A Twitter vezérigazgatója szerdán jelentette be, hogy kitiltja hálózatából a politikai jelöltekkel vagy általában a jövőre esedékes amerikai elnökválasztással, illetve az olyan megosztó politikai témákkal kapcsolatos hirdetéseket, mint amilyen az abortusz vagy a migráció. Jack Dorsey szerint az internetes hirdetések nagyon erős és hatékony eszközt jelentenek a kereskedelmi célú felhasználásban, a politika területén azonban ugyanilyen jelentős kockázatokat hordoznak, mivel befolyásolhatják a milliók életét meghatározó szavazásokat.

A világszerte bevezetésre váró korlátozásokat formailag november közepén teszik közzé, és a tervek szerint még ugyanebben a hónapban érvénybe is lépnek majd. A döntés egyelőre vegyes fogadtatásra talált. A kritikusok jellemzően azt a szempontot emelik ki, hogy az ilyen jellegű tiltás nem ér semmit, amikor a tweetek vagy megosztások révén maguk a hétköznapi felhasználók promotálják az egyes tartalmakat, ezek pedig a hálózatban annak működési logikájából következően, organikus vagy algoritmikus módon terjednek.

Ugyanígy a kiemelkedően népszerű fiókok korlátozásáról sem volt szó. Trump elnök Twitter-üzenetei például első körben is több mint 66 millió embert (pontosabban felhasználói fiókot) érnek el, és annak ellenére, hogy sokak szerint még az amerikai elnököt is korlátozni kellene a téves információ vagy az uszító tartalom közlésében, erre sosem került sor. Sőt, a vállalat Trumppal vagy más politikusokkal kapcsolatban is csak meglehetősen szélsőséges eseteket definiált, amikor hajlandó lenne egy állami vezető megjelenéseinek korlátozására vagy tiltására.

Tiltani is lehet, de jobb lenne végre szabályozni

Ezzel együtt a Twitter most lényegesen másféle útra kanyarodott, mint mondjuk a Facebook, amely néhány nappal ezelőtt szintén bejelentette, hogy a politikai hirdetésekre is kiterjeszti a többi tartalomra vonatkozó korlátozásokat. A legnagyobb közösségi hálózat ezen felül visszautasítaná választásoktól való távolmaradásra bátorító fizetett megjelenéseket is, az állami hátterű forrásokat pedig a jövő év elejétől külön is indexelni akarja. Mindezt az eddigi ígéretek és a társaság következetlensége alapján sokan fogadták kétkedve, a fő különbség azonban a felelősségi szintek értelmezésében áll.

A Facebook álláspontja formálisan a szólásszabadságra hivatkozik, amikor azt fogalmazza meg, hogy annak kereteibe nem fér bele a politikusok, politikai hírek vagy ideológiák cenzúrázása. A gyakorlatban azonban a szolgáltat felelősségéről van szó a hiteles vagy hiteltelen információnak ellenőrzésével kapcsolatban. Míg a Facebook szerint ez nagyrészt a közösség feladata, a Twitter most jobb híján tiltásokkal próbálja megőrizni a saját és általában a nyugati társadalmi berendezkedés integritását.

Ezt tulajdonképpen senki sem tekinti optimálisnak, azonban fontos szempont, hogy a szolgáltató ezzel első körben is lemond nagyjából egymilliárd forintnak megfelelő éves hirdetési bevételről. A Facebook a hasonló szabályok bevezetésével ennek majdnem százszorosát bukná 2019-ben, ami azonban még mindig csak teljes forgalmának alig fél százaléka lenne. Kérdés, hogy a törvényhozóknak hol és mikor fogy el a türelme: az ugyanis eddig sem volt titok, hogy az online csatornákra ezen a területen is kevesebb és lazább szabályok vonatkoznak, mint mondjuk a kereskedelmi televíziókra.

A szabályozás különben is érdekes dolog, mivel a szaporodó büntetések és politikai nyomás hatására a Facebook, a Twitter és a digitális gazdaság más szereplői is többször felszólaltak a tiszta és átlátható előírások vagy szabványok érdekében. Most Dorsey is megismételte egyik bejegyzésében, hogy a transzparencia érdekében tett erőfeszítéseknek van eredménye, de ennél többre lenne szükség. Szerinte az internet teljesen új lehetőségeket teremtett, a szabályozóknak pedig előre kellene tekinteniük, hogy megteremtsék az egyenlő verseny feltételeit.