A Project Natick elnevezésű program keretében Skócia partjai mellett hullámsírba szállt az a 12 méter hosszúságú konténer, amelyben egy sor szerver fog kísérleti üzemben működni az elkövetkező hónapokban. A többéves ötlet lényege, hogy az adatközpontokat a sűrűn lakott part menti szakaszokon a víz alá helyezik, ezzel egycsapásra lehetne energiát spórolni és javítani a kiszolgálás sebességét.
Kósza ötletből született
A projekt egy belső "ötletbörzén" merült a cég mérnökei között, ami annyira elnyerte a felettesek tetszését, hogy 2014-től formálisan is nekiláthattak a víz alatti adatközpont megvalósításához. Erről a nagyközönség csak bő két évvel ezelőtt értesülhetett, amikor már az első éles próbán is túl volt a csapat. Akkor még egy jóval kisebb tárolóegységben juttattak a kaliforniai vízekbe egyetlen szervert, hogy megvizsgálják annak működését.
A héten bejelentett második fázis viszont már jóval komolyabb arzenált vonultat fel. Az egyik kis skót sziget mellett lebocsátott eszköz nagyjából akkora, mint egy hajózási konténer, belsejében pedig 864 szerver dolgozik immár 35 méter mélyen. A helyszín meglehetősen praktikus, egyben szimbolikus jelentőséggel is bír. Itt található ugyanis az Európai Tengeri Energiaközpont, amelyet zöld energiával kapcsolatos fejlesztések tesztelésére alakították ki. Így a hullámok és az árapály energiája, illetve a környező épületekre telepített napelemek egy kábel segítségével elláthatják árammal a víz alatt dolgozó gépeket, míg azok viszonzásul számításokat végeznek a szigeten élők számára.
Elméletben a konténerben lévő szerverek akár öt évig is bírják közvetlen fizikai karbantartási beavatkozás nélkül, míg az egész egység teljes élettartama simán meghaladhatja a tíz évet. Legalábbis elméletben, de pont erről szól a mostani kísérlet, hogy mindezt a gyakorlatban is tesztelhessék a mérnökök. A tervek szerint az egyelőre kritikus feladatokat egyelőre nem kapó számítógépek egy évig dolgoznak majd lent, aztán kiemelik az egységet és alapos vizsgálatnak vetik alá őket. Azok fényében lehet majd eldönteni, hogy lesz-e folytatása a tengeri kalandnak.
Az AI mint vállalati működési réteg: hogyan alakul át a digitális operáció?
A vállalati digitalizáció következő szakaszát egyre kevésbé az új alkalmazások vagy önálló technológiai projektek határozzák meg. A fókusz fokozatosan a működés egészének átalakulása felé mozdul: hogyan lehet a folyamatokat gyorsabban, hatékonyabban és nagyobb üzleti kontroll mellett működtetni egy olyan környezetben, ahol az adatmennyiség, a rendszerek komplexitása és a reakcióidővel kapcsolatos elvárások folyamatosan növekednek.
Projektek O-gyűrűje. Mit tanulhat egy projektvezető a Challenger tragédiájából?