A szigetország a mobilkészülékek területén is már hosszú ideje a csúcstechnológiát képviseli. A Sharp volt például az első fecske, aki több mint egy évtizeddel ezelőtt kijött az első, kamerával felszerelt modellel, a japán felhasználók pedig már az iPhone megjelenése előtt is élő tévéközvetítéseket nézhettek telefonjukon. A nagy gyártók azonban hagyományosan csak saját régiójukra fókuszáltak: csúcskészülékeiket nemigen dobták piacra a határokon kívül, ahol amúgy is a hazaitól eltérő kommunikációs szabványokhoz kellett volna igazítaniuk azokat. A cégvezetők általában kockázatosnak ítélték meg a nagyszabású tengerentúli terjeszkedést, ennek eredményeképpen pedig a megfelelő hídfőállások sem épültek ki a külső piacokon.

Ezt most elnézték ■ Az iPhone 2007-es felbukkanásával teljesen megváltoztak a játékszabályok, de erről nem mindenki volt hajlandó tudomást venni. A japán KDDI mobilszolgáltató igazgatója még 2008-ban is annak a véleményének adott hangot, hogy az Apple okostelefonja alkalmatlan a japán mobilosok igényeinek kiszolgálására. Ez vaskos tévedésnek bizonyult, és tavaly óta már a KDDI kínálatában is megtalálható az iPhone, ami rövid idő alatt a legkelendőbb okostelefonná vált a szolgáltató kínálatában. A vásárlói trendek teljes félreértelmezése oda vezetett, hogy a hazai gyártók már a kényelmes és jól védett hátországban is defenzívába szorultak a versenytársak könnyen használható, online szolgáltatásokkal integrált és jól marketingelt megoldásaival szemben.

_{Sony Walkman és Nintendo Entertainment System:
ismét úttörő termékekre volna szükségük}

Néhány évvel ezelőtt még sem az Apple, sem a Samsung nem rendelkezett komolyan vehető jelenléttel az ázsiai országban, mára viszont a tokiói MM Research Institute adatai szerint több mint 20 százalékos piaci részesedést gereblyéztek össze maguknak az aktív előfizetők között. Ráadásul Japánban már az okos készülékek adják a frissen értékesített telefonok közel 60 százalékát, ezek harmadát pedig a comScore jelentése alapján az Apple szállítja, míg közel kétharmad részükön Android fut, nem ritkán a Samsung logója alatt. Bár 2010 óta a hazai gyártók is próbálkoznak a Google rendszerére épülő telefonokkal, a dél-koreaiak időközben zsebre tették Európát és Észak-Amerikát.

Kényszerhelyzetben ■ A Strategy Analytics az idei első negyedévben 54 százalékosra tette az Apple és a Samsung együttes részesedését az okostelefonok világpiacán, és a két vállalat az összes nyereségnek ennél is jóval nagyobb szeletét teszi zsebre. A Wall Street Journal ázsiai kiadása ezzel kapcsolatban a tévé aranykorának végéről értekezik. A japán elektronikai konglomerátumok akkor is a televíziókra fókuszáltak, amikor mások már az okostelefonok és a táblagépek hullámát igyekeztek meglovagolni. Nem meglepő, hogy utóbb már elkezdtek kihátrálni erről a területről, köszönhetően a csökkenő keresletnek és a valutaárfolyamok által is támogatott dél-koreai konkurenciának.

A Panasonic korábbi elnöke a Nikkei üzleti lapban jelentette ki, hogy a tévé már sosem ülhet vissza a szórakoztatóelektronikai szektor trónjára. A japán kézieszköz-gyártók nem tehetnek mást, mint felülvizsgálják korábbi stratégiájukat, és ismét a külső piacokra összpontosítanak. Ez egyelőre nem tűnik könnyű feladatnak, hiszen a Sony, a Sharp, a Panasonic, a Fujitsu vagy az NEC megfelelő részlegei mind veszteségről számoltak be legutóbbi pénzügyi negyedévükben. Ugyanakkor a japán mobilszolgáltatóknál is elvesztették kivételezett helyzetüket: az NTT DoCoMo elnöke maga is egy koreai Samsung Galaxy okostelefont használ, márpedig ilyesmi még a közelmúltban is elképzelhetetlennek számított volna arrafelé.

Lassan beindulnak ■ A japán gyártók, bár óvatos lépésekkel, de megkezdték jelenlétük erősítését a külső piacokon. A Sharp Kínában nyomul, bár azt nem közölte, hogy a 2012-re tervezett eladások 7,7 milliós darabszámából mennyit realizálna külföldön. A Panasonic Németországra és Olaszországra támaszkodva 1,5 millió Eluga okostelefont értékesítene ebben az évben. Az NEC a Toshibával és a Hitachival 2010-ben állt össze, és az amerikai Verizon partnereként az idén már kétmillió készüléket, vagyis a többségi tulajdonosként vezetett mobilos vegyesvállalat termelésének 40 százalékát a tengerentúlon akarja eladni.


A Fujitsu szintén 2010-ben szerezte meg a Toshiba telefonos részlegét, most pedig Észak-Amerikában próbál szerencsét: a cég bejelentette, hogy még az idén megállapodást köt az egyik nagy operátorral. A Sony okostelefonjainak nagy része már most is idegenben talál gazdára, és az elektronikai óriás év végéig 34 millió készüléket szállítana, ami nagyobb tétel lenne, mint a fenti vállalatok együttes teljesítménye. A Sony tavaly vásárolta ki közös vállalkozásukból a svéd Ericssont, hogy egymilliárd dollár fejében teljesen átvegye az irányítást veszteséges telefonos üzletága felett. A WSJ beszámolója szerint a Japánba költöző vállalat egy maréknyi új modell piacra dobására készül, amelyek már kihasználnák a cég saját szolgáltatásai (például a videojáték-hálózat) lehetőségeit is.