A mostanában munkaéretté váló internetgeneráció leszámolna a blokkolóórákkal, a kilenctől ötig egy helyben végzett monoton feladatokkal és az informatikai korlátozásokkal. A munkáltatóknak érdemes felkészülni az okostelefonos, közösségi médiát anyanyelvi szinten használó fiatalok rohamára.
A felsőoktatási hallgatók és a pályakezdő szakemberek körében jelentős az igény a munkavégzés során a közösségi média és a szabadon megválasztott mobil eszközök használatára, valamint a mobil, rugalmas munkavégzésre a Cisco Connected World Tehnology Report nevű tanulmánya szerint. Az újfajta elvárások akár a munkahely-választást is befolyásolhatják, és hamarosan elavulttá válhatnak a munkaerő toborzására és megtartására használt hagyományos módszerek  is.

Változó prioritások 14 országban több mint 2800 felsőoktatási hallgatót és pályakezdő szakembert faggattak a Cisco friss felmérésében arról, milyen elvárásokkal indulnak munkát keresni. A megkérdezettek harmada egyértelműen kijelentette, hogy egy állásajánlat megfontolása során legalább annyira lényegesnek tartja a közösségi médiahasználat szabadságát, a használt eszközök szabad megválasztását és mozgásszabadságot, mint a felajánlott bérezést.


A megkérdezett felsőoktatási hallgatók 40 százaléka, míg a fiatal alkalmazottak 45 százaléka nyilatkozott úgy, hogy inkább elfogadnának a mobilitás, az eszközhasználat és a közösségi médiához való hozzáférés terén nagyobb rugalmasságot biztosító állást, mint egy jobban fizető, ám kevésbé rugalmas munkahelyet.

Korlátok nélkül Kedves HR-esek, személyzeti vezetők, nincs mese, érkezik a dühöngő ifjúság: világszerte a felsőoktatási hallgatók több mint fele (56%) véli úgy, hogy ha olyan vállalat ajánlana állást nekik, amely tiltja a közösségi média használatát, akkor vagy visszautasítaná azt, vagy elfogadná, de később igyekezne megtalálni a vállalati tiltást kijátszó kiskaput. Az egyetemisták és főiskolások 64 százaléka kifejezetten tervezi, hogy már az állásinterjún rákérdez a közösségi média használatának engedélyezésére.

Hasonlóak a saját okostelefonok és tabletek használatával kapcsolatos elvárások is. A megkérdezettek közel fele (49 százalék) inkább veszítené el a pénztárcáját vagy kézitáskáját, semmint okostelefonját vagy mobil készülékét. Tízből heten (71 százalék) vélik úgy, hogy a vállalattól kapott eszközök használatát személyes és üzleti célokra egyaránt engedélyezni kell, mert a napi életvitelükben is összemosódik a munkahelyi és a személyes szféra. A válaszadók 81 százaléka ráadásul maga szeretné megválasztani munkához használt mobil készülékét - vagy sajátját használná, vagy egy vállalat által biztosított összegből vásárolná meg saját "kedvencét".

Blokkolóóra nélkül A megkérdezett diákok 29 százaléka szerint a jövőbeni munkahelyén nem kiváltság, hanem alanyi jog a munkaidő rugalmas megválasztása, és a távmunka lehetőségének kihasználása. A megkérdezett fiatal alkalmazottak 57 százaléka már rendelkezik távoli hozzáféréssel céges hálózatához, ám csak 28 százalékuk teheti meg ezt korlátlanul bárhonnan.

Azt viszont már a felsőoktatási hallgatók 70 százaléka tartja teljesen egyértelműnek, hogy szükségtelen állandóan az irodában ülni (természetesen a fontos tárgyalásokat leszámítva), sőt, minden negyedik szerint kifejezetten javulna munkavégzési hatékonyságuk, ha a munkahelyükön kívül máshol, például otthon is végezhetnék munkájukat.


Nincs titok: fejvadászok és a közösségi média [infografika]
A marketingesek felkészületlenül várják az adatáradatot
Az önéletrajz első 500 éve [infografika]

A Snapchat alapítójának húga lenne a telefonszex Gattyánja

Már annyira a mainstream része az erotikus tartalmakat kínáló Quinn, hogy alapítóját, Caroline Spiegelt a finnek híres stratuprendezvényére, a Slush-ra is meghívták.
 
Ez a kkv-k problémája világszerte. A megoldásszállítók pedig rendszer a széttagoltságra, a sok egyedi igényre, és az ebből eredő magas fejlesztési és támogatási költségekre panaszkodnak.

a melléklet támogatója a Yettel

Minden vállalatnak számolnia kell az életciklusuk végéhez érő technológiák licencelési keresztkockázataival. Rogányi Dániel és Vincze-Berecz Tibor (IPR-Insights) írása.

Miért ne becsüljük le a kisbetűs jelszavakat? 1. rész

Miért ne becsüljük le a kisbetűs jelszavakat? 2. rész

Miért ne becsüljük le a kisbetűs jelszavakat? 3. rész

A felmérésekből egyre inkább kiderül, hogy az alkalmazottak megtartása vagy távozása sokszor azon múlik, amit a szervezetük nem csinál, nem pedig azon, amiben egymásra licitál a többi munkáltatóval.

Ezért fontos számszerűsíteni a biztonsági kockázatokat

Ön sem informatikus, de munkája során az információtechnológia is gyakran befolyásolja döntéseit? Ön is informatikus, de pénzügyi és gazdasági szempontból kell igazolnia a projektek hasznosságát? Mi közérthető módon, üzleti szemmel dolgozzuk fel az infokommunikációs híreket, trendeket, megoldásokat. A Bitport tizennegyedik éve közvetít sikeresen az informatikai piac és a technológiát hasznosító döntéshozók között.
© 2010-2023 Bitport.hu Média Kft. Minden jog fenntartva.