Először is faragjuk le a cím és a bevezető clickbait túlzásait: 1. nem készít a szilveszteri bulira egyedi ruhát; 2. és nem az algoritmus tervezte a hongkongi dizájnmúzeumban, az M+-ban karácsony előtt tartott divatshow-ra a ruhákat. De azért a cím és a bevezető mégsem a klasszikus jereváni rádiós vicc (Moszva-Leningrád, Mecedes-Volga, osztogatnak-fosztogatnak) sémájára készült. A Fashion X AI című rendezvényen bemutatkozó dizájnerek munkáiban ugyanis komoly szerepet kapott mesterséges intelligencia, pontosabban a rendezvényt szervező AiDLab mesterséges intelligenciája, az AiDA (AI-based Interactive Design Assistant, azaz mesterségesintelligencia-alapú interaktív tervezési asszisztens).

A divatshow-n több mint 80 ruhát láthatott a válogatott közönség. A dizájnerek mindegyik megalkotásához használták a szoftvert, amit az AiDLab doktoranduszai és oktatói fejlesztettek ki. A rendezők még azzal is erősítették a bemutató futurisztikus és személytelen jellegét, hogy a modellek arcát szürke maszkkal takarták el, írja beszámolójában a Reuters.

Nem tervez, csak segít?

Az AiDLab vezetője, Calvin Wong kicsit lebegtette, hogy a tervezési folyamatban milyen szerepet száéntak-szánnak az MI szoftvernek: egyezer azt hangsúlyozza, hogy az AiDA nem tervez, csupán támogató eszköz, más helyen viszont arról beszél, hogy itt nem csak támogatásról, hanem közös munkáról van szó: "a tervező és az MI együtt dolgozhatnak a végső kollekció megalkotásán".

Az AiDA alapja egy öntanuló képfeldolgozó algoritmus: a szoftver képes képek felismerésére és képgenerálásra is. A dizájner készítik el az alapvázlatokat, a használandó anyagokat, az alkalmazandó színpalettát. Ezeket az alapokat fel tudja tölteni egy ún. virtuális hangulattáblára (mood board), a szoftver algoritmusa pedig ezekből tervrajzokat generál. Ezeket az MI által létrehozott alapokat aztán a tervezők tovább finomíthatnak, saját világukhoz igazíthatják.

Az talán senkit nem lep meg, hogy a rendszer gyors: 10 másodperc sem kell, hogy tucatnyi alap tervet köpjön ki magából. Wong szerint ez a lényeg, mert így értékes időt takarít meg a dizájnernek.

Megtanulja használója stílusát, de tovább is gondolja

Egy hongkongi divattervező, Mountain Yam elmesélte személyes tapasztalatait is a Reutersnek a szoftverrel való munkáról. Mint mondta fél évig dolgozott az AiDA-val, amely nemcsak időt takarított meg számára, hanem inspirálta is. Szerinte a szoftver és az ember  együttműködése leginkább egy romantikus kapcsolathoz hasonlítható: ahogy ő, vagyis Mountain Yam megismerte az algoritmus működését, az algoritmus is munkatársára "hangolódott". Egy idő után már olyasmiket javasolt, "amire én talán soha nem is gondoltam volna, de ő szerinte illik hozzám" – jellemezte a divattervező a szoftverrel való együttműködését.

Bár a Reutersnek minden megszólaló pozitívan beszélt a szoftverről, egy a projektben szintén részt vevő dizájner, Yulia Tlili elmondta, hogy az MI tervei közel sem voltak olyan radikálisak, mint például azok a kollekciók, amelyek tervezésében Tlili korábban részt vett. Ezzel talán arra utalt, hogy az MI "átlagolt", ami a dizájnban nem feltétlenül célravezető.

De hogy visszatérjünk kiindulópontunkhoz (lásd: keretes szerkezet): az AiDA elvileg akár a szilveszteri buliruha megtervezésére is használható is lenne, a Fashion X AI show-val egy időben ugyanis elérhetővé tették az európai és ázsiai-csendes-óceáni térségben a divattervezőknek. De talán egyszerűbb, ha az ember átlapozza a divatshow katalógusát egy kis inspirációért.