudományi működésben
Az adattudomány valódi értéke ott válik láthatóvá, ahol az előrejelzések döntésekké, a döntések pedig mérhető üzleti eredményekké alakulnak. Ehhez azonban tudatos üzleti beágyazásra, mérési keretrendszerekre és következetes visszacsatolásra is szükség van.
EGY NAPBA SŰRÍTÜNK MINDENT, AMIT MA EGY PROJEKTMENEDZSERNEK TUDNIA KELL!
Ütős esettanulmányok AI-ról, agilitásról, csapattopológiáról. Folyamatos programok három teremben és egy közösségi térben: exkluzív információk, előadások, interaktív workshopok, networking, tapasztalatcsere.
2026.03.10. UP Rendezvénytér
Nyílt forráskód: valóban ingyenes, de használatának szigorú szabályai vannak