Ha valahol törvényt hoznak az ellen, hogy a munkahelyek kötelezővé tegyék a hozzájuk jelentkezők számára közösségi jelszavaik beszolgáltatását, az azt jelenti, hogy már sokan megkövetelnek ilyesmit. Követendő példa, hogy Kaliforniában mindez mostantól tilos.
Kalifornia kormányzója,
Jerry Brown közleményben is bejelentette, hogy két fontos, közösségi médiát érintő törvényt írt alá. Ezek célja, hogy megvédjék a munkavállalókat és diákokat attól, hogy munkaadóik vagy oktatási intézményeik minden szinten kémkedhessenek utánuk Facebookon, Twitteren és egyéb közösségi hálózatokon.
Sok nagy testvér figyel ■ Az mostanra már megszokott gyakorlat, ha egy fejvadászcég, vagy épp maga a munkáltató
az állásra jelentkező nevére keres a weben és különféle közösségi oldalakon, hogy így alakítson ki róla részletesebb képet, mielőtt alkalmazásáról dönt. Ehhez viszont sokat segítenek a közösségi oldalak személyiségi jogokat megóvó törekvései, például az a funkció, amellyel hozzászólások, képek és egyebek publikálásakor megadhatjuk, milyen körön kívül ne legyen látható az adott tartalom. Egy munkahelynek alapvetően semmi köze ahhoz, hogyan "viselkedik" egy pályázó a privátszférájában, barátai körében, még akkor is, ha mindezt virtuálisan teszi - az persze más kérdés, ha valaki nem szentel figyelmet a beállításokra és publikusan oszt meg kínos fotókat vagy vállalhatatlan hozzászólásokat.
Jerry Brown kormányzó - "Hé, maga ott! El a kezekkel a Facebooktól!"Úgy tűnik azonban, hogy sokak számára már nem elég az a lehetőség, hogy a nyilvános közösségi jelenlétet pásztázzák: ugyan a kaliforniai kormányzó irodája szerint a most aláírt két törvény alapvetően megelőző szándékú, több olyan esetről is tudnak, amelyek miatt végül kormányzati szintű lépéshez folyamodtak.
Az egyik ilyen egy michigani tanársegédhez kapcsolódik, aki állítólag valamilyen "nem helyénvaló" képet osztott meg Facebookon, ám csak barátai számára. Egy jótét lélek azonban persze súgott erről munkaadó iskolájának, aki azonnal jelszava átadására, ezáltal minden közösségi tartalmának megmutatására kötelezte az illetőt, aki viszont feljelentette az intézményt a magánszféra megsértéséért. Az iroda szerint több száz hasonló esetet dokumentáltak, és olyan próbálkozásokról is tudomást szereztek, amikor munkáltatók nem elkérték a jelszavakat, hanem "törvénytelen behatolással" próbálkoztak (magyarul megpróbálták feltörni a célszemély közösségi fiókját).
Hasonló törvénytervezet már Washingtonban is felbukkant, bár ezt még nem hagyták jóvá: a Password Protection Act Of 2012 szintén minősített eseteket sorol fel, amikor munkáltató, oktatási intézmény vagy egyéb nem állami szervezet kérése ellenére a polgár nem köteles átadni közösségi jelszavait, és megtilthatja mások számára a hozzáférést fiókjaihoz.
