A mesterséges intelligencia minden tekintetben gyengébben teljesít a dokumentumok kivonatolásában, mint az emberek, sőt a gyakorlatban még plusz munkát is termelhet nekik – számolt be róla a Crikey online hírügynökség egy kormányzati projektre hivatkozva. Az ausztrál pénzügyi felügyelet az Amazonnal közösen tesztelte a generatív MI-modelleket egy könyvvizsgáló és tanácsadó cégeket érintő parlamenti vizsgálat beadványain, miközben a feladatokat kiadta tíz különböző beosztású alkalmazottjának is. A tesztek végén pedig kiderült, hogy az emberi munkaerő ezen a téren nullra veri a gépi intelligenciát.
A bírálók a terjedelem, a koherencia, a belső és a szabályozási hivatkozások, illetve az ajánlások tekintetében is értékelte az összefoglalókat, miközben nem is voltak vele tisztában, hogy némelyik anyagot egy-egy generatív MI-rendszer gyártotta. Az esetek túlnyomó többségében úgy találták, hogy az emberi összefoglalók minden kritérium és minden beadvány tekintetében felülmúlták az automatizált kimeneteket: a humán munkaerő összességében 81 százalékos eredményt ért el a felállított szempontrendszer alapján, míg a mesterséges intelligencia kimenetei összességében 47 százalékot értek el.
A lenagyobb különbség a tudósítás alapján a hosszú dokumentumok hivatkozásainak azonosításában volt, amivel a jelek szerint nehezen birkóznak meg az MI-modellek, de a bírálók szerint gyakran figyelmen kívül hagyták a hangsúlyokat, az árnyalatokat és a kontextust is. Esetenként helytelen információ jelent meg az anyagokban, vagy hiányzott belőlük valamilyen releváns tartalom, miközben az MI hajlamos volt lényegesnek jelölni az ügy szempontjából lényegtelen részeket. A hibákra egyébként jellemző, hogy az öt értékelő közül állítólag három is megsejtette útközben, hogy MI-vel létrehozott anyagokkal van dolga.
Önálló munkára biztosan nem alkalmasak
A bírálók a cikk szerint kiemelték, hogy ezek az összefoglalók ellentmondásokat tartalmazhatnak, és a gyakorlatban nem tehermentesítik az embereket, mivel a tényeket ellenőrizni kell bennük, és hivatkozni kell az eredeti beadványokra is, amelyek jobban és tömörebben jelenítik meg az üzeneteket. A jelentésben azért az is szerepel, hogy a kísérlet során használt modellek képességei időközben fejlődtek, javítva az összegzés képességét, miután az Amazon az utasítások és bemenetek finomításával növelte a teljesítményüket – vagyis nem zárható ki, hogy a gépek a távolabbi jövőben megfelelően teljesítenek majd.
A tesztek értékelésekor mindenesetre ismét megállapították, hogy a generatív mesterséges intelligenciát talán érdemesebb lenne olyan eszközként pozícionálni, amelynek célja az emberi képességek támogatása, nem pedig a helyettesítése. Az egyik zöldpárti képviselő, akinek főszerepe volt a jelentés közzétételében is, a Crikey riportjában a dolog átláthatóságát és a közvélemény tájékoztatását hiányolta: pozitívumnak tartja ugyan, hogy a kormányhivatalok teszteket végeznek, de az eredményeket maguktól nyilvánosságra kellene hozniuk, nem csak az esetleges szenátusi bizottsági meghallgatások eredményeként.
Az ötlettől az értékteremtésig – egy jól működő adattudományi szervezet alapjai
Miért bukik el annyi adattudományi kezdeményezés már az indulás után? A válasz gyakran nem az algoritmusok összetettségében, hanem az adatok minőségében és kezelésében keresendő. Stabil adatforrások, következetes feature-kezelés és egy jól felépített Feature Store nélkül a gépi tanulás ritkán jut el a valódi üzleti értékteremtésig.
EGY NAPBA SŰRÍTÜNK MINDENT, AMIT MA EGY PROJEKTMENEDZSERNEK TUDNIA KELL!
Ütős esettanulmányok AI-ról, agilitásról, csapattopológiáról. Folyamatos programok három teremben és egy közösségi térben: exkluzív információk, előadások, interaktív workshopok, networking, tapasztalatcsere.
2026.03.10. UP Rendezvénytér
Nyílt forráskód: valóban ingyenes, de használatának szigorú szabályai vannak