Már a harmadik kiegészítéssel kerekedik az a trösztellenes kereset, amelyet több mint egy évvel ezelőtt nyújtottak be a Google ellen a Texas állam vezette panaszosok.

A Google ellen jelenleg is több, az amerikai kormányzati szereplők által is támogatott eljárás zajlik a cég állítólagos versenyellenes gyakorlatai miatt. Az Egyesült Államok igazságügyi minisztériuma mellett a tagállamok egyes csoportjait képviselő ügyészek is kereseteket indítottak az Android rendszer vagy a Google Play alkalmazásáruház működése kapcsán, egy másik esetben pedig azzal vádolják a Google-t, hogy évek óta összejátszik a Facebokkal a társaság amúgy is domináns szerepének erősítésére az online hirdetési piacon.

Ez utóbbi alapján a Google és a közösségi hálózat csak formailag egymás legnagyobb versenytársa a megfelelő hirdetési szegmensekben, miközben a háttérben törvénytelen megállapodásokat kötnek a globális piac felosztására, amelynek együttesen majdnem a felét uralják. Az eredetileg 2020 végén Texas és kilenc másik amerikai állam kezdeményezte eljárásban már több kiegészítést is benyújtottak, ezek közül a legfrissebb pedig nem csak új információkat tartalmaz, de az alkalmazásokon belüli hirdetésekre is kiterjeszti a kifogásokat.

A hírek szerint a módosítás most részletesebben is foglalkozik vele, hogy a Google miként próbálta ellehetetleníteni az úgynevezett header bidding megoldást, amit egzisztenciális fenyegetésként értékelt saját kapuőri (gatekeeper) pozíciójára nézve a hirdetési piacon. Ezzel összefüggésben a felperesek már korábban is azt állították, hogy a Google a Facebookkal is tárgyalt róla, hogy kedvező elbánásért cserébe ne támogassa a technikát, lehetővé téve neki, hogy akkor is megnyerje a hirdetési aukciókat, ha adott esetben túllicitálták.

A header bidding (szó szerint fejléc-licit) nevű automatizált hirdetési technika lényege, hogy a weboldalak fejlécébe ágyazott script még azelőtt versenyezteti meg az ott kialakított zónákat az ellátási és keresleti platformokon (SSP, DSP), hogy maga az oldal és a hirdetéskiszolgáló betöltődne. A hely nyilván azé a hirdetőé, aki a legtöbbet fizeti érte, és a weboldalakon működő adszerverek is ennek alapján helyezik el a felületeken a hirdetéseket.

A Google szerint amúgy sem működött jól

A két vállalat a kereset szerint még 2018-ban állapodott meg a legfelsőbb szinten a dologról. A Google Accelerated Mobile Pages (AMP) keretrendszere a panasz értelmében úgy vált kompatibilissá a Google hirdetésszerverével, hogy eközben érdemben akadályozta a header bidding működését, illetve a fejlácekbe elhejezett scriptek végrehajtását. Amikor pedig kiderült, hogy a kiadók ezt hogyan kerülik meg, a Google egyszerűen kiiktatta a lehetőséget, és az AMP-ben azt is korlátozta az ajánlatok routolását és a felhasználói adatok megosztását.

Eközben azoban az AMP kompatibilitása a DoubleClick for Publishers (DFP) menedzsmenteszközzel lehetővé tette, hogy továbbra is előnyben részesítse AdX hirdetési piacterét, és kizárja a riválisokat. A perkiegészítés szerint a Google Dynamic Revenue Share (DRS) hirdetési programja egyszerűen csalt, hogy segítse a társaságot az értékes hirdetésmegjelenítések elnyerésében: az összesen 69 oldalas anyagban azt állítják, hogy a versenytársak ajánlatainak bekérése után úgy változtatta meg saját díjait, hogy azokat a megjelenéseket is elnyerje, amelyeket máskülönben elveszített volna.

A legsúlyosabb állítás természetesen az, hogy a Google munkatársai tisztában voltak a DRS rendszer tisztességtelenségével, sőt arra a Facebook (Meta) vezérigazgatója, Mark Zuckerberg, illetve a Google élén álló Sundar Pichai is szemlyesen bólintott volna rá. Maga a Google már több ízben is pontatlannak és alaptalannak nevezte a vádakat, ez a helyzet pedig a vállalat álláspontja szerint a legutóbbi kiegészítésekkel sem változott. A cég azt állítja, hogy éppen header bidding különféle, elsősorban technológiai jellegű hátrányaira hivatkozva hozta létre az Open Bidding alternatívát, bár a vádak alapján a Facebook ezt éppenséggel a header bidding típusú licitálásban szerzett előnyökért támogatta.

Közösség & HR

Kínában sem megy simán a robotaxik bevezetése

Az önvezető konkurencia megjelenését meglehetősen rossz néven veszik az érintett területeken dolgozó taxisok.
 
Általános jelenség a hazai nagyvállalatok körében, hogy a szükségesnél jelentősen többet költenek nyilvánosfelhő-szolgáltatásokra. Utánajártunk, mi a pontos helyzet, és mit lehet tenni a költségek optimalizálásáért.

a melléklet támogatója a 4iG Nyrt.

Amióta a VMware a Broadcom tulajdonába került, sebesen követik egymást a szoftvercégnél a stratégiai jelentőségű változások. Mi vár az ügyfelekre? Vincze-Berecz Tibor szoftverlicenc-szakértő (IPR-Insights) írása.

Nyílt forráskód: valóban ingyenes, de használatának szigorú szabályai vannak

Különösen az early adopter vállalatoknak lehet hasznos. De különbözik ez bármiben az amúgy is megkerülhetetlen tervezéstől és pilottól?

Sok hazai cégnek kell szorosra zárni a kiberkaput

Ön sem informatikus, de munkája során az információtechnológia is gyakran befolyásolja döntéseit? Ön is informatikus, de pénzügyi és gazdasági szempontból kell igazolnia a projektek hasznosságát? Mi közérthető módon, üzleti szemmel dolgozzuk fel az infokommunikációs híreket, trendeket, megoldásokat. A Bitport tizennegyedik éve közvetít sikeresen az informatikai piac és a technológiát hasznosító döntéshozók között.
© 2010-2024 Bitport.hu Média Kft. Minden jog fenntartva.