A böngészőprogramok új generációi áttörést hoznak a dinamikus webes tartalmak megjelenítésében.
Büszkén jelentette a Microsoft március közepén, hogy az első napon 2,4 millióan töltötték le az Internet Explorer (IE) böngésző legújabb, 9-es verzióját.

Egy héttel később azonban a Mozilla Foundation által fejlesztett Firefox látványosan rávert a nagy konkurensre, miután a debütálást követő napon 8,75 millióan csaptak le a 4-es változatra, nem hivatalosan megdöntve az előző széria Guinness-rekordját is. Mindeközben csendben megérkezett a Chrome böngésző 10-es változata is.


Búcsú az XP-től
A különféle béta és RC (release candidate, azaz piacra dobásra jelölt) változatok közül először a Microsoft megoldása érte el a végleges jelzőt. A túlzottan sokáig regnáló, és a végére teljesen elavult IE6, majd a szabványokat felrúgó, lomha IE7 időszakában az egykor egyeduralkodónak számító böngésző részesedése folyamatosan csökkent. Ezt a trendet a Microsoftnak a 2009 márciusában kiadott nyolcadik generációval sem sikerült megállítania. Mindezek következtében a világ számítógépeinek ma már csak 57 százalékán használnak Explorert.

Az új generáció mindent egy lapra tesz fel. Az IE9 ugyanis már csak a Windows 7 és Vista szisztémával kompatibilis, s nem támogatja a ma használatos Windowsoknak még mindig a 60 százalékát kitevő XP-t. Ennek ellensúlyozására, az újabb operációs rendszerek több előnyét kihasználva, nagyobb teljesítményt és látványosabb funkcionalitást ígér. Az egyik új funkcióval például a Windows kezelőfelületébe integrálhatunk egyes weblapokat. Ha mondjuk gyakran használjuk a Facebookot, akkor a közösségi oldalt megnyitott állapotban „letűzhetjük” a rendszer tálcájára, és úgy kezelhetjük, mintha külön alkalmazás volna.

A gyártó a felhasználói élmény kihangsúlyozásával népszerűsíti a böngészőt. A könnyű kezelhetőség mellett a redmondi vállalat kommunikációjának középpontjában a grafikus processzorral támogatott hardveres gyorsítás, valamint az interaktív és multimédiás tartalmak újfajta, látványos felülete áll. Ez utóbbi az úgynevezett HTML5 szabványra épül (ennek lényegét, főbb nóvumait lásd külön).

A ravasz tűzróka A Firefox kissé lelassult, legalábbis ami a fejlesztés ütemét illeti. A negyedik generációs böngészőnek kereken 10 béta változata jelent meg, míg végre elég kiforrottnak érezték a premierhez. A sebesség és a szabványok terén egyaránt sikerült előrelépni, egyebek közt a HTML5-tel is megértik egymást. A felhasználói felület ez esetben is változott, a felső menüsor átalakult, nagyobb teret hagyva a weblapoknak. Sőt, itt is találkozunk – az IE9 említett letűzős megoldásához hasonló – újító elgondolással. Bármelyik böngészőfület „alkalmazáslappá” alakíthatjuk, ezek a fülek a menü bal oldalán csupán egyetlen ikon formájában helyezkednek el. Egy másik apróság a feledékenyeknek segít: ha már sok böngészőfül van nyitva, és ezek egyikének címét kezdjük beírni, akkor a gépelés alatti első hivatkozásban a Firefox figyelmeztet erre, s ide kattintva azonnal válthatunk a kívánt lapra.

Felbukkant egy számítási felhő alapú, automatizált kényelmi szolgáltatás is. A Firefox Sync egy felhasználói fiók regisztrálása után lehetővé teszi, hogy egy távoli szerveren futó megoldás keretében összefésüljük a munkahelyi PC-n, notebookon, otthoni gépen vagy akár mobil eszközön elmentett beállításokat és adatokat. Innentől, ha valamelyik gépünkön új könyvjelzőt vettünk fel vagy bármilyen más változtatást eszközöltünk Firefox alatt, könnyen szinkronizálhatjuk az adatokat.

A sok újdonság mellett a Mozilla pár nappal a negyedik generáció elindítása után bejelentette azt is, hogy az eddigi toporgás helyett turbó fokozatra kapcsol a fejlesztés. A Firefox 5-öt már június 21-én, a Firefox 6-ot pedig már augusztus közepén megjelentetnék egy újfajta frissítési és validálási módszer alkalmazásával. Ezzel megszűnnek a számolatlanul kiadott béták.

Tuning verda Google böngészője mindössze három éve jelent meg, mégis, a Chrome immár a 10. verziónál tart. Bár elterjedtsége még csak 15 százalék környékén jár, a profi webhasználók körében egyre népszerűbb. Az egyszerű, letisztult felületen most nem történt látványos újítás, a Google fejlesztői inkább a motorháztető alatt tuningolják a felhasználó által láthatatlan funkciókat, az amúgy is szédítő sebesség és a kompatibilitás növelése érdekében. A Crankshaft nevű JavaScript-motor, amely a weblapok betöltésének gyorsaságáért felel, a tesztek szerint 66 százalékkal növelte sebességét, de a Chrome az IE-hez hasonlóan felhasználja a számítógép grafikus processzorának erejét is a különböző grafikai, animációs és videós tartalmak lejátszásának felturbózására.

Firefox 4: mi minden változott?
IE 9: hardveres gyorsítással állítanák meg a zuhanást


Apróbb eltérések mellett a tudás és sebesség terén olyannyira megközelítette egymást a három nagy versenytárs, hogy kis túlzással csupán a gyártói logó és a kezelőszervek elhelyezkedése különböztetheti meg egymástól a böngészőiket. Egyedül a Mozilla dokumentálja folyamatosan a letöltések számát, lapzártánkig több mint 90 millióan „szavaztak” a Firefox 4-re. A böngészők valódi, használat alapján mért részesedésére viszont legalább április végéig várni kell, mivel a legfontosabb elemzők (például a Statcounter vagy a Net Applications) csak havonta frissítik a statisztikáikat.

(A cikk a Figyelő 2011/16. számában jelent meg.)

Az Apple-nél is belátták, hogy vége az eddigi világnak

A WSJ szerint eldőlt, hogy az Apple elviszi Kínából a termelésének egy jelentős részét, bár a jelenlegi gazdasági helyzetben ez rendkvül nehéz feladatnak ígérkezik.
 
Bár az 5G-s beruházások megtérülését biztosító alkalmazási területeket még a szolgáltatók és az ügyfelek is keresik, a fejlesztési kényszer megvan, mert aki ebből kimarad, lemarad.

a melléklet támogatója a Yettel

A felmérésekből egyre inkább kiderül, hogy az alkalmazottak megtartása vagy távozása sokszor azon múlik, amit a szervezetük nem csinál, nem pedig azon, amiben egymásra licitál a többi munkáltatóval.

Ezért fontos számszerűsíteni a biztonsági kockázatokat

Az EU Tanácsa szerint összeegyeztethető a backdoor és a biztonság. Az ötlet alapjaiban hibás. Pfeiffer Szilárd fejlesztő, IT-biztonsági szakértő írása.
Ön sem informatikus, de munkája során az információtechnológia is gyakran befolyásolja döntéseit? Ön is informatikus, de pénzügyi és gazdasági szempontból kell igazolnia a projektek hasznosságát? Mi közérthető módon, üzleti szemmel dolgozzuk fel az infokommunikációs híreket, trendeket, megoldásokat. A Bitport tizenegyedik éve közvetít sikeresen az informatikai piac és a technológiát hasznosító döntéshozók között.
© 2010-2022 Bitport.hu Média Kft. Minden jog fenntartva.