Kínában legalább nem titkolják, hogy mindent és mindenkit meg akarnak figyelni annak érdekében, hogy minél több bűncselekményt fel tudjanak deríteni, sőt meg tudjanak előzni. Amerikában ez kicsit bonyolultabb, de nem lehetetlen, mint azt a The Verge kiderítette hosszas nyomozás után.

Több mint öt éve hallgatóznak

Mivel New Orleansban magas a bűnözési ráta – a gyilkosságok számát tekintve a hatodik az USA-ban –, a város demokrata polgármestere, Mitch Landrieu 2012-ben titokban megállapodott a Palantirral, hogy a városban kiépíthetik Technologies vezetőjével, hogy a big data megoldásokat fejlesztő Palantir Technologies, hogy a cég kiépít egy bűnmegelőzést segítő rendszert. Ehhez természetesen meg kell figyelik a város polgárainak tevékenységét, és lehetősége szerint mindenkiről minden lehetséges adatot be kell gyűjteni.

A legszebb az egészben az, hogy az egész projektet filantróp tettként adták el – mármint az a néhány ember, aki tudott róla. Merthogy az egészet titokban, közbeszerzés nélkül csinálták. A megállapodást nem is a város kötötte, hanem a NOLA For Life program, amelyet a polgármester hozott létre bűnözés visszaszorítására.

A Palantir (a cég nevét a Tolkien messzire látó mágikus gömbjeiről kapta) tevékenységébe szépen beleillik ez a projekt. A Gawker is bedöntő pénzembert, Peter Thielt is az alapítói között tudó céget sokan a Szilícium-völgy egyik legígéretesebb vállalkozásának tartják. Egyes elemzések szerint akár 20 milliárdot is elérheti a cég értéke, pedig igazából két piacra koncentrál, és nem is mindegyiken sikeres. Az egyik terméke, a Palantir Gotham a titkosszolgálatok kedvelt fegyvere a terrorizmusellenes küzdelemben – a cég egyik részvényese egyébként a CIA kockázati tőkealapja –; a másik a Palantir Foundry, amely a bankok, pénzügyi szolgáltatók elemzési fegyvere.

Bár a titkosszolgálatok és az elhárítási szervek kedvelik a cég szolgáltatásait, egyelőre a piacon vegyes a fogadtatása. A Home Depot például a 2014-es nagy hitelkártya-lopási incidense után kötött szerződést a Palantirral. De a Coca-Cola, az American Express és a Nasdaq sem volt megelégedve a szolgáltatás ár-érték arányával, és szintén felbontották a szerződést.

Nem jó arra, amire szánják, és veszélyes is

A megállapodás látszólag win-win ügy volt: New Orleans ingyenesen használhatta a Palantir szolgáltatását, amivel megtakarított több millió dollárt. A Palantir pedig kiváló kísérleti terephez jutott, azaz szinte minden adathoz hozzáférést kapott, amit a város biztosíthatott: a teljes bűnügyi nyilvántartáshoz, bírósági dokumentumokhoz, a polgárok címéhez, telefonszámához stb. A megállapodás egyik közreműködője később elismerte, hogy az ötlet a Palantir alapító-vezérigazgatójától, Alex Karptól származott, aki jótékonykodásként adta el a projektet. Csak épp a polgármesteren és a rendőrségen kívül senki sem tudott róla, legkevésbé a szenvedő alanyok, New Orleans lakosai.

A legszebb az egészben, hogy hiába tudták a rendőrök a legapróbb részleteke is New Orleans-iak életéről, a bűnügyi statisztikák szemernyit sem javultak. Egy bűnüldözési szakértő, aki a Palantir eszközeit jól ismeri, azt mondta a The Verge-nek, hogy a cég megoldásai nem haszontalanok ugyan, de a helyi és az állami bűnüldözési szervek számára nem alkalmasak. Például célpontlistát vezetnek, mintha terrorszervezetek ellen kellene fellépniük. Így csak azért, mert valaki egy sorozatosan visszaeső betörő unokatestvére, példás élete ellenére is folyamatos megfigyelés alá kerülhetett.

Kapcsolati hálóból előrejelzés

A Palantir rendszere lényegében annyit tett, hogy megpróbálta feltérképezni és megjeleníteni a bűnügyi elemzőknek a különböző információk közötti kapcsolatokat (ezt a módszerét használják a hírszerző szervezetek is). A 'minden információ' itt tényleg 'minden'-t, azaz minden elérhetőt jelent. Figyelték, ki mit posztol közösségi oldalakon, hol jár, kivel találkozik, mit vásárol, feldolgozták a rendőrségi iratokat, feljegyzéseket, lehallgatási jegyzőkönyveket, laboradatokat stb. A rendőrök pedig ez alapján próbálták előrejelezni, hogy ki milyen eséllyel válik bűnelkövetővé (vagy áldozattá). A bűnügyi statisztikák szerint lényegében hiába. És bár használták ahhoz is, hogy kiválasszák a reintegrációs programokba bevonandó személyeket, a programok hatékonyságán nem nagyon látszott a fejlett technológia pozitív hatása.

New Orleans csak abban volt úttörő, hogy ott használták először a Palantir prediktív analitikai rendszerét polgári bűnüldözésben, de katonai célokra már bevetették Afganisztánban és Irakban is. A New Orleans-ihoz hasonló projekt viszont más városokban is futott, Chicagóban és Los Angelesben például az amerikai igazságügyi minisztérium támogatásával.

A legismertebb program a PredPol volt, melyet az 50 legnagyobb körzet közel felében használnak évek óta. A rendszer segít megbecsülni múltbeli adatokból , hogy hol és milyen típusú bűncselekményeket fognak elkövetni a legnagyobb valószínűséggel. A PredPol még mindig működik annak ellenére, hogy két éve egy elemzés kiderítette: a rendszer nemcsak állandósítja, de még fel is erősíti a rendőri működésben amúgy is meglévő előítéleteket.

Hiába nem tökéletes, terjed

Annak ellenére, hogy etikai és szakmai problémák garmadáját lehet a Palantirral szemben felhozni, megoldásukra vevők a bűnüldöző szervek világszerte. Bár Chicagóban korábban más rendszert használtak, a város rendőrsége néhány éve tárgyalt a Palantirral annak reményében, hogy kapnak a központi kormányzattól pénz a rendszer bevezetésére.

Európában a dánok voltak az elsők, aki láttak fantáziát a Palantir elemzéseiben. A dán rendőrség és a hírszerzés 2016-ban 7 évre kötött megállapodást, hogy bevetik az amerikai cég prediktív analitikáját a terrorizmus elleni harcban. Emellett vannak arra utaló jelek, hogy Izrael is alkalmazza a magányos merénylők kiszűrésére.

A The Verge írása itt található. Érdemes a linkeket is megnézni, sok adalékkal gazdagítják a történetet.