Újabb forradalmi áttörés küszöbén az akkuipar: 10 perc alatt sikerült fullra tölteni egy elektromos autó nagy energiasűrűségű akkuját. A kísérletnek, amit egy szingapúri cégnél, a KVI Batterynél értek el, komoly hitelt ad, hogy a kutatások egyik éceszgébere a marokkói származású Rachid Yazami (a fenti képen), akinek a lítium-ion akkumulátorok egyik kulcsfontosságú alkatrészét, a grafit anódot köszönhetjük.
Egyelőre nincs jobb eredményei
Yazami az elért töltési sebesség nagyszerűségét azzal illusztrálta The Registernek, hogy összehasonlította a Tesla 70 perces töltési idejével.
Rachid Yazami
A 68 éves marokkói származású tudós az 1970-es évek végétől foglalkozik az akkuk tökéletesítésével. Akkor azzal hozott áttörést az akkugyártásban, hogy megoldotta, hogyan lehet grafit segítségével a lítiumot hatékony energiatároló anyaggá formálni. A 2019-ben kémiai Nobel-díjjal jutalmazott eljárás kidolgozásában az érdem nem egyedül az övé, ám végül pont ő volt, aki lemaradt a díjról. A közvélekedés szerint Yazami a Nobel szabályzata miatt maradt ki a díjazottak köréből, aszerint ugyanis egy díjat maximum három ember között lehet megosztani. A litium-ion akku megalkotásáért végül John Goodenough amerikai, Stanley Whittingham angol és Josino Akira japán tudós osztozhatott az elismerésen és az azzal járó 9 millió svéd koronán (kb. 312 millió forint).
Yazamit saját bevallása szerint találmánya nem tette gazdaggá. Pedig 2019-ben globálisan 10 milliárd akkumulátort gyártottak, ennek 98 százaléka volt olyan, amihez szükség volt Yazami találmányára, ami egy akku gyártási önköltségének kb. 10-15 százalékát teszi ki. 2025-re a globális anódanyagpiac az előrejelzések szerint elérheti a 10 milliárd dollárt.
Az extrém gyors töltést egy egészen új módszerrel érték el. Mint mondta, a hagyományos töltési technológia ugyanúgy működik, ahogy például megtöltenek egy gáztartályt: rákapcsolódnak, és egyenletes nyomással pumpálják bele a gázt, csak az akkunál az egyenletes nyomást az állandó áramerősség jelenti. Yazami ehelyett elkezdett ún. "nem-lineáris voltammetriával" kísérletezni, amelynek során nem az áram erősségét, hanem a feszültséget szabályozza.
A töltési folyamatot itt úgy kell elképzelni, ahogy a létrán haladunk felfelé. Két létrafok között a feszültségnek állandónak kell maradnia mindaddig, amíg az akkumulátorban nem teljesülnek azok a paraméterek, melyek azon a szinten optimálisak. A töltési folyamat következő lépése csak azok teljesülése után indul el. Yazami szerint ez a módszer az akkunak a különböző fázisok között biztosít némi nyugalmi állapotot, ami javítja a töltésre adott reakcióját is. A töltési sebesség a töltés rugalmasságától függ. Boldoggá kell tenni a akkumulátort – összegezte a The Registernek a tudós.
Boldog akku = hosszú élettartam?
Ez az "akkuboldogság" más szempontból is fontos. Rachid Yazamiék ugyanis a gyorsaságot egy másik fontos szemponttal szeretnének kombinálni: a hosszú élettartammal. Ha sikerül megoldani, hogy a töltés során az akkut ne érje extrém magas áramterhelés, és ne melegedjen fel, azzal szerinte egy átlag öt évig működő akku élettartamát akár meg is lehetne duplázni.
A cél olyan akku építése, ami egy elektromos autónak kb. 800 km hatótávolságot biztosít, és utána 10 perc alatt lehet fullra tölteni. Ehhez az energiasűrűségen is kell javítani. Az első lítium-ion akkuk (Sony) sűrűsége 90 Wh/kg volt, ma a 270 Wh/kg átlagosnak mondható, de vannak 290 Wh/kg sűrűségűek is. A cél a kilogrammonkénti 300 Wh lenne, de az energiasűrűség növelése mindig újabb és újabb problémákat vet fel, melyek negatívan befolyásolják az akkuk élettartamát és biztonságát (például ha megsérül, könnyen kigyulladhat).
A tudós szerint az akkutechnológia nagyon fontos, hiszen a légi közlekedésben is teret hódit az elektromobilitás. Szerinte az Európai Unió egyre többet fog költeni arra, hogy helyben legyenek az akkugyárak. Jelenleg ugyanis az elektromosautó-piac az EU-ban van, a gyártás pedig Kínában. És ez probléma, véli Yazami.
Digitalizáció a mindennapokban: hogyan lesz a stratégiai célból napi működés?
A digitális transzformáció sok vállalatnál már nem cél, hanem elvárás – mégis gyakran megreked a tervezőasztalon. A vezetői szinten megfogalmazott ambiciózus tervek nehezen fordulnak át napi működéssé, ha hiányzik a technológiai rugalmasság vagy a belső kohézió.
CIO KUTATÁS
AZ IRÁNYÍTÁS VISSZASZERZÉSE
Valóban egyre nagyobb lehet az IT és az IT-vezető súlya a vállalatokon belül? A nemzetközi mérések szerint igen, de mi a helyzet Magyarországon?
Segítsen megtalálni a választ! Töltse ki a Budapesti Corvinus Egyetem és a Bitport anonim kutatását, és kérje meg erre üzleti oldalon dolgozó vezetőtársait is!
Az eredményeket május 8-9-én ismertetjük a 16. CIO Hungary konferencián.
Nyílt forráskód: valóban ingyenes, de használatának szigorú szabályai vannak