A Facebook szerdán jelentette be az élethűen meghamisított digitális anyagok (deepfake) és általában a technológiai eszközökkel manipulált videók eltávolítását a közösségi oldalról, összefüggésben a 2020-as elnökválasztást kísérő dezinformációs kampányokkal. Ez alól csak a paródia vagy szatíra műfajába sorolt tartalmak jelentenek kivételt, a vállalat felhasználási szabályokért is felelős alelnöke pedig világossá tette, hogy tisztában vannak a mesterséges intelligencia segítségével átszerkesztett anyagok veszélyeivel – az új intézkedések célja ennek megfelelően a legszofisztikáltabb kísérletek megakadályozása a közönség félrevezetésére.

A változások ennek ellenére inkább a kritikus hangokat erősítették fel. Az amerikai képviselőház energiaügyi és kereskedelmi albizottságának demokrata elnöke szerint például egyre nyilvánvalóbbá válik, hogy a big tech szolgáltatók képtelenek az önszabályozásra, és külön aggályosnak nevezte, hogy a Facebook legutóbbi kísérletei is meglehetősen foghíjasak a hamis információ terjesztése elleni fellépésben. A Reuters a kongresszus egyik republikánus vezetőjét is idézi, aki a felhasználók bizalmának elvesztéséről beszélt a megbízható online forrásokat illetően, és a szabályozás tekergetése helyett az innovációt tartaná hatékonynak a kamu videókkal szemben.

Nem mindent, de valamit majd kiszűrnek

Más törvényhozók arra hívták fel a figyelmet, hogy a társaság rendszeresen kudarcot vall az adatbiztonsági kérdésekben, az álhírek elleni küzdelemben vagy a külső hatalmak beavatkozásának megnehezítésére az amerikai választási kampányban. Itt felidézik azt a manipulált videót, amely úgy ábrázolta a demokrata házelnököt, mintha részegen beszélt volna a nyilvánosság előtt: ebben az esetben nem volt szó deepfake technológiák alkalmazásáról, egyszerűen lelassították valamelyest a felvételt, és a hangot is eltorzították kicsit. A politikusok szerint az ilyen anyagokat egyszerűen csak le kellene venni az oldalról, de a Facebook még ezt sem teszi meg.

A közösségi oldal képviselői elismerik ugyan, hogy a felhasználási szabályokat nem sikerül teljes mértékben érvényesíteniük, de azt is felidézik, hogy amíg a 2016-os elnökválasztási kampány során mindössze egyetlen álhíreket terjesztő hálózatot vontak ki a forgalomból, addig a 2019 év során már ötven ilyen rendszert kapcsoltak le. A Facebook szerint az emlegetett videó és a hasonló anyagok meg lesznek címkézve, és valóságellenőrzésnek vetik alá azokat, de ez az eddigi tapasztalatok szerint semmire sem jelent garanciát – különösen, hogy a Facebook most is különbséget tesz a gépi intelligenciával vagy manuálisan módosított tartalmak korlátozása között.

Erre példa az az egy nappal később, csütörtökön nyilvánosságra hozott szabálymódosítás, amely a közösségi oldalon megjelenő politikai hirdetésekre vonatkozik. A rendszer működésében most sem kerül sor alapvető változásokra, mindössze a felhasználók kapnak nagyobb szabadságot annak meghatározásában, hogy milyen fizetett tartalmak jelenjenek meg a képernyőjükön – ez nyilván kitűnő lesz, de század annyira sem ambiciózus dolog, mint akár csak a Twitter novemberi elhatározása, amelynek értelmében a cég teljesen kitiltja hálózatából a politikai jelöltekkel, a jövőre esedékes amerikai elnökválasztással és megosztó politikai témákkal kapcsolatos hirdetéseket.

Nem tudnak mit kezdeni a felelősséggel

A deepfake anyagok egyébként a kínai szabályozók figyelmét sem kerülik el, ott 2020 január elsejétől már új szabályok léptek életbe a technológiai eszközökkel manipulált anyagok készítésére és megosztására. Ezek alapján a mesterséges intelligencia vagy a virtuális valóság felhasználását egyértelmű módon, büntetőjogi felelősség mellett kell jelezni a kép- és hanganyagokban. Az USA-ban egyelőre csak olyan helyi példák akadnak a szabályozási kísérletekre, mint azok az októberben aláírt kaliforniai törvények, amelyek értelmében a választások előtt 60 nappal tilos bármilyen módosított felvételt publikálni a választáson induló jelöltekről, és általában véve perelhetővé teszik a deepfake tartalmak előállítóit.

A közösségi médiapiac egyik viszonylag új, de egyre fajsúlyosabb szereplője, a kínai TikTok videomegosztó alkalmazás éppen szerdán közölte, hogy általános tilalom alá helyezi az olyan félrevezető anyagokat, amelyeket felhasználói közösségére vagy a társadalomra ártalmasnak ítél. Ezzel a kínai szolgáltató egyértelműen elkötelezte magát, hogy a Facebookhoz képest merőben eltérő utat választ: miközben az amerikai közösségi hálózat nem győzi hangsúlyozni, hogy nem kívánja egymagában eldönteni, mi igaz vagy hamis, jó vagy rossz, addig a TikTok egyszerűen kérdés nélkül töröl minden megjelenést, ami szerinte veszélyt jelenthet egy-egy felhasználó vagy a közösség egészségére és testi épségére, vagy ami a saját megítélése alapján egy dezinformációs kampány részeként jelent volna meg.

Mivel Kínáról beszélünk, az ilyen meghatározásoknak természetesen nagyon sok olvasata van, de ettől még jelentős lépésnek tekinthető, hogy a "félrevezető információ" korábbi, elsősorban a csalásokat vagy álprofilokat célzó meghatározásába mostantól bekerültek a félelmet, gyűlöletet vagy előítéletet keltő megnyilvánulások, az egészségügyi szerekről vagy kezelésekről szóló hazugságok, illetve a választásokkal és civil kezdeményezésekkel kapcsolatos manipuláció is. Azt azonan a TikTok szóvivője is elmondta, hogy a demokrata házelnököt sározó, egyértelműen átszerkesztett videó náluk sem ütközne bele teljes bizonyossággal a felrevezető tartalmakról szóló tilalmakba.

Most se számítsunk érdemi változásra

Érdekesség, hogy a Facebook egyik alelnökének néhány napja kiszivárgott belső levele éppen arról szól, hogy szerinte nem csak Donald Trump amerikai elnök 2016-os megválasztásáról, de valószínűleg 2020-as újraválasztásáról is a Facebook tehet majd. Andrew Bosworth ugyanakkor a levél nyilvánosságra kerülését követően külön is elmagyarázta, hogy nem arról van szó, mintha a közösségi hálózat szándékosan segítette volna Trumpot, vagy akár csak az oroszok és az általa totál jelentéktelennek tartott Cambridge Analytica keze lenne a dologban. Bosworth úgy látja, hogy az elnök stábja óriási munkával az általa eddig látott legjobb digitális kampányt vezetett végig a Facebookon.

Ettől persze nem lesz sokkal kevésbé ijesztő az a dolog, hogy a közösségi oldal milyen elképesztő hatással van a társadalom működésére. Összehasonlításképpen: a Facebook másfél éve leköszönt biztonsági vezetője, Alex Stamos már akkor azt írta, hogy a 2020-as választásokig csak akkor lehet esély a 2016-os tapasztalatokhoz mért biztonsági rehabilitációra, ha azonnal belevágnak az általa javasolt lépések végrehajtásába. A négy pontban összefoglalt tervről mi is beszámoltunk annak idején; újra felsorolni most nem fogjuk a szakember indítványait, de az már teljesen biztosnak tűnik, hogy nem a következő elnökválasztás lesz a Facebook megújulásának a szimbóluma.