Új győztes született a szabadalmi trollkodás világában, ráadásul nem is akármekkora: az IBM végre sikeresen bejegyezhette az Out of Office (OoO) szabadalmi tulajdonát. 2010 óta küzdött azért, hogy ez létrejöhessen, és ő dönthessen arról, kik használhatják szellemi tulajdonát.

A „Hónap Hülye Szabadalma”

Az Amerikai Legfelsőbb Bíróság korábban már ítéletet hozott abban a kérdésben, hogy vajon le lehet-e védeni a magyarul Házon kívül néven ismert funkció használatát; akkor úgy döntött, hogy az "elvont ötletek" nem szabadalmaztathatók. Többek között ezért telt az elmúlt hat év ebben a tekintetben folyamatos jogi pénzköltéssel az IBM számára. A Kék Óriás arról akarta meggyőzni a bírákat, hogy az OoO nem elvont ötlet, hanem egy valójában létező dolog.

Úgy látszik, érdemes volt kitartani: 9 547 842-es szám alatt jegyezték be végül az IBM kérését. A döntést kritizáló, 1990-ben alapított, digitális jogvédelemmel foglalkozó Electronic Frontier Foundation (EFF) ezért a Hónap Hülye Szabadalma címet adta a vállalat neve alatt bejegyzett szellemi tulajdonnak.

A Házon kívül mint fogalom, évtizedekkel az emailes formája előtt megszületett, hiszen már a hangüzenetek korában is létezett. Az egész egy paradoxonra alapul: a huzamosabb időre elérhetetlenné váló illető saját maga közli valamilyen, előre rögzített formában az őt keresőkkel, hogy elérhetetlen. Más szóval az IBM éveket töltött azzal, hogy rengeteg dollárt elköltve bebizonyítsa a jelenség nem paradox voltát. És, mint látszik, sikerrel.

Ahogy az EFF rámutatott, az elbírálás alapvetően hibás módon zajlott. Ahelyett, hogy az elbíráló az életből vett példákkal hasonlította volna össze az emailes OoO megoldást, csupán a már bejegyezett szabadalmakat vizsgálta. A szabadalmi hivatal éveket töltött azzal, hogy az IBM állítását egy bizonyos, 2006-ban bejegyzett szabadalom tükrében mérte fel, de nem vette figyelembe azt a rengeteg, valós életben alkalmazott rendszert, amik az IBM alkalmazásánál jóval korábban léteztek, írták a jogvédők.

Trollmester – miután levédte, mindenki használhatja

Jogi, szabadalmi kérdésekben sosem könnyű az IBM-mel dűlőre jutni, hiszen a vállalat ontja magából a szabadalmi bejegyzésre vonatkozó kérelmeket. Csak a tavalyi évben nagyjából 8 ezer bejegyzést kezdeményezett. Emellett olyan pénzügyi erőforrásokkal rendelkezik, hogy megteheti a külső szemmel érthetetlennek tűnő – például cikkünk tárgyául szolgáló –, nem ritkán a várható bevételeket meghaladó kiadásokkal járó ügyek végigvitelét.

Érdekesség, hogy az IBM még a szabadalmi jog elnyerése előtt közölte, hogy annak birtokában le fog mondani arról, hogy pénzzé tegye azt, és a szabadalmat a köz érdekére fogja fordítani. Ennek ismeretében viszont végképp érthetetlen, hogy miért kellett több mint egy fél évtizedet eltölteni és tetemes összeget költeni a szabadalom bejegyzésére.