A múlt hét végi beszámolók szerint Donald Trump stábja a YouTube oldalán hirdetési felületeket kötött le az elnökválasztást közvetlenül megelőző időszakra. A masthead néven hivatkozott, a nyitólapon kialakított szekció a méretét vagy az automatikus lejátszást tekintve is igen hatékony felület a videomegosztó alkalmazásban, naponta több millió amerikai fut bele, és a lap szerint nagyon komoly lökést adhat a választási hajrában. A masthead hirdetés árát ugyancsak napi szinten a millió dolláros nagyságrendre teszik, és az eddigi tapasztalatok alapján eredményes eszköznek tartják a politikai kampányokban – 2012-ben például Barack Obama is is ezen a csatornán tolta meg az üzeneteit, ami a Google saját adatai szerint 400 ezer választót ösztönzött arra, hogy kereséseket indítsanak a szavazóhelyek után.

A Google az értesülést csak annyival kommentálta, hogy minden hirdetője ugyanazt az eljárást követi, és bárkinek szívesen értékesítik a masthead felületet, amennyiben a megjelentetett anyag mindenben megfelel a cég hirdetési szabályzatának. A YouTube központi szerepe mindenesetre világosan mutatja, hogy a digitális kampányokon belül mennyire fontosak a digitális hirdtések, amelyekre az EMarketer becslésének értelmében egymilliárd dollárnál is többet költenek majd a 2020-as ciklushoz kapcsolódó reklámhadjáratokban. Ehhez nagyban hozzájárul persze az is, hogy a mostani küzdembe olyan milliárdosok is beszálltak, mint Michael Bloomberg vagy Thomas Steyer, akik már eddig is mélyen a zsebükbe nyúltak.

A 2020 Campaign Tracker oldalán megjelenő adatokból kiderül, hogy Bloomberg az idén már egymagában is többet költött a fő digitális csatornákon, mint versenytársai összesen: 20,4 milliót hagyott ott a Google-nél és 32,6 milliót a Facebooknál, ami összességében 53 milliót jelent. Egy teljes évre visszamenőleg még ennél is nagyobb összeget, közel 90 millió dollárt találhatunk a neve mellett. Trump újraválasztási kampányába ehhez képest majdnem 39 milliót öntöttek a Google-n és a Facebookon, míg Steyer 28,5 milliót költött el (egyelőre kevés látható eredménnyel). A többi prominens demokrata elnökjelölt-aspiráns (Sanders, Buttigieg, Warren) a maga részéről ugyancsak bőven átlépte a 10 milliós küszöböt.

Most is itt dőlhet el a dolog

Az esélyesből résztvevővé visszalépett Joe Biden kampánya ezen a területen 6,4 millióban állt meg a február 15-i adatok szerint, ám ő inkább a hagyományos csatornákat részesítette előnyben. Az nyilván csak később derül majd ki, hogy ez 2020-ban mennyire járható út, de az Ipsos szerint a 18-43 éves korosztály 56 százaléka teljesen biztosnak, további 21 százaléka pedig valószínűnek tartja, hogy elmegy majd szavazni, ami talán felértékeli a digitális megoldásokat. Az elérés egyébként a teljes lakosság körében is azt mutatja, hogy a Google vagy a Facebook egyszerűen megkerülhetetlenné vált: a YouGov február eleji felméréséből kiderült, hogy a regisztrált választók 68 százaléka találkozott már Bloomberg, 47 százaléka pedig Trump hirdetéseivel, míg Biden ebben az összehasonlításban 38 százalékon állt.

Az online hirdetési pénzeket természetesen jól és rosszul is el lehet költeni, amire példa lehet, hogy a harmadik legdrágább digitális kampányt folytató Steyer 34 százalékon, a teljes lista ötödik helyén állt. Ugyanígy ide tartozik a Facebook egyik alelnökének az év elején kiszivárgott belső levele, amelynek értelmében nem csak Trump elnök 2016-os megválasztása, de valószínűleg 2020-as újraválasztása is a Facebooknak lesz majd köszönhető. A levél szerzője, Andrew Bosworth szerint nem arról van szó, hogy a közösségi hálózat szándékosan segítené Trumpot, netán az oroszok vagy az általa jelentéktelennek tartott Cambridge Analytica lenne a felelős: ő úgy látja, hogy az elnök stábja az általa eddig látott legjobb digitális kampányt vezette a közösségi hálózaton, amely a politikai hirdetések érdemi megregulázására a mai napi nem volt hajlandó.