A nyomtatás felfedezéséhez hasonló forradalmat hozhatnak az okostelefonokon és táblagépeken is milliószámra felbukkanó e-könyvek. Az ezzel járó kihívásokra egyelőre sem az írók, sem a kiadók, sem az olvasók nem készültek fel Európában, így Magyarországon sem.
Egészen biztosan könyvnek minősül az e-könyv – jelentette ki José Manuel Barroso. Ez volt a legfontosabb magyar vonatkozású megállapítása annak a január 10-i találkozónak, amelyen az Európai Bizottság elnöke az Európai Kiadók Szövetségének (Federation of European Publishers) képviselőivel cserélt eszmét.

Ötödölik az áfát A Nemzetgazdasági Minisztérium ugyanis egészen idáig vitatta, hogy a digitális könyveket ugyanúgy megilleti a kedvezményes, 25-ről 5 százalékra csökkentett áfa, mint a papíralapú és a hangoskönyveket. De miután Brüsszelből hivatalosan is megerősítették, hogy egyforma elbírálás alá esnek, hamarosan megszülethet az áfa-csökkentő intézkedés – értesült a Figyelő kormányzati forrásból. A kiadók örülnek, hiszen egy újabb akadály hárul majd el az e-könyvek elterjedése elől.


Kattintson az adatok megtekintéséhez!


Az áttörés azonban még ezzel együtt is várat magára. Pedig a tavaly október eleji frankfurti könyvvásáron már az európai szakmabeliek is azon a véleményen voltak, hogy a Gutenberg-galaxisnak hamarosan tényleg bealkonyul. Ennek ellenére honfitársaink azt az érdekes megállapítást tehették Frankfurtban, hogy egyelőre sem a német, sem a francia, sem más nyugat-európai piac nem tart lényegesen előrébb az e-könyvet illetően, mint Magyarország. Pedig nálunk az online elérhető könyvek kínálata még szűk, és a szövegek minősége sem mindig makulátlan.

Akadálypályán Ez bizonyos szempontból talán nem is olyan nagy baj, hiszen a papíralapúról digitális könyvekre való átállásra, illetve az ezzel járó kihívásokra nemhogy az olvasók széles tömegei, de még az írók és a kiadók sem állnak készen. A regényeit a mai napig kézzel író Nobel-díjas német Günter Grass például ellenzi művei e-könyv kiadását, miként J. K. Rowling, a Harry Potter-sorozat milliárdossá lett brit szerzője is.

Nincsenek ezzel egyedül, számos író nézi gyanakodva az e-könyv olvasók és a könyvolvasásra is alkalmas iPhone, iPad készülékek zajos amerikai sikerét, attól félve, hogy szövegeiket szabadon terjesztik majd az olvasók egymás között, ők pedig elesnek a megvásárolt kötetek után járó jogdíjaktól.

Holott a váltás, nagy általánosságban, nem is elsősorban az írókra, sokkal inkább a kiadókra vonatkozik, a könyvek szerzőinek többsége ugyanis eddig sem kizárólag az írásból élt. Világszinten is csupán maroknyi író keres sokat az irodalomból, pár ezer író megél valahogyan, ám a nagy többségnek csak morzsák jutnak. A Publisher’s Weekly adatai szerint az Egyesült Államokban 2009-ben például 1,2 millió cím jelent meg, de mindössze 25 ezerből fogyott több 5 ezer példánynál, a címek zömét pedig kevesebb mint félezer példányban értékesítették.

Mint a CD? A tartalomhordozó-váltás egyesek szerint akkora változást hozhat a könyvek történetében, ami csak a nyomtatás feltalálásához fogható, ez a sokk pedig a könyvkiadók jövőjét is megkérdőjelezi. A feltételezésre a közelmúlt két látványos példája szolgáltat alapot. A korlátlan és legtöbbször ingyenes zeneletöltés mindössze egy évtized alatt gyökeresen átalakította a zeneipart, az interneten illegálisan és szintén ingyenesen elérhető filmek pedig a filmipart késztették arra, hogy átalakítsa értékesítési stratégiáját.

A lemezkiadók kapcsoltak később: hiába fogyott az illegális letöltések miatt mind kevesebb lemez, csak az utóbbi egy-két évben csökkentették a műsoros CD-k árát. Korábban egyre kisebb szériákban, ám ezért egyre drágábban lehetett csak jobb korongokhoz hozzájutni. Ez pedig tovább erősítette a letöltési lázat, ördögi spirált indítva el.

A folyamat visszafordíthatatlanná vált, a többség hozzászokott ahhoz, hogy a zenéért nem fizet, vagy ha igen, csak filléreket. Jelenleg csupán az Apple áruháza, az iTunes, és a modellt másoló néhány nagyobb szereplő képes nagy tömegben zeneszámokat eladni az interneten.

Szerencsésebb stratégiát követett a filmforgalmazó iparág, amely a DVD-k árának drasztikus csökkentésével válaszolt az ingyen letöltések által támasztott konkurenciára. Így az internet nem nullázta le teljesen a vásárlásokat, nem is beszélve a Blu-ray, vagy a még újabb 3D-s Blu-ray lemezek most induló sikeréről.

A tanulságok nyilvánvalók. „Ha létezik olyan megoldás, amely a vásárlók számára ésszerű áron kínál sok, ellenőrzött minőségű tartalmat, mint például az iTunes, az működne az e-könyveknél is” – vélekedik Galántai Zoltán jövőkutató, a Budapesti Műszaki Egyetem docense, aki szerint a jövőben biztosan nem lesz teljes ingyenesség a világhálón. „Az internet nem olyan, mint a vadnyugat, hanem jogilag szabályozott tér, és ez a jövőben csak még meghatározóbb lesz” – teszi hozzá.

Barna Imre, az Európa Könyvkiadó igazgatója, a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülésének (MKKE) elnöke is úgy látja, hogy a kiadók által végzett szakmunkára az e-könyvek korában is szükség lesz. „Nem mindenki tud a művek eredeti nyelvén, a kalózfordítások pedig legtöbbször gyatra minőségűek. Szerkesztésre is szükség van, a minőségi tartalom előállítására mindig is lesz igény” – magyarázza Barna. A szakember a nem hivatalos e-könyv fordítások minőségét a mozi sötétjében kézi kamerával felvett kalóz DVD-khez hasonlítja.

 

Kiadókon múlik Az e-könyvek gyors elterjedése mégis elsősorban a kiadókon múlik. Magyarországon rengeteg az olyan kis kiadó, amely nem rendelkezik megfelelő digitális archívummal, nincs műszaki szerkesztője. Az sem visz előre, hogy a kis magyar piacon több párhuzamos informatikai fejlesztés folyik, ahelyett, hogy a nagy szereplők, az online áruházak összefognának, és közös értékesítési rendszert építenének.

Szemere Gabriella, a Figyelőt is gondozó Sanoma Budapest Zrt. könyvkiadási üzletágának vezetője szerint a konvertálás bonyolultabb, mint azt korábban hitték, számos kiadó pedig még arra sem gondolt néhány évvel ezelőtt, hogy megvásárolja a könyvek digitális jogait. A mostani helyzetben pedig, amikor a könyveladások egyébként is csökkennek, nem szívesen költenek erre, hiszen az e-könyv piac hazánkban még mindig marginális.

Ráadásul számos külföldi könyv jogtulajdonosa érthetetlen módon vonakodik engedélyt adni a digitális magyar kiadáshoz. A húzónevek hiánya szintén nem lendíti előre az áttörést. Barna Imre szerint a hardvertől várható a fordulat. Ha megszületik az az olvasó, amelyre mindenki vágyik, felgyorsulhatnak az elektronikus könyvesboltok fejlesztései.

Sokak szerint az iPad ilyen kütyü, igaz, ára a közép- és kelet-európai vevők számára még a mobilszolgáltatók netcsomagokkal kombinált, előfizetéses ajánlataiban sem alacsony. Más szakértők a fekete-fehér, kvarcjátékokra emlékezető e-papírt használó klasszikus e-könyvektől várják az áttörést, amelyek kevésbé fárasztják a szemet. Ha ezek tömegesen kezdenek elterjedni, áruk akár 10–15 ezer forintig is leeshet. Ekkor, mondjuk 10 ingyenes olvasmánnyal, akár egyetlen karácsonyi szezon alatt meghódíthatnák a fejlett világot – vélik a formátum hívei.

Szűkös kínálat Ha így történne, akkor aránylag rövid idő alatt, elfogadható áron, nagy kínálatot nyújtó, aktuális bestsellereket is árusító webes áruházak jöhetnek létre nálunk is. A mai ugyanis nehezen mondható bőséges kínálatnak: a Líra és a Bookline.hu által megalapított eKönyv Magyarország Kft. alig 500 címet kínál, ezek ráadásul alig olcsóbbak a nyomtatott változatoknál.

A Sanoma Budapest áruháza éppen mostanában indul el, de Szemere Gabriella szerint a piac többi szereplőjének is lépnie kell, mielőtt még az olvasók rászoknak az ingyenes, igénytelen minőségű tartalmakra, ahogyan történt ez a zeneiparban. Ehhez frissesség is kell: „Nem az Arany János-összes miatt vesznek majd az emberek e-olvasót” – teszi hozzá Szemere. Nemcsak az ingyenesség, hanem a gazdagabb és aktuálisabb kínálat miatt is sokan keresik ugyanis az illegális letöltő helyeket, amelyek ellen egyébként az MKKE folyamatosan küzd, jelentve a gyanús internetcímeket a hatóságoknál.

Az Országos Széchényi Könyvtárban e-könyveket is kölcsönöznek. Fotó: Kőhalmi Péter

Az áttörést az eddigi remények szerint a fent említett olcsó e-olvasó hozhatja majd. Az Amazon és a Barnes & Noble könyvkereskedő, a Sony és számos más gyártó már piacra dobta saját termékét. Bár ezek egyre olcsóbban bukkannak fel, még így is legalább 35–60 ezer forintot kell leperkálni értük.

A táblagépek támadása Az Apple ebbe a versenyfutásba hozott érdekes fordulatot táblagépével, az iPaddel, amely az e-olvasóknál lényegesen drágább, regényolvasásra kevéssé alkalmas, mivel háttérvilágítása fáraszthatja a szemet, viszont egészen más típusú – videókkal, animált képekkel, zenékkel és interaktív, kreatív játékokkal kombinált – tartalomfogyasztást tesz lehetővé. Az érintőképernyős iPad óriási siker, a verseny így kétfrontos lett: az e-olvasók fejlesztése nem állt meg, ugyanakkor a legutóbbi Las Vegas-i Consumer Electronics Show-n (a világ egyik legnagyobb szórakoztatóelektronikai vásárán) egyszerre 75 táblagépet mutattak be a gyártók, jelezve elkötelezettségüket a fejlődés ezen iránya mellett. Ennek ellenére ma még nem dönthető el, hogy az eszközök e két fő típusa közül melyik lesz a győztes, sőt, még az sem látszik, versengenek-e valójában egymással.

Ott vannak még az okostelefonok is. Ezeknek apró ugyan a képernyőjük, de minthogy a szöveg könnyen kinagyítható rajtuk, a fiatalok hajlandók rövidebb sikerkönyveket, novellákat olvasgatni rajtuk. Ezt támasztják alá az iPhone-ra kapható olyan alkalmazások, mint a Lexcycle Stanza, amelyet működésének első évében vagy 2 millióan töltöttek le, majd segítségével 12 millió könyvet varázsoltak a készülékükre. De népszerű az e-olvasóval azonos nevű Kindle alkalmazás, miként a Barnes & Noble Nook programja, vagy az iPad révén megismert iBooks is.

Elavult az e-olvasó? Barna Imre kétségesnek tartja, versenyképes lehet-e egy olyan eszköz, amely csak egyetlen dologra jó. Az e-olvasó ebből a szempontból az 1990-es évek – naptárt és névjegyzéket tartalmazó – menedzser-kalkulátoraira emlékezteti, amelyek funkcióit később teljesen átvették a mobiltelefonok. Galántai Zoltán jövőkutató szerint az e-könyv-olvasók olyanok, mint amikor a Gutenberg Bibliát úgy nyomtatták, hogy kódexre emlékeztessen, a szinte hétről hétre fejlődő iPad-alkalmazások viszont teljesen újfajta tartalomfogyasztási szokásokra nevelnek.

A Kindle miatt csúcson az Amazon
Milliárdos biznisz az e-könyv

Galántai egészen odáig megy, hogy csak azért lett a múltban betű-alapú az információs kultúra, mert multimédiát akkoriban még nem tudtak létrehozni… Szerinte így a kérdés nem is az, hogy a nyomtatott vagy a digitális könyvé a jövő, hanem az, hogy a könyvé vagy a multimédiáé. „Regényt az ember elmélyülten, úgynevezett monokróm időben olvas. Táblagépezés közben viszont párhuzamosan könyvet olvas, zenét hallgat, e-maileket néz, vagy olyan alkalmazást futtat, amelyben egyszerre van hang, mozgókép és szöveg. A táblagépezés polikróm időben folyik” – magyarázza a jövőkutató, aki szerint az ember evolúciós múltjára egyébként is a polikróm figyelem a jellemző.

Ez azt is jelenti, hogy a jövőben egyre inkább másféle figyelemhez kell orientálnia az olvasnivalót az írónak. Az e-könyvek forradalma így valószínűleg messze nem csak a formátumváltásról szól majd.

(A cikk a Figyelő 2011/9. számában jelent meg)

A végeken tesztelték a világ nélküli orosz világhálót

Az orosz hírközlési hatóság kezdeményezte próba során Dagesztán, Csecsenföld és Ingusföld egyes területein vált elérhetetlenné a külvilág. Beszámolók szerint a retesz a legtöbb VPN-megoldáson is kifogott.
 
A software defined network már évek óta velünk él. Csak idő kérdése volt a koncepciót kiterjesztése a WAN-okra.

a melléklet támogatója a Yettel

Amióta a VMware a Broadcom tulajdonába került, sebesen követik egymást a szoftvercégnél a stratégiai jelentőségű változások. Mi vár az ügyfelekre? Vincze-Berecz Tibor szoftverlicenc-szakértő (IPR-Insights) írása.

Nyílt forráskód: valóban ingyenes, de használatának szigorú szabályai vannak

Különösen az early adopter vállalatoknak lehet hasznos. De különbözik ez bármiben az amúgy is megkerülhetetlen tervezéstől és pilottól?

Sok hazai cégnek kell szorosra zárni a kiberkaput

Ön sem informatikus, de munkája során az információtechnológia is gyakran befolyásolja döntéseit? Ön is informatikus, de pénzügyi és gazdasági szempontból kell igazolnia a projektek hasznosságát? Mi közérthető módon, üzleti szemmel dolgozzuk fel az infokommunikációs híreket, trendeket, megoldásokat. A Bitport tizennegyedik éve közvetít sikeresen az informatikai piac és a technológiát hasznosító döntéshozók között.
© 2010-2024 Bitport.hu Média Kft. Minden jog fenntartva.