A cloud szolgáltatások elsősorban nem technológiai, hanem üzleti modellként működnek, így számos területen, például a munkaerőpiacon is komoly hatásuk lesz – állítja a BCE jövőkutatója.
A globális, felhő alapú IT rendszerek kialakulsa végső soron az informatika teljes virtulizációjához vezethet, ami azonban a vállalkozások alapvető stratégiáját is megváltoztatja, így a cloud szolgáltatásokra az informatikai vetület mellett érdemesebb új üzleti modellként gondolni – olvasható a Budapesti Corvinus Egyetem Jövőkutatás Tanszéke és a WireCorner által kedden közzétett összeállításban. Egy új üzleti modell megszületése és elterjedése általában kihat a globális és regionális szintű vállalatokra, rajtuk keresztül pedig az adott társadalmakra is.
Munkaerőpiaci távlatok ■ A cloud szolgáltatásokhoz szükséges technológia már évtizedek óta létezik, ám az elterjedésükhöz szükséges szélessávú internet csak mostanában vált széles körben hozzáférhetővé. Az elmúlt időszak gazdasági folyamatai ugyancsak kedveztek a felhőnek, hiszen a vállalati szektor az informatikában is kimutatható költségmegtakarítást keres. Valószínű, hogy a felhő alapú, globális szintű komplex IT szolgáltatások és alkalmazások néhány éven belül nemzetközi trenddé válnak, átalakítva a vállalati szektor szereplőinek IT technológiával kapcsolatos üzleti stratégiáját – véli
Tyukodi Gergely, aki a Budapesti Corvinus Egyetem doktorandusz hallgatójaként részt vesz az egyetemen működő Jövőkutatás Tanszék projektjeiben.
A cloud előnyei (gazdaságosság, rugalmasság, testreszabhatóság) és korlátai (országonként eltérő jogi szabályozás, biztonság) már-már közismertek. Enyhülnek az egyre nagyobb közvetlen tőkebefektetést igénylő informatikai beruházások terhei, a megtakarítások felhasználásának egyik lehetséges és leginkább megtérülő formája pedig a humán erőforrások fejlesztése lehet. Ezt különösen indokolttá teheti, hogy az informatikai alkalmazások fejlődése és elterjedése egyre magasabb szintű ismereteket feltételez a felhasználók oldaláról.
A felhőalkalmazások komoly fejlődési lehetőséget kínálnak a kis- és közepes vállalkozások számára is, hiszen elérhetővé és megfizethetővé számukra a nagyvállalati szintű informatikai rendszerek és szolgáltatások. Ugyanakkor távlatokat nyit a multinacionális cégek előtt is: ha mondjuk elszórtan, több kontinensen működő fejlesztőközpontokról van szó, az időeltolódást tökéletesen kiküszöbölheti egy globális fejlesztési felhő kialakítása, lehetővé téve a napi 24 órás, folyamatos munkát.
Határtalan munkahely ■ A felhő így új távlatokat nyithat a munkaerő nemzeti és nemzetközi szintű mobilitásának előmozdításában, mivel a jövő munkavállalói nem lesznek rákényszerülve egy adott feladat egy dedikált munkahelyen történő elvégzésére. A vállalkozások sem feltétlenül arra kell majd törekedniük, hogy munkahelyeket biztosítsanak alkalmazottaiknak, mivel fontosabb lehet a megfelelő IT infrastruktúra kialakítása, hogy a feladatokat bárhol, bármikor elvégezhetővé tegyék egy okostelefonon vagy tableten keresztül. Lényeges szempont, hogy olyan országok, régiók kapcsolódhatnak be a nemzetközi gazdasági folyamatokba, amelyeknek eddig nem volt rá lehetőségük.
Az új típusú munkavégzés helye és ideje sokkal kevésbé lesz koncentrált és meghatározható, amihez a felhő biztosíthatja majd a megfelelő hátteret. A BCE jövőkutatója még azt is elképzelhetőnek tartja, hogy a jövőben a munkaszerződések csupán az elvégzendő feladatokra szorítkoznak majd, figyelmen kívül hagyva annak területi és időbeni meghatározottságát. Ez nem egyenértékű a ma is létező, távmunkában végezhető feladatokkal, mivel azok korlátai sokkal kitapinthatóbbak, és nem fejlődtek új üzleti modellé sem.
Bár a jövő nem látható előre a jelenben lévő bizonytalanságok miatt, Tyukodi Gergely szerint egyes változások azért előre jelezhetők, és könnyen beigazolódhat, hogy a cloud össztársadalmi hatása a kerék feltalálásához lesz hasonló.
