Miután a DeepSeek, az Alibaba és más kínai gyártók mesterségesintelligencia-modelljei felforgatták az iparágat és a technológiai tőzsdéket is, a tengerentúli MI-cégek hirtelen szuper érzékenyek lettek a szerzői jogokra és a kínai állampárti cenzúrára. Miután a kínai MI-eszközöket nem meglepő módon úgy fejlesztik, hogy azok a megfelelő témákban Peking álláspontját tükrözzék, az amerikai MI-cégek is ezzel próbálják igazolni technológiájuk gyors, érdemi szabályozás vagy felügyelet nélküli bevezetését: az OpenAI egyik vezetője például a múlt hónapban is azzal kritizálta a nyugati szabályozók "patchwork" megközelítését, hogy az egyre kedvezőtlenebb feltételeket teremt "a demokratikus MI érvényesüléséhez az autokratikus MI-vel szemben".

Bár a hatékony hazugságok mindig egy szikrányi igazságra épülnek, és ez ebben az esetben sincs másként, a fejlesztők érvelése több sebből vérzik. Már csak azért is, mert a legnépszerűbb MI-modellek szintén elfogultságot mutatnak a kínai narratívát illetően, ha a globális információs környezetben képzett modellek a hiteles adatokat és a dezinformációt ugyanarra a hitelességi küszöbre helyezik. Másrészt a webes tartalmak felhasználásának szerzői jogi problémái, a saját termékek ugyanilyen szabályok szerinti körbefalazása, a kétes befektetések és megrendelések, az átláthatatlanság vagy a hajmeresztő biztonsági vakfoltok összességükben röhejessé teszik a "demokratikus MI" kifejezést is, függetlenül a kínai versenytársak agendájától.

A Fehér Ház ebben a helyzetben mutatta be szerdán a mesterséges intelligenciára vonatkozó akciótervét (AI Action Plan), ami a legújabb kori amerikai MI-politika három pillérét vázolja fel: ezek a mesterséges intelligencia innovációjának felgyorsítása, a hazai MI-infrastruktúra kiépítése, illetve az USA vezető szerepe a mesterséges intelligencia körüli nemzetközi diplomáciai és biztonsági folyamatokban. Bár a 28 oldalas dokumentumban a társadalmi kockázatok is megjelennek, a prioritás ezektől egyértelműen elmozdul a techvállalatok bürokráciájának csökkentése, a nemzetbiztonság és a Kínával való verseny felé, a fejlesztést hátráltató szabályozások lefaragása mellett pedig foglalkozik az MI "objektív igazságot tükröző" működésének biztosításával is.

Szerencse, hogy a kormányzat nem elfogult

A bejelentéssel párhuzamosan Donald Trump amerikai elnök már alá is írta az első végrehajtási rendeletet, ami kizárja a "woke MI-t" és az "ideológiailag semlegesnek nem minősülő" modelleket a kormányzati beszerzésekből. Az akcióterv és a rendelet a sokszínűséget, az esélyegyenlőséget és a befogadást (diversity, equity, inclusion – DEI) külön is "átható és romboló ideológiaként" említi, a klímaválzozást és a rendszerszintű rasszizmust egyaránt az olyan dezinformációkhoz sorolva, amelyek torzíthatják a kimenetek minőségét és pontosságát. Az elnök arra utasítja az illetékes szövetségi tisztségviselőket, hogy készítsenek útmutatást más ügynökségeknek a megfelelésről, kezdve nyilván az elfogulatlanság és az objektivitás meghatározásával.

Ezzel nem lesz könnyű dolguk, tekintve az AI Action Plan nehezen megfogható követelményeit és azt, hogy a dokumentum maga is szembe megy az emlegetett értéksemlegességgel. A beszámolók azt is kiemelik, hogy a fejlesztők innentől nyomás alatt lesznek, hogy az adatkészleteket és a kimeneteket is összehangolják a Fehér Ház nem feltétlenül az "objektív igazságot tükröző" retorikájával, biztosítva a bőséges szövetségi forrásokat a folyamatos tőkebefektetésekből élő vállalkozásaiknak. Ugyancsak nekik kedvez egyébként az amerikai környezetvédelmi szabályok enyhítése az új MI-adatközpontok építésének felgyorsítására, a fejlett MI-csipek új exportellenőrzési szabályait pedig mindkét párt képviselői üdvözölték a Kongresszus mindkét házában.

A szerdán közzétett tervek szerint az Egyesült Államok továbbra is megtagadná versenytársai hozzáférést az Nvidia, az AMD és más cégek fejlett MI-technológiájához, sőt megvizsgálná annak a lehetőségét, hogy az eszközök különböző helymeghatározási funkcióinak kihasználásával hogyan biztosíthatná, hogy a csipek "ne kerüljenek aggodalomra okot adó országokba". A komponensek értékesítését követő helymeghatározás fontos részleteiről egyelőre semmit sem tudni a technológia megvalósítás vagy a várható költségek tekintetében. Ezzel kapcsolatban egyébként már korábban is nyújtottak be olyan törvénytervezeteket az amerikai szenátusban, mint amilyen az ugyancsak kétpárti támogatást élvező Chip Security Act törvényjavaslat.