Ma már az adatra is érdemes természetes erőforrásként tekinteni – fogalmazott március elején az IBM vezérigazgatója, aki a Külkapcsolatok Tanácsa (CFR) New York-i rendezvényén beszélt a big data koncepció és analitika által biztosított versenyelőnyről a vállalati felhasználásban és a közigazgatásban. Virginia Rometty közel egy órás előadásában világosan megfogalmazta, hogy az adatok egyre fejlettebb és kiterjedtebb elemzése hogyan támogatja a dinamikus döntéshozatali folyamatokat, az esemény utáni Bloomberg-interjúban pedig az IBM szempontjából is prioritásnak nevezte a különböző hálózatokban és silókban folyamatosan termelődő, nem strukturált adattömeg üzleti hasznosítását.

Fejben is változni kell? ■ Az új megoldások többek között magukban foglalják az alkalmazottak teljesítményének egyéni értékelését vagy az ügyfelek személyes preferencián alapuló kezelését, a kiberbiztonsági incidensek előrejelzését, de lehetővé válik akár a bűnügyi statisztikák javítása is a szofisztikált adattérképek egymásra helyezésével, a minták és korrelációk felfedezésével. Az IBM vezetője szerint a lényeg minden esetben az, hogy a big data, a közösségi alkalmazások és a mobilitás felfutása az átlag halálához vezet, amennyiben a korábbi analitikai eszközök, bármilyen kifinomultak voltak, legjobb esetben is csak mikroszegmenseket értékeltek, vagyis átlagértékekkel dolgoztak.





Virginia Rometty kiemelte: a vállalati folyamatok szükségszerű átalakítása nem elsősorban technológiai, hanem hozzáállásbeli és kulturális kérdés. Ennek megfelelően az egyes szervezetek jövőbeni érvényesülése vagy csődje múlhat rajta, hogy sikerül-e megváltoztatniuk a döntéshozatali folyamatot, illetve az értékteremtés és -célbajuttatás módját, más szóval kiverni a fejükből az eddig elfogadott módszereket. Az IBM szempontjából a big data készségek így újabb, elsősorban tengerentúli piacokat jelenthetnek, másrészt a vállalat a korábbinál szélesebb feladatkört célozhat meg szolgáltatásaival, a forgalomirányítástól az időjárás-előrejelzésen át a bérszámfejtésig – tette hozzá.

A gépek velünk gondolkodnak ■ A komplex adattömeg elemzése, illetve az arra épülő új technológiák ennél is messzebbre mutatnak. A big data fogalmát szakértői cikkünkben nemrég már kellőképpen körüljártuk, ám az IBM kutatói szerint a nem is olyan távoli jövőben már valóban tudományos-fantasztikus regényekbe illő fejlesztésekre számíthatunk. A Five in five (körülbelül: öt dolog öt éven belül) címen hetedik esztendeje közétett előrejelzések legutóbb a kognitív számítástechnika lehetőségeit járták körül, az emberi érzékelésből kiinduló innováción keresztül. Ezek ideális esetben nem helyettesítik, hanem kiegészítik az ember személyes "sávszélességének" határait olyan területeken, mint a szakértelem esetleges hiánya, a komplex információhalmazok feldolgozása, az objektív elemzés vagy az érzékelés kiterjesztése.

Az IBM februári Storage Forum rendezvényén a vállalat vezető kutatója, Robyn Schwartz tartott előadást, aki lapunknak nyilatkozva elmondta: a big data ma már nem csak elméleti koncepció, hanem napi valóság, a változások hajtóereje pedig a konkrét üzleti lehetőségek kiaknázásában, vagyis a jövedelmezőségben gyökerezik. A kiskereskedelemben egyre több a vásárlók viselkedését jellemző adat, amelyek eredményesebb kiaknázása új szintre emeli a lojalitást, ezen keresztül pedig a profitot – sőt az analitika a belső erőforrások optimalizásálán keresztül is komoly hasznot hajt, egyúttal leszorítva a költségeket.

A közösségi hálózatokra feltöltött képek megosztásának és ajánlásainak elemzéséből például a kereskedők a leendő vásárlók preferenciáira következtethetnek, hogy személyre szabott ajánlatokkal keressék meg őket. Ugyanilyen elven a természeti katasztrófákról készített felvételek valós idejű elemzése, akár egy településen üzemelő biztonsági kamerákon keresztül, segítséget jelenthet a helyzet értékelésében vagy a szükséges beavatkozások helyszínének gyors meghatározásában. Az újítások között felbukkanhatnak fizikai visszajelzések is, amelyek bőven túlmutatnak a vibráción vagy a virtuális gombok nyomkodásán. Ilyen a megfelelő textúrák érzékeltetése a képernyő megérintésekor, ami nem csak az online ruhaboltok, de az orvosi távdiagnózis szempontjából is ígéretes lehet.


Robyn Schwartz az adatvédelmi, adatbiztonsági vagy adatkezelési kérdéseket, illetve más megfelelőségi és kommunikációs elvárásokat nem igazán tartja a fejlődés akadályának, mivel az üzleti vállalkozások ma is begyűjtik és használják a szóban forgó információt. A kihívás inkább a meglévő adattömeg kamatoztatásában rejlik, amire a big data analitika és a kognitív számítási technológiák jelentenek garanciát, nem beszélve arról az "opt-in komponensről", ami az információátadás és -felhasználás értékének felismerésére épül. Az IBM kutatója kiemelte a fejlődő piacok szerepét a fejlesztések implementációjának tapasztalatai kapcsán, azonban – mint mondjuk a mobil fizetési megoldások esetében – az is világos, hogy a bevezetés akadálya nem feltétlenül technológiai jellegű.