Franciaország, Olaszország és Spanyolország is nyomás alá helyezi az Európai Bizottságot egy olyan jogszabály kidolgázására, amely rákényszerítené a nagy technológiai vállalatokat, hogy beszálljanak az EU távközlési infrastruktúrájának finanszírozásába – derült ki a Reuter beszámolójából. A hírügynökség egy hétfői dokumentumra hivatkozva arról ír, hogy a három kormány most először fogalmazott meg közös álláspontot ebben a kérdésben, miután az uniós szabályozó hatóságok májusban közölték, hogy elemzik azt a kérdést, hogy a (jellemzően tengerentúli) big tech társaságoknak magukra kellene-e vállalniuk az említett fejlesztési költségek egy részét.

A közös nyilatkozat értelmében, amelybe a Reuters is betekintést nyert, a három kormány szerint a hat legnagyobb tartalomszolgáltató (Meta, Alphabet, Apple, Amazon, Microsoft, Netflix) az internetes forgalom 55 százalékáért felelős Európában. Szerintük ez külön költségeket generál az itteni távközlési szolgáltatóknál a szükséges kapacitások tekintetében, miközben már most is óriási befektetéseket eszközölnek az 5G-s fejlesztések vagy az FTTH hálózatok legköltségesebb elemeibe. Az aláírók ezért azt sürgetik, hogy az európai távközlési hálózatok és a nagy online tartalomszolgáltatók, vagyis az összes piaci szereplő méltányosan osszák meg a szóban forgó infrestrukturális költségeket.

Azok a fránya egyéb szempontok

A Reuters ismát emlékeztet rá, hogy az Európai Távközlési Hálózatüzemeltetők Szövetségének (ETNO) év elején közzétett tanulmánya szerint a technológiai óriáscégek évi 20 milliárd eurós hozzájárulása 72 milliárd eurós lökést adhatna az EU gazdaságának. Mások azonban azonban arra figyelmeztettek, hogy ez veszélyeztetheti az EU hálózatsemlegességi szabályait, amelyek felhígulnának az online multikkal kötött finanszírozási megállapodásokkal. Erre való tekintettel a mostani dokumentum is külön kitér rá, hogy a jogalkotásnak biztosítania kell a felhasználókkal szembeni méltányosságot a netsemlegességi szabályokkal összhangban, ameleket az aláírók is feltétlenül megőriznének.

A nyár elején mi is beszámoltunk arról a civil jogvédő szervezetek által jegyzett nyílt levélről, amelyik nem csak ezekre a kockázatokra figyelmeztetett, hanem bírálatot fogalmazott meg az uniós távközlési vállalatokkal szemben is. Ebben 17 európai ország összesen 34 civil szervezete arra hívta fel a figyelmet, hogy az EU hálózatsemlegességi törvénye lehetővé teszi az európai felhasználóknak, hogy tetszés szerint vegyék igénybe az internetszolgáltatóiktól megvásárolt sávszélességet, így az említett távközlési vállalatok saját internetes ügyfeleiktől szedik be az adatforgalmazás ellenértékét, amit a nagy online szolgáltatók bevonásával duplán fizettetnék ki.