Hány új weboldal született tavaly? Hány e-mailt küldtek el? Hányan használták az internetet? Aki szereti a statisztikákat és a számokat, jó helyen jár, infótúladagolás következik.
A számokat egyrészt a Pingdom éves listái, másrészt egyéb webes források alapján állítottuk össze, és különösebb következtetések nélkül tesszük közzé - a legtöbb adat ugyanis önmagáért beszél.

E-mail 107 trillió (tehát 107 000 milliárd) elektronikus levelet küldtek el 2010-ben, amely naponta átlagosan 294 milliárd e-mailt jelent. Világszerte 1,88 milliárd felhasználó e-mailezett, 480 millióval többen, mint 2009-ben: mailcíme azonban sokaknak több is akad, hiszen 2,9 milliárd fiókot tartottak nyilván, melynek egynegyede vállalati. Durva viszont, hogy az elküldött levelek 89,1 százaléka volt levélszemét, átlagosan napi 262 milliárd spam keringett a hálón.

Hálóvilág Összesen 255 millió legfelsőbb szintű weboldallal zártuk a 2010-es évet, melynek csaknem egytizede született tavaly, pontosabban 21,4 millió. A legtöbb webszerver még mindig Apache alapú, az összes kiszolgáló 59,4 százalékát a Microsoft megoldásai követik 22,2 százalékkal - az összes többi típus 5 százalék körül vagy ez alatt teljesített.


Internet-felhasználóból 1,97 milliárdot regisztráltak, ez 14 százalékkal több, mint 2009-ben. Ázsia magasan vezet (825,1 millióval, amely a torta 42 százaléka), majd Európa és Észak-Amerika következik a dobogón (475,1 milliós és 266,2 milliós felhasználói számmal, amely 24,2 illetve 13,5 százalékot tesz ki).

A böngészők háborújának állásáról viszonylag sűrűn tájékoztatunk, ezért olvasóinknak nem lehet meglepetés az Internet Explorer részesedésének további süllyedése (46,9 százalék). A Firefox a negyedik generációs böngészőre várva kissé megtorpant a második helyen (30,8 százalékkal), míg a Chrome a 15 százalékos küszöbnél tart, a Safari pedig szintén növelte népszerűségét 5 százalékra.


A közösség ereje Még mindig divatos a webnaplók világa, 152 millió blogon írnak magukról vagy az őket érdeklő témákról a felhasználók. A Twitteren 25 milliárd csiripben tudósították a közléskényszeres felhasználók mindennapi 140 karakteres csodáikat egymással és a világgal. 2010 szeptemberében egyébként 175 millió felhasználója volt az ego-mikroblognak, ami bődületes növekedés, ugyanis közülük százmillió tavaly regisztrált. A Twitter legnagyobb követőbázissal rendelkező felhasználója egyébként a popdíva Lady Gaga, összesen 7,7 millióan éheznek a róla szóló infómorzsákra.

A Facebook 2010 végére átlépte a 600 milliós felhasználói határt, melyből 250 millió tavaly regisztrált a legnépszerűbb közösségi oldalra. Itt is aktívak a felhasználók, havonta 30 milliárd megosztás (státuszüzenet, kép, hivatkozás és egyebek) született. Az annak idején erősen amerikai bázisú szolgáltatás felhasználóinak már 70 százaléka nem az Egyesült Államokban él. A Facebook-alkalmazások is egyre sikeresebbek a Farmville-től a bugyuta kvízekig, naponta átlagosan 20 milliót telepítenek.


Mindent a szemnek A videók és képek tartoznak még normálisan mérhető kategóriába - a teljes filmek, zenék és játékok ugyanis erősen torzított eredményt adnának az erős warez-áradat miatt. YouTube-on naponta kétmilliárd videót néznek meg a felhasználók, és van is miből válogatni: percenként 35 órányi új videóanyag kerül fel a legnépszerűbb megosztóra. Egy átlagos amerikai netező havonta 186 internetes videót néz meg: az Egyesült Államokban van egyébként a legtöbb neten videózó, az összes internet-felhasználó 84 százaléka van rákattanva az online mozgóképekre. A Facebook még nem az online videó csúcsa, a közösségi oldalon havonta néztek meg kétmilliárd videót, melyekből egy hónapban 20 millió új születik.

Képek terén a Flickr a legnépszerűbb, itt 5 milliárd fotó és egyéb képfájl ücsörgött az év végén: ezek száma percenként több mint háromezerrel nő, ez havonta 130 milliót is kitehet. A Facebookon havi hárommillió új képet helyeznek el a felhasználók kedvenc nagymamájukról, új autójukról vagy épp ultraédes pózokban ficergő macskájukról.

1,75 billió dolláros értékeléssel mehet tőzsdére a SpaceX

Elon Musk űrvállalata az xAI-val kötött egyesülési megállapodása nyomán a világ legértékesebb magántulajdonban lévő cége lett, és akár 50 milliárd dollárt kaszálhat a nyilvános részvénykibocsátáson.
 
Az új technológiák alapjaiban írják át az alkalmazásbiztonság szabályait. Most hatványozottan igaz, hogy szárazon kell tartani a puskaport.

a melléklet támogatója a Clico

CIO kutatás

Merre tart a vállalati IT és annak irányítója?

Hiánypótló nagykép a hazai nagyvállalati informatikáról és az IT-vezetőkről: skillek, felelősségek, feladatkörök a múltban, a jelenben és a jövőben.

Töltse ki Ön is, hogy tisztábban lássa, hogyan építse vállalata IT-ját és saját karrierjét!

Az eredményeket május 8-án ismertetjük a 17. CIO Hungary konferencián.

LÁSSUNK NEKI!

Egy kormányrendelet alapjaiban formálják át 2026-tól az állami intézmények és vállalatok szoftvergazdálkodási gyakorlatát.

Projektek O-gyűrűje. Mit tanulhat egy projektvezető a Challenger tragédiájából?

A Corvinus Egyetem és a Complexity Science Hub kutatói megmérték: a Python kódok közel harmadát ma már mesterséges intelligencia írja, és ebből a szenior fejlesztők profitálnak.

Rengeteg ország áll át helyi MI-platformra

Ön sem informatikus, de munkája során az információtechnológia is gyakran befolyásolja döntéseit? Ön is informatikus, de pénzügyi és gazdasági szempontból kell igazolnia a projektek hasznosságát? Mi közérthető módon, üzleti szemmel dolgozzuk fel az infokommunikációs híreket, trendeket, megoldásokat. A Bitport tizennegyedik éve közvetít sikeresen az informatikai piac és a technológiát hasznosító döntéshozók között.
© 2010-2026 Bitport.hu Média Kft. Minden jog fenntartva.