A Nemzetközi Távközlési Egyesület (ITU), az ENSZ szakosított szervezete pénteken közölte egy új tanácsadó testület felállítását a tenger alatti kábelek ellenállóképességének fejlesztésére, miután az utóbbi időben újra a figyelem középpontjába került a létfontosságú távközlési infrastruktúra megbízható működtetése. Éppen a bejelentés napján indult újra a forgalom azon a Svédországot és Litvániát összekötő vezetéken keresztül, amelyet egy másik balti-tengeri kábellel együtt két hete rongált meg egy orosz műtrágyát szállító kínai teherhajó.

Mint kiderült, a jármű kikapcsolt jeladóval, több mint 150 kilométeren át húzta maga után a horgonyát a tengerfenéken, így a vizgálatok tétje már nem is a szándékosság megállapítása, hanem annak kiderítése, hogy ki bízhatta meg ilyesmivel a hajó kínai állampolgárságú kapitányát. Az ITU mindenesetre az ENSZ digitális technológiákért felelős ügynökségével és a tenger alatti kábelek biztosításával foglalkozó, nonprofit ICPC-vel közösen hirdette ki az újabb testület megalakulását, melyben összesen 40 miniszter, szabályozó, iparági vezető és szakértő kap helyet.

Itt egy újabb közösen megoldandó probléma

A bizottság, ami frappáns módon a Nemzetközi Tanácsadó Testület a Tenger Alatti Kábelek Ellenállóképességéért (International Advisory Body for Submarine Cable Resilience) nevet kapta, a legjobb gyakorlatokat népszerűsítené a kormányzatok és az iparági szereplők körében, a nemzetközi kommunikáció folytonosságát pedig a sérülések kockázatának csökkentésével és a javítások hatékonyságának növelésével érné el. Bár a fenti esetben a kimaradások oka a szabotázs volt, az ITU szerint a legtöbb kábelsérülés mégis véletlen balesetek eredménye.

Ez jórészt az emberi tevékenységből, például a halászatból vagy a (nem szándékos) horgonyzásból ered, amihez hozzáadódnak a természeti károk, a kopás és a berendezések meghibásodása is. Az ICPC adatai alapján évente átlagosan 150-200 hiba fordul elő világszerte, ami hetente körülbelül három javítást tesz szükségessé. Ez nem tűnik soknak, de a tenger alatti kábelek a nemzetközi adatforgalom több mint 99 százalékát biztosítják, így a kiesések is kritikus jelentőségűek. Az új testület évente kétszer ül majd össze, legelőször már idén decemberben.

Az említett balti-tengeri kábel javítás gyorsan, a tervekhez képest is hamarabb fejeződött be, annak ellenére, hogy messziről kellett speciális berendezéseket a helyszínre szállítani. Az üzemeltetést végző szolgáltató szerint így a kimaradás sem okozott túl komoly fennakadást, de az eset ismét rávilágított a redundáns rendszerek fontosságára. Ugyancsak sürgették a nemzetközi szabályok szigorítását, mivel álláspontjuk szerint az infrastruktúra bizosításának feltétele lenne, hogy szándékos károkozás esetén kellőképpen magas legyen a felelősségre vonás kockázata.