A világ legnagyobb vegyipari konszernje, a Bayer az áldozat. A cég szerint adatlopás nem történt, de a károk felmérése még tart.
Hirdetés
 

Még le sem csengett a norvég Norsk Hydro elleni ransomware-támadás visszhagja, máris újabb vállalat esett el a kiberháboróban. Tavaly év elején fedezte fel a német vegyipari óriáscég, a Bayer biztonsági csapata, hogy kiberbűnözők megtámadták a rendszereiket. A vállalat nem zárta ki azonnal a támadókat a hálózatából, hanem a hatóságokkal együttműködve, a folyamatokat kontroll alatt tartva megfigyelte a tevékenységüket, és az információk elemzéséből próbálta őket beazonosítani.

Végül a Winnti néven azonosított támadókat idén év elején zárták ki a rendszereikből. A vállalat állítása szerint nem történt adatlopás, de annak a felmérése még mindig tart, hogy milyen egyéb károkat okozhatott a támadás. Egy ilyen támadás hatása óriási lehet, hiszen a Monsanto tavalyi felvásárlásának lezárása óta egyértelműen a világ legnagyobb vegyipari cégéről van szó, melyben óriási szellemi érték (szabadalmak, receptek, gyártástechnológiai tudás stb.) halmozódott fel, ami rossz kezekbe kerülve akár veszélyes is lehet.

Egyre több gyártócég vérzik el

A támadások jellemzői, illetve a hekkerek által használt malware kódjának elemzéséből az derült ki, hogy ugyanaz a csapat támadta meg a Bayert, amely 2016-ban a Thyssenkrupp rendszereibe is betört. A három éve történt támadásnál, amely mögött akkor egy közelebbről meg nem nevezett dél-kelet-ázsiai ország hekkereit sejtették, csak a vállalati adatok töredékéhez fértek hozzá a támadók. A vállalat állítása szerint például gyártást érintő érzékeny mérnöki információk nem kerültek illetéktelen kézbe. A Thyssenkrupp nemzetbiztonsági szempontból kiemelt vállalat, hiszen gyárt hadászati eszközöket, például tengeralattjárókat és erőműveket is üzemeltet. A vállalat akkor külön hangsúlyozta, hogy ezeket a részlegeit nem érintette a támadás.

A nehézipari vállalatot akkor sok támadása érte az elégtelen védelme miatt. A Thyssenkrupp viszont szakértőkre hivatkozva azzal védekezett, hogy gyakorlatilag lehetetlen tökéletes védelmet biztosítani nyújtani a szervezett és rendkívül professzionális hekkertámadásokkal szemben.

Bár talán meredek a vállalat állítása, egy nagyon is élő problémára világít rá. A nagy gyártóvállalatoknál koncepcióban egymástól fényévnyi távolságra lévő rendszerek kapcsolódnak össze. Egyfelől ott vannak azok a hagyományos gyártásvezérlő rendszerek (SCADA/ICS – Supervisory Control and Data Acquisition/Industrial Control Systems), melyek évtizedekig működtek elszigetelten. Másfelől pedig ott vannak azok a vállalatirányítási rendszerek, melyek már elképzelhetetlenek internetkapcsolat nélkül. Ezek összekapcsolása óriási kockázatokat hordoz magában, hiszen a gyártásirányítási rendszerek sok esetben nincsenek felkészítve a legújabb kibervédelmi kockázatok kezelésére.

A német vállalatok már összefogtak

Ez jó néhány éve téma. A két neves hitelminősítő, a Standard & Poor's és a Moody's már 2015-ben jelezte, hogy mivel a speciális szakértelemmel és nagy szellemi vagyonnal rendelkező vállalatoknál az adatlopást célzó kibertámadások veszélye minden ágazatban emelkedett, kockázatelemzéseikben nagyobb súllyal szerepel ez a tényező.

A német nagyvállalatok összefogtak, hogy közös erővel lépjenek fel a kibertámadások ellen. 2015 végén négy cég, az Allianz, a BASF, a Bayer és a Volkswagen létrehozta a DCSO (Deutsche Cyber Sicherheitsorganisation) nevű szervezetet, hogy együtt javítsák a vállalatokon belüli biztonságtudatosságot és a védekezés hatékonyságát. A DCSO-hoz azóta több száz szervezet csatlakozott, tagja például a Thyssenkrupp is. A szervezet védelmi protokollokat dolgoz ki, tagjaiknak technológiai és szakmai támogatást nyújt az incidenskezeléshez, és a tagok rajta keresztül oszthatnak meg információkat egymással. Emellett saját kutató-fejlesztő tevékenységet is végez, melybe bevonnak független német kutatóintézeteket is.

Biztonság

Ugyanannyit vagy még többet is dolgozhat, aki az MI-től remél könnyebbséget

Miközben sok helyen azon görcsölnek, hogy mivel vehetnék rá az alkalmazottakat a mesterséges intelligencia egyre szélesebb körű használatára, egy friss kutatás ismét bemutatta, hogy a dolog milyen könnyen sülhet el visszafelé.
 
Vezetői példamutatás és megfelelő oktatás, vállalatikultúra-váltás nélkül gyakorlatilag lehetetlen adatvezérelt működést bevezetni. Cikkünk nemcsak a buktatókról, hanem azok elkerülésének módjairól is szól.

EGY NAPBA SŰRÍTÜNK MINDENT, AMIT MA EGY PROJEKTMENEDZSERNEK TUDNIA KELL!

Ütős esettanulmányok AI-ról, agilitásról, csapattopológiáról. Folyamatos programok három teremben és egy közösségi térben: exkluzív információk, előadások, interaktív workshopok, networking, tapasztalatcsere.

2026.03.10. UP Rendezvénytér

RÉSZLETEK »

A PMI Budapest, Magyar Tagozat májusban rendezi meg az Art of Projects szakmai konferenciát. A rendezvény kapcsán rövid írásokban foglalkozunk a projektmenedzsment szakma újdonságaival. Az első téma: mit gondolunk ma a projekttervezésről?

Régen minden jobb volt? A VMware licencelési változásai

A Corvinus Egyetem és a Complexity Science Hub kutatói megmérték: a Python kódok közel harmadát ma már mesterséges intelligencia írja, és ebből a szenior fejlesztők profitálnak.

Rengeteg ország áll át helyi MI-platformra

Ön sem informatikus, de munkája során az információtechnológia is gyakran befolyásolja döntéseit? Ön is informatikus, de pénzügyi és gazdasági szempontból kell igazolnia a projektek hasznosságát? Mi közérthető módon, üzleti szemmel dolgozzuk fel az infokommunikációs híreket, trendeket, megoldásokat. A Bitport tizennegyedik éve közvetít sikeresen az informatikai piac és a technológiát hasznosító döntéshozók között.
© 2010-2026 Bitport.hu Média Kft. Minden jog fenntartva.