A szakmai javaslatok alapján véglegesült a kormányzati infokommunikációs stratégia, ám legkorábban januárban dőlhet el, mennyi pénz jut a célokra.
Digitális Megújulás Cselekvési Terv névre keresztelték azt a kormányzati infokommunikációs stratégiát, amelyet december 23-án tett közzé a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium. Ez meghatározza, hogy 2014-ig milyen elvek alapján, mely területekre fókuszálva történnek majd a kiemelt IT fejlesztések, és a kabinet milyen szabályozással kívánja elősegíteni az információs társadalom fejlődését.

Minderre azért is szükség van, mert az Európai Unió elvárásai szerint három éven belül hazánknak is el kellene érnie, hogy teljes körű legyen a szélessávú lefedettség, azaz minden településen elérhető legyen ilyen hálózat. A célok között szerepel az is, hogy 2015-re a lakosság több mint fele rendszeresen és készségszinten használja a világhálót, így az elektronikus ügyintézési szolgáltatásokat, vagy éppen a webes áruházakat.

Az Európai Unió által közzétett Digitális Menetrend fő céljai
● 2013-ig a minimális szélessáv mindenki számára elérhető legyen (100 %-os lefedettség). 2020-ig 30 Mbps, vagy nagyobb sávszélességű hálózat legyen elérhető az EU teljes területén és ezen belül az európai háztartások 50 %-a rendelkezzen 100 Mbps, vagy annál gyorsabb eléréssel.
● 2015-re el kell érni, hogy a lakosság 50 %-a vásároljon online, a kkv-k 33 %-a vásároljon, vagy értékesítsen online és az e-kereskedelem 20 %-a határon átnyúló legyen.
● 2015-ig szűnjön meg a különbség a belföldi és a roaming tarifák között.
● 2015-ig a rendszeres internethasználat mutatója érje el a 75 %-ot (a jelenlegi 60 %-ról), a hátrányos helyzetűek esetében pedig a 60 %-ot.
● 2015-ig a felére kell csökkenteni azoknak a számát, akik még sosem használtak internetet.
● El kell érni, hogy a tagállami kormányzati szolgáltatásokat 2015-ig a lakosság 50 %-a használja és a legfontosabb határokon átnyúló szolgáltatások mindegyike online is legyen elérhető.
● Az infokommunikáció (IKT) területén végzett kutatás és fejlesztés kormányzati beruházások értékét a duplájára kell emelni.

Nemes célok A mintegy 200 oldalas stratégiát bemutató közleményből kiderül: az infokommunikáció - mint magas hozzáadott tudást igénylő szektor - kitörési pontul szolgálhat Magyarország számára. A cselekvési terv  4 akciótervben 83 konkrét akciójavaslatot tartalmaz: ezek "a gazdaság talpra állítását, a versenyképesség növelését és nem utolsósorban a polgárok kényelmét szolgálják". Az akciótervek a minisztérium reményei szerint átláthatóvá és a jövőben is nyomon követhetővé teszik a cselekvési tervet, ami teljes mértékben illeszkedik a hamarosan megjelenő Új Széchenyi Terv prioritásaihoz.

A kormány négy éven belül 1 millióval csökkentené a „digitális írástudatlanok” számát, különös tekintettel az 50 év fölöttiekre. A széles rétegeknek szóló oktatási programok továbbfejlesztésével egy időben javítani akarják az elektronikus kormányzati szolgáltatások színvonalát, használhatóságát, és fejlesztenék az e-egészségügyet is.

Fellegi Tamás nemzeti fejlesztési miniszter korábban úgy nyilatkozott, hogy már előkészítették a kormányzati informatika konszolidációjához és a párhuzamosságok felülvizsgálatához szükséges törvényi hátteret. Ennek részeként december 4-i hatállyal létrehozták a Kormányzati Informatikai Fejlesztési Ügynökséget, amely a Pénzügyminisztérium Informatikai Szolgáltató Központjának a jogutódja. Az új szervezettől gyorsabban és „ésszerű költséggel” megvalósuló fejlesztéseket várnak, különösen a kiemelt projektek esetén.

Gyorsított ütemben A korábbi nevén Digitális Magyarország Program kidolgozásánál az iparági szereplőket tömörítő szervezeteknek, illetve szakembereknek alig több mint egy hónap állt rendelkezésükre, hogy észrevételezzék az október 22-én közzétett vitairatot. A több száz hazai társaságot, összesen 4 ezer milliárd forintnyi termelési értékkel bíró cégkört tömörítő Informatikai Vállalkozások Szövetsége egyebek mellett azt tartaná fontosnak, hogy a kockázati tőkét is vonják be az iparág fejlesztésébe, a kis- és középvállalkozások megerősítése érdekében. - Emellett úgy véljük, akár adókedvezményekkel is támogatni kellene a nemzetközi adatközpontok Magyarországra telepítését - nyilatkozta korábban Laufer Tamás elnök.

A konzultációra nyitva álló időben több száz érdemi észrevétel érkezett a vitairathoz, amelyeket a nyilatkozatok szerint be is építettek a koncepcióba, amelyazonban továbbra sem tartalmaz a célokhoz rendelt pénzeszközöket. A Nemzeti Fejlesztési Minisztériumtól többszöri megkeresésünkre sem sikerült tájékoztatást kapni az ügyben: a titkolózás oka feltehetően az, hogy az erre az időszakra szóló stratégia megvalósítási költségeit csak az Új Széchenyi Terv számainak véglegesítését követően, január második felében kommunikálják majd.

A Digitális Megújulás Cselekvési Terv főbb céljai
1. A vállalkozások alkalmazkodó-képességének, versenyképességének emelése
● Frekvenciák hatékony hasznosítása
● Átfogó hírközlés-szabályozási reform
● Hatékony és fenntartható verseny elősegítése
● Innováció felgyorsítása
● Kreatív iparágak segítése
● A tartalomipar támogatása, a digitális kulturális örökség megőrzése
● Magas szintű IKT szakemberképzés, átképzés
● Kkv-k versenyképességének növelése
● Szoftvergyártás és -export támogatása
● Szolgáltató központok hazánkba vonzása
● Elektronikus számlázás, fizetés, aláírás elterjedésének támogatása
● Űrkutatás ösztönzése

2. Az állampolgár esélyegyenlőségének, életminőségének, jólétének növelése
● Digitális írástudás javítása
● E-egészségügyi fejlesztések
● Távmunka támogatása
● Digitális átállás minden háztartásban

3. Az állam egyszerűbb, átláthatóbb, olcsóbb, hatékonyabb működése

● Az informatika központi szakirányítása (Kormányzati Informatikai Fejlesztési Ügynökség)
● Kormányzati IT üzemeltetésének konszolidációja
● Központosított fejlesztés támogatása
● Technológiai konszolidáció
● Erős ellenőrzés bevezetése
● Egységes szabályrendszerek kötelezővététele
● Közigazgatásban dolgozó felhasználók, IT szakemberek oktatása
● Közigazgatási e-szolgáltatások kialakítása
● Nemzeti adatvagyon felhasználása
● Közigazgatási informatikai rendszerek biztonsága

4. Informatikai infrastruktúra fejlesztése
● Teljes szélessávú lefedettség
● Kritikus infrastruktúra védelme

Az örökéletű oldalakért szövetkezik az Internet Archive és a Cloudflare

A Cloudflare új Always Online szolgáltatását igénybe vevő weboldalak URL-jét a jövőben automatikusan archiválják a Wayback Machine rendszerében.
 
Bár a PSD2 kapcsán váltak széles körben ismertté az API-kban rejlő kockázatok, nem kell külső, harmadik fél ahhoz, hogy ezek a kockázatok testet öltsenek.

a melléklet támogatója a BalaSys

Nem általában a távmunkáé, hanem a mostani tipikus távmunka-helyzeteké. A szervezetek arra nem voltak felkészülve, hogy mindenki otthonról dolgozik.

Alapjaiban kell megújítani a biztonságról kialakított felfogásunkat

Tavaly január végétől megszűnt a Java SE 8 ingyenes frissítése, és a Java SE 11 sem használható ingyenesen üzleti célra. Tanácsok azoknak, akik még nem találtak megoldást. Hegedüs Tamás (IPR-Insights) írása.
Ön sem informatikus, de munkája során az információtechnológia is gyakran befolyásolja döntéseit? Ön is informatikus, de pénzügyi és gazdasági szempontból kell igazolnia a projektek hasznosságát? Mi közérthető módon, üzleti szemmel dolgozzuk fel az infokommunikációs híreket, trendeket, megoldásokat. A Bitport tizenegyedik éve közvetít sikeresen az informatikai piac és a technológiát hasznosító döntéshozók között.
© 2010-2020 Bitport.hu Média Kft. Minden jog fenntartva.