Fehér Péter, a Corvinus Egyetem Gazdálkodástudományi Kara Számítástudományi Tanszékének vezetője évek óta végez kutatásokat a magyarországi CIO-k körében. Legfrissebb eredményeit a CIO Hungaryn hallgatósága után olvasóinkkal is megosztja.
Hirdetés
 

A technológiai, ICT megoldások fejlődése folyamatosan új kihívások elé állítja mind a munkavállalókat, mind a munkaadók IT szervezeteit. A munkavállalóknak folyamatosan alkalmazkodni kell az új technológiai megoldásokhoz, míg az IT szervezetek feladata az új megoldások megjelenítése a vállalati gyakorlatban.

Az Y generáció megjelenése a munkaerőpiacon ugyanakkor a korábbinál is nagyobb kihívásokat hordoz magában. Bernschütz Mária és Lerf Andrea kutatásai alapján az Y generáció Magyarországon hozzávetőlegesen 1,8 millió, 1982-1995 között született fiatalt jelent, aki már gyerekként beleszoktak az őket körülvevő technológiai megoldások nyújtotta lehetőségek felhasználásába, és természetes számukra mind a mobiltelefonok használata, mind az internet összes szolgáltatásának felhasználása.

Dr. Fehér Péter
a Corvinus Egyetem Gazdálkodástudományi Kara Számítástudományi Tanszékének vezetője, egyetemi docens, oktatási dékánhelyettes.
CIO-kutatásait 2009-től készíti, együttműködésben az ITSMf Magyarországgal és a VISZ-szel.

A nemzetközi kutatások egybecsengenek a hazai tapasztalatokkal: A PwC, a University of Southern California és London Business School 2011 és 2013 között végzett kutatásai rávilágítanak arra, hogy az Y generáció munkavállalói kiemelten fontosnak tartják, hogy a munkahelyi körülmények megfeleljenek az személyes igényeiknek, és ezek hiányában elhagyják az őket alkalmazó vállalatokat. Egy másik felmérés, a nemzetközi IT iparági szövetség, a CompTIA kutatásai alapján az Y generáció munkavállalók kétharmada tekinti magát technológiailag képzettnek, és hasonló arányban tartják fontos faktornak a munkaadók megítélésében azok technológiai fejlettségét és az ICT technológiákhoz való viszonyát.

Annak érdekében, hogy a vállalatok meg tudják tartani fiatal, ámde igen képzett és tehetséges munkavállalóikat, a munkakörülmények biztosításában egyre nagyobb szerepe van a munkavállalóknak biztosított informatikai szolgáltatások minőségének is, mely a vállalatok informatikai szervezetei számára új kihívásokat jelenít meg: a kínált informatikai szolgáltatások legyenek innovatívak, kövessék a piaci trendeket, és az informatikai szervezet legyen nyitott a folyamatos megújulásra.

Mindezek alapján érdekes vizsgálni, hogy a hazai vállalatok informatikai szolgáltatásai mennyiben felelnek meg az Y generáció elvárásainak? A Budapesti Corvinus Egyetem Informatikai Intézetének kutatói hatodik éve vizsgálják a hazai szervezetek IT gyakorlatát, mely alapján megállapítható, hogy az Y generáció munkavállalói elvárásainak csak részben sikerül megfelelni.

Az informatika innovatív jellege

A vizsgált szervezetek esetében jelentős eltérést tapasztalunk az informatikai terület innovációs kezdeményezőképessége, és innovációs megoldások szállítási képessége között. Az informatikai területek innovációs kezdeményezőképessége az elmúlt években a közepes szint környékén maradt. Ez a viszonylag alacsony érték nem csak az informatikai területek gyakorlatából következik, hanem elsősorban abból, hogy az üzleti területek, illetve a szervezeti stratégia milyen szerepet szánt az informatikának. Az elmúlt években az informatika innovációkat megvalósító szerepe is a jó szintről közepes szintre esett vissza, azaz összességében a szervezetek egyre kevésbé támaszkodnak az informatikai területre az innovációk végrehajtása során.

(Forrás: ITSM Kutatás 2013)

Az informatikai területek innovációs képességében eltérés tapasztalható mind a  vállalati méret, mind a tulajdonosi háttér tekintetében: a hazai vállalatok, elsősorban a kis- és közepes méretű vállalatok esetében nagyobb innovatív képessége van az informatikai területnek, bár összességében kiugró eltéréseket itt sem tapasztalhatunk.

(Forrás: ITSM Kutatás 2013)

Összességében az Y generáció munkavállalói többnyire csak azon szervezetek esetében számíthatnak informatikai által vezérelt, vagy befolyásolt innovációra, ahol az informatikai megoldások jelentik az üzlet alapját.

A kutatás azt is vizsgálta, hogy a hazai szervezetek hogyan viszonyulnak az elmúlt években – és várhatóan az elkövetkezendő években – népszerű technológiai trendekhez, új technológiákhoz, mint a felhő technológiák, mobil megoldások, vagy a bring your own device megközelítés.

Felhő technológiák alkalmazása

Az egyéni felhasználás területén a felhő technológiák szorosan beépülnek életünkbe: felhő alapú levelezés, tárterület, fájlmegosztás, alkalmazások, így az Y generáció munkavállalói ismerik ezen megoldások lehetőségeit és előnyeit.

A kutatás során vizsgált szervezetek esetében jelentős visszaesés tapasztalható a felhő technológiák fejlesztése területén: a 2012-ben tapasztalt 41 százalékról 23-ra esett vissza azon vállalatok aránya, melyek további fejlesztést terveznek ezen a területen. A kutatás feltárta, hogy a felhő technológiák alkalmazásához kapcsolódóan sok a jogi és biztonsági bizonytalanság, valamint a fejlesztések megtérülése oldala, és felhasználási területei sem kellőképpen kidolgozottak.

(Forrás: ITSM Kutatás 2013)

A felhő technológiák alkalmazása elsősorban a kis-, és a hazai viszonylatban kiemelkedően nagy vállalatok esetében jelentik meg. A kisvállalatok számára a felhő megoldások használata egyértelmű alternatívája az informatikai beruházásoknak, míg a nagyvállalatok esetében gazdasági lehetőség.

(Forrás: ITSM Kutatás 2013)

Ugyanakkor az Y generáció felhasználói elsősorban nem a felhő technológia alkalmazását (akár privát, akár publikus felhő megoldásokról van szó) várják el, hanem az ezek által a felhasználóknak nyújtott lehetőségeket: az adatok és alkalmazások bárhonnan és bármikor történő elérését. A PwC, a University of Southern California és London Business School fentebb már idézett kutatása szerint az Y generáció munkavállalóinak 64 százaléka jelölte meg, hogy szívesen dolgozna otthonról, míg 66 százaléka jelölte fontosnak a rugalmas munkavégzés lehetőségét. Emiatt felértékelődik, hogy a vállalatok távolról is elérhetővé tegyék megoldásaikat, sőt biztosítsák a mobil eszközökről való elérést is.

Mobil technológiák felhasználása

A mobil megoldások fejlesztését a kutatásban részt vevő vállalatok átlagosan a második legfontosabb fejlesztési területnek jelölték meg 2013-ban. Ezek közül is kiemelkedő érdeklődés tapasztalható a nem állami tulajdonú szervezetek, elsősorban a nagyvállalatok esetében.

(Forrás: ITSM Kutatás 2013)

A mobil megoldások alkalmazása ugyanakkor már most is igen magasnak tekinthető: a válaszadók közel négyötöde rendelkezik már valamilyen mobil célalkalmazással, míg az elkövetkezendő három évben a válaszadók kétharmada tervezi további mobil megoldások bevezetését.

A mobil megoldásokkal támogatott területek közül kiemelkedik a levelezés mobil támogatása, mely az elkövetkezendő években is az egyik legfontosabb fejlesztendő terület.

Üzleti felhasználás szempontjából fontos a közös munkavégzés, a csoportmunka mobil támogatása, melyet az elkövetkezendő évek legfontosabb fejlesztendő területeként jelöltek meg a válaszadók. További üzleti szempontú kiemelt területnek tekinthető az ügyfélkapcsolati megoldások (CRM) támogatása, folyamatok felügyelete, illetve a vezetői kimutatások mobil biztosítása.

Informatikai nézőpontból a rendszerek távoli, mobil eszközökről felügyelete és menedzsmentjének megoldása emelkedik ki a felhasználási területek közül.

(Forrás: ITSM Kutatás 2013)

A mobil technológiák alkalmazása területén összességében jó, és folyamatosan fejlődő környezet biztosítható tehát az Y generáció munkavállalói számára.

Bring your own…

Az elmúlt években nemzetközi szinten egyre nagyobb teret nyert az Bring Your Own Device (BYOD) technológiák alkalmazása. Ez a megközelítés elsősorban a munkavállalói mobiltelefonok céges felhasználására terjed ki, de ebbe a körbe tartoznak a további mobil eszközök (táblagép, laptop) is.

A kutatás tapasztalatai alapján a hazai vállalatok 45% kezeli már a BYOD okozta kihívásokat, részben a támogatott, részben a tűrt kategóriákba sorolva. Ezen a területen elsősorban a külföldi tulajdonú vállalatok járnak élen, de az állami tulajdonú vállalatok esetében is igen sok helyen elindult a BYOD programok végrehajtása.

(Forrás: ITSM Kutatás 2013)

Érthető módon az Y generáció munkavállalói nem szeretnének megválni megszokott eszközeiktől, melyek többnyire modernebbek, testre-szabottabbak, mint az esetleges céges telefonok, és egyben nagyobb rugalmasságot is biztosítanak számukra.

Igaz ez ugyanakkor az általuk megszokott kommunikációs eszközökre ,vagy éppen csoportmunka megoldásokra is: a magánéletben megszokott rugalmas kommunikációs eszközök (pl. Skype, Hangouts, Facebook Messenger), illetve fájlmegosztó alkalmazások (pl. Evernote, Dropbox, Google Drive) olyan elvárásokat teremtenek, melyek funkcionalitását a vállalatokon belül is szeretnék felhasználni és viszontlátni. Ezen elvárások annál inkább komolyan veendőek, mivel főleg a kisebb vállalatok esetében ezen megoldásokat napi szinten alkalmazzák, és a munkahely kiválasztásában akár egy kisebb, ámde rugalmasabb és innovatív cégnek előnye lehet.

Az Y generáció értelmezésében ami működik a magánéletben, annak működnie kell céges környezetben is. Vállalati szempontból ugyanakkor, akár az igénybevett felhőszolgáltatások költsége, akár saját megoldások kiépítése többlet költségekkel jár, mit több a felhő szolgáltatások bevezetése jogi és biztonsági kérdéseket is felvet. Ugyanakkor nem tagadható az munkavállalói igény, rugalmas munkavégzési körülményeket követel meg – beleértve a már megismert, vagy azokhoz hasonló rugalmas alkalmazások igénybevételét is.

* * *

Az informatikai szervezeteknek az elkövetkezendő években ezért nem csak a szervezetek üzleti igényeinek kiszolgálására kell koncentrálni, hanem felértékelődik a munkavállalói igények kiszolgálása is, mely gyakran túlmutat a hagyományos üzleti logika diktálta szükségleteken. A vállalati versenyképesség megőrzésének egyik záloga a tehetséges, fiatal munkavállalók megszerzése és megtartása, melynek egyik feltétele az igényeiket kiszolgáló, folyamatosan megújuló, innovatív IT szervezet. Ehhez, amellett, hogy figyelni kell a felhasználói piac fejlődését, meg kell találni az egyensúlyt a rugalmas munkavégzés elvárásai, valamint a biztonsági és jogi kockázatok, valami pénzügyi lehetőségek között is.

(Az itt közölt tanulmány rövidített formában elhangzott a 2014. április 10-11-én Balatonalmádiban megrendezett CIO Hungary konferencián. A cikkben közölt grafikonok a Budapesti Corvinus Egyetem Informatikai Intézetében végzett, Fehér Péter vezette ITSM Kutatás 2013 adataiból készültek. A grafikonok értelmezését árnyalja a kutatásban részt vevők összetétele. 56%-uk felsővezető, 33%-uk középvezető, 11%-uk egyéb beosztású. 21%-uk állami, 31%-uk belföldi és 48%-uk külföldi tulajdonú cégnél áll alkalmazásban. A válaszadók 18%-a 1-49 főt foglalkoztató cégnél, 24%-a 50-249 fős, 30%-a 250-1499 fős, míg 28%-a >1500 fős cégnél dolgozik.)

Közösség & HR

Drágálljuk őket és félünk tőlük, de nagyon érdekelnek

Természetesen az okos otthoni eszközökről van szó, amelyekkel kapcsolatban itt a legújabb fogyasztói felmérés.
 
Hirdetés

Megvédhetjük adat-önmagunkat?

Változnak a védelmi képességeink és a lehetőségeink is, ami miatt új játékszabályokat kell írnunk. Erről is szól majd a minden eddiginél pörgősebb és interaktívabb, megújult ITBN CONF-EXPO.

Hirdetés

Így tervezzünk IAM projektet – A kiemelt jogosultságok menedzsmentje

A kiemelt jogosultságok kezelésének legégetőbb kérdései, hogy hol vannak az informatikai rendszerek kritikus pontjai, kiknek van hozzáférése ezekhez, illetve mennyire tartjuk lojálisnak őket ahhoz, hogy rájuk bízzuk az érzékeny adatainkat és az üzletmenet folytonossága szempontjából létfontosságú rendszereink működését.

Az IT feladata a technológiahasználat leegyszerűsítése – lenne. A technológiához való hozzáférés biztosítása és felügyelete azonban megbonyolítja a dolgokat. Vajon át lehet vágni a gordiuszi csomót?

a melléklet támogatója a Balasys

ÉLŐBEN SIÓFOKRÓL

SAP NOW Hungary:
technológia és HR-víziók

Az SAP kétnapos rendezvénye az idén is követhető a Bitporton!

TOVÁBB A KÖZVETÍTÉSRE >

Reakció „A CIO-k elmondták, hogy alkalmazható az agilitás egy nagyvállalatnál” című cikkünkre, amely a CIO Hungary 2018 konferencia tudásmegosztást segítő programjának tapasztalatait foglalta össze.

A CIO-k elmondták, hogy alkalmazható az agilitás egy nagyvállalatnál

a Bitport
a Vezető Informatikusok Szövetségének
médiapartnere

Hogyan forradalmasítja a számítástechnikát a nanotechnológia? Majzik Zsolt kutató (IBM Research-Zürich) írása. Vigyázat, mély víz! Ha elakadt, kattintson a linkekre magyarázatért.
Ön sem informatikus, de munkája során az információtechnológia is gyakran befolyásolja döntéseit? Ön is informatikus, de pénzügyi és gazdasági szempontból kell igazolnia a projektek hasznosságát? Mi közérthetően, üzleti szemmel dolgozzuk fel az infokommunikációs híreket, trendeket, megoldásokat. A Bitport kilencedik éve közvetít sikeresen az informatikai piac és a technológiát hasznosító döntéshozók között.
© 2010-2018 Bitport.hu Média Kft. Minden jog fenntartva.