Bár itthon még mindig csak a cégek tizedénél tették lehetővé, a távmunka az azt alkalmazó hazai vállalatok többségénél beváltotta a hozzá fűzött reményeket.
A kolléga hónapokon keresztül szorgalmasan végezte a munkáját, a neki elküldött emailekre válaszolt, a rá osztott projektek időre lezárultak. Csak lett egy kissé kínos a helyzet, amikor a multinacionális cég hazai leányvállalatánál valamilyen ügyből kifolyólag személyesen is beszélni akartak a szóban forgó munkatárssal, de sehogyan sem találták a szobáját. Ekkor derült csak ki, hogy az illető hónapok óta távmunkában dolgozott, csak erről még közvetlen kollégáit sem értesítette. Egyre több multinál lazulnak fel a szervezeti keretek, az egymással összedolgozó kollégák sokszor akár más országban tevékenykednek, a technológia pedig egyre egyszerűbbé teszi, hogy otthonról, egy kávéház teraszáról vagy akár a strandról is végezzék el a munkájukat.

A távmunka széleskörű megjelenéséhez megfelelően fejlett technológiára volt szükség. A távmunka létjogosultságát a személyi számítógépek elterjedése alapozta meg, majd az egyre nagyobb sávszélességet biztosító és egyre stabilabb kapcsolatot lehetővé tévő internetkapcsolatok lakossági térnyerése tette lehetővé a mind fejlettebb technológiák (VPN, távoli elérés, VoIP, videokonferencia, közös használatú állományok) alkalmazhatóságát. A WiFi hálózatok és a mobilinternet-megoldások elterjedésével még rugalmasabbá vált a munkavégzés, ma már egy laptop és egy hordozható internet-hozzáférés használatával szinte bárhonnan lehetőség van (táv)munkavégzésre.

Még nem terjedt el | Európában a távmunka elterjedésében Dánia és Izland jár legelőrébb, ahol a vállalkozások több mint kétharmada foglalkoztat távmunkában dolgozókat. Az EU munkaadóinak nagyjából harmada biztosít legalább alkalmanként lehetőséget dolgozóinak a távmunkában történő munkavégzésre. Az arány lassan változik, tíz év alatt alig néhány százalékponttal nőtt az érték.

Magyarországon még korán sem terjedt el ennyire a távmunka elterjedtsége még korántsem tart ezen a szinten: a 10 főnél többet foglalkoztató hazai cégek közül hozzávetőleg minden tizediknél, összességében mintegy 3200 vállalatnál engedélyezett már a munkavégzésnek ez a formája. A távmunkát az érintett cégek több mint fele már legalább négy éve vezette be, ebben a nagyvállalatok úttörő szerepet játszottak.

Az átlagosnál lényegesen nagyobb arányban vezettek be távmunkát a nagyvállalatok, illetve a fővárosi székhelyű és a külföldi tulajdonossal rendelkező cégek, tevékenység szerint pedig a szolgáltató ágazat jár az élen – derül ki a BellResearch piackutató cég kutatásából. A távmunka leginkább a menedzsment, az értékesítők és az ügynökök, továbbá a marketing és IT területen tevékenykedő munkatársak körében elterjedt.

A távmunka típusai között itthon egyértelműen az otthoni távmunka a meghatározó, a releváns cégek négyötödénél fordul elő ez a forma; a mobil távmunka szintén gyakori, az érintett cégek közel felénél megtalálható.. Még mindig marginális jelentőségű a távmunkaházban, teleházban, szatellit irodában történő foglalkoztatás. Míg az otthoni távmunka fogalmát a kutatásban meginterjúvolt döntéshozók 70 százaléka pontosan ismeri, és további 27 százalékuk hallott már róla; a távmunkaházak és a mobil távmunka esetében a mutatók ettől elmaradnak.

A vállalati döntéshozók háromnegyede tud arról, hogy a munkavállalók dedikált távmunka-szerződéssel is foglalkoztathatók, magát a törvényi szabályozást ugyanakkor csupán egyharmaduk ismeri. A távmunka a cégek több mint 90 százalékánál hagyományos munkaszerződés keretében történik, a kifejezetten távmunkás konstrukció 5 százaléknál van jelen.

Mindössze néhány százalékra tehető viszont azon cégek aránya, amelyek a távmunka alkalmazásával kapcsolatban elemzést készítettek a gazdasági megtérülés, a jogi-adóügyi vonatkozások vagy a munkavállalói elégedettség kapcsán. Sőt, a már távmunkát alkalmazók esetében is kisebbségben vannak az ilyen cégek, legyen szó akár előzetes felmérésről, akár utólagos elemzésről – mutat rá a BellResearch kutatása.

Az elmúlt hónapokban a Deloitte 10 hazai nagyvállalatnál végzett szervezetfejlesztéssel kapcsolatos kutatást, amelynek egyik központi témája a távmunka volt– tudtuk meg Forgács Tamástól, a Deloitte szenior menedzserétől. A szakember tapasztalata szerint a legtöbb magyvállalatnál, még ha nem is ekként kommunikálták, de mindenhol létezik valamilyen formában távmunka. A vizsgált nagyvállalatoknál az volt jellemző, hogy ahol a gyakorlatban jól működik a távmunka, ott azt a HR-vezető általában támogatta azt, míg ahol csak a cégvezető támogatta ezt a foglalkoztatsi formát, ott a HR vezető ellenállásán előbb-utóbb elbukott a kezdeményezés.

Előnyök és visszatartó erők | Pedig a távmunkának a munkavállaló és a munkáltató szempontjából, valamint társadalmi és környezetvédelmi vonatkozásban is számos előnye van – hangsúlyozta Sugár Mihály, a BellResearch vezető tanácsadója. A távmunkás hatékonyabban tudja kihasználni az idejét, kevésbé borul fel a munka és a magánélet egyensúlya. A nők esetében különösen fontos érv, hogy a szülési szabadságról hamarabb, szükség esetén fokozatosabban tud visszailleszkedni a munkába, és közben a gyermekével otthon tud maradni, nincs feltétlenül szükség bölcsőde vagy gyermekfelügyelet igénybevételére. Elkerülhető az otthon és a munkahely közötti ingázás is, amivel éves szinten több tucat munkanapnak megfelelő idő takarítható meg, s további kedvező körülmény, hogy a munkába járás költsége is megspórolható, ami évente akár többszázezer forintos megtakarítást is jelenthet. Az otthoni környezetben a távmunkást kevesebb stressz éri, és kényelmesebb munkakörülmények között dolgozhat.

A munkáltató számára jelentős költségcsökkentést eredményezhet a távmunka: a cég alacsonyabb energiafelhasználással, kisebb irodákkal működhet, csökken a betegségek terjedésének kockázata és az ebből eredő munkaidő- és bevételkiesés; javul a termelékenység és a munkavégzés hatékonysága, kevesebb a holt munkaidő. A távmunka közösségi és társadalmi vonatkozásban is előnyös: a távoli vidéken élők és a helyhez kötöttek is bekapcsolhatóak a termelésbe, enyhül az utak és a tömegközlekedési hálózat túlterheltsége, csökken a dugók és balesetek száma, illetve a munkahelyre ingázásból eredő környezetszennyezés.

Az éremnek azonban másik oldala is van. A munkáltatók általában megbíznak a munkavállalóikban, de a távmunkások esetén sokszor úgy érzik, hogy a dolgozó kikerült a felügyeletük alól. E félelmet táplálja a kezdő távmunkásoknál az új munkakörülményekhez való alkalmazkodás ideje alatt tapasztalható átmeneti hatékonyságcsökkenés is. A virtuális munkacsoportokban való munkavégzés a közvetlen személyes kapcsolat hiánya miatt új kompetenciák kialakítását teszi szükségessé.

Jelentős és gyakori probléma az izoláció kérdése, mely nyilvánvalóan függ az egyén személyiségétől, de fontos szerepe van (lehet) benne a cégnek is. Természetszerűleg azokban az esetekben, amikor csak időszakos vagy részleges távmunkáról beszélünk, azaz a munkavállaló rotálva végzi munkáját a hagyományos és a távmunkahelyen, könnyebb kezelni ezt a problémát. Mindenképpen előnyös azonban, ha a cégnél tudatosan foglalkoznak a kérdéssel: a rendszeres események vagy az online kollaborációs megoldások mind-mind eszközei lehetnek annak, hogy a távmunkások ne távolodjanak el a közösségtől, más munkavállalóktól.

További jelentős negatív tényező az IT-biztonsági kockázat: a cégek adatvagyona sokkal nagyobb veszélynek van kitéve a munkahelyen kívül használt és tárolt adatok miatt. Ez megfelelő biztonsági intézkedések bevezetésével minimalizálható, de általában speciális odafigyelést és többletköltséget jelent a munkaadóknak – akik számára a központi informatikai infrastruktúra megfelelő védelme is éppen elég kihívást jelent. Az akadályok többsége azonban, ha a cég vezetése kellőképp eltökélt, leküzdhető – tette hozzá Sugár Mihály.

Szabályok | Forgács Tamás úgy látja: a távmunka lehetősége legnagyobb mértékben a közvetlen vezető hozzáállásán múlik, a Deloitte által megvizsgált nagyvállalatoknagy többségénél ők támogatják a munkavégzésnek ezt a formáját.Ha valaki belevág, akkor a törvényi előírásokon túl arra kell ügyelnie, hogy már az elején pontosan kijelölje, kik számára engedélyezi a távoli munkavégzést; ezek jellemzően azok a munkakörök lehetnek, amelyek nem kötöttek drága erőforrásokhoz, jellemzően nem igényelnek ad hoc kommunikációt, és nem kell ügyfelekkel kapcsolatot tartaniuk.

A távmunka lehetővé tételének feltételei között szerepelhet az is, hogy az adott munkatárs mennyi ideje dolgozik az adott cégnél, és az engedélyt teljesítményértékeléshez is lehet kötni. A távmunkaszbályzatnak tatalmaznia kell azt is, hogy ha mégis be kell mennie az illetőnek a munkahelyére, akkor milyen úton értesíthetik, és mennyi időn belül kell beérnie. Az otthoni munkahelyek megfelelőségéért elvileg szintén a munkaadó felel: jobb helyeken a munkáltatók minden alkalommal kimennek ellenőrizni az otthoni munkahelyek biztonságát, de a legtöbb helyen megelégszenek azzal, hogy a munkavállaló tudomására hozzák a munkavédelmi előírásokat, és így a felelősséget rá hárítják át.

A távmunka feltételeinek megállapításánál alapvető szempont, hogy amennyiben azt lehetővé tették, akkor ezen a területen is érvényesülnie kell a diszkriminációmentesség elvének, azaz ugyanazon munkakörökben dolgozó, azonos helyzetű kollégák esetében valamennyiük számára lehetővé kell tenni, hogy a távolból is elvégezhesse a rá bízott munkákat.

(A cikk a Figyelő IT Trend 2010. májusi számában jelent meg).

A Microsoft vezére szerint is le kellene állni az MI dédelgetésével

Satya Nadella szerint mindenki előtt világossá kell tenni, hogy a mesterséges intelligencia egy eszköz, nem valamilyen emberi értelemmel rendelkező dolog.
 
Az Európai Unió kibervédelmi direktívájának való megfelelés nem annyira bonyolult feladat, mint amilyennek elsőre látszik.

a melléklet támogatója a Balasys IT Zrt.

Hirdetés

Biztonságos M2M kommunikáció nagyvállalti környezetben a Balasystól

A megnövekedett támadások miatt az API-k biztonsága erősen szabályozott és folyamatosan auditált terület, amelynek védelme a gépi kommunikáció (M2M) biztonságossá tételén múlik.

Amióta a VMware a Broadcom tulajdonába került, sebesen követik egymást a szoftvercégnél a stratégiai jelentőségű változások. Mi vár az ügyfelekre? Vincze-Berecz Tibor szoftverlicenc-szakértő (IPR-Insights) írása.

Nyílt forráskód: valóban ingyenes, de használatának szigorú szabályai vannak

Különösen az early adopter vállalatoknak lehet hasznos. De különbözik ez bármiben az amúgy is megkerülhetetlen tervezéstől és pilottól?

Sok hazai cégnek kell szorosra zárni a kiberkaput

Ön sem informatikus, de munkája során az információtechnológia is gyakran befolyásolja döntéseit? Ön is informatikus, de pénzügyi és gazdasági szempontból kell igazolnia a projektek hasznosságát? Mi közérthető módon, üzleti szemmel dolgozzuk fel az infokommunikációs híreket, trendeket, megoldásokat. A Bitport tizennegyedik éve közvetít sikeresen az informatikai piac és a technológiát hasznosító döntéshozók között.
© 2010-2024 Bitport.hu Média Kft. Minden jog fenntartva.