A magyar telekommunikációs piac szolgáltatói az új adók hatására akár veszteségesek is lehetnek – állítja a legutóbbi Magyar Narancs egyik cikkének névtelenséget kérő informátora.
A Magyar Narancs (MaNcs) legutóbbi, november 29-i száma terjedelmes írásban foglalkozik az állam piaci szereplővé válásával, valamint a multinacionális cégekhez fűződő viszonyával. A cikk kitér a telekommunikációs piacon zajló változásokra is.

Állami szolgáltató mint piacszabályzó A távközlési piac szabályozását az jelenlegi kormány a kezdetektől fontos feladatának tekintette. Mindezt elsősorban a szolgáltatás színvonalának emelésével és a verseny élénkítésével indokolták. Végül ennek szellemében alakult ki a negyedik mobilszolgáltató piacra lépést célzó tender kiírása is, melyet múlt év augusztus elején tettek közzé. A tendert úgy írták ki, hogy ha az állam nem kap elfogadható ajánlatot az értékesítendő összefüggő frekvenciablokkra, akkor az teljes egészében feloszthatóvá válik a három piacon lévő szolgáltató között. A Telenor, a T-Mobile és a Vodafone addigra már be is jelentette, hogy hálózatfejlesztéssel készülnek arra, hogy a szabályozás megszületését követően mihamarabb elkezdhessék a negyedik generációs széles sávú szolgáltatást. Az állam is készült – egy konzorciummal, melyet a Magyar Villamos Művek (MVM), a Magyar Fejlesztési Bank (MFB) és a Magyar Posta alkottak.



Végül ez év januárjában a korábban is sejthető eredmény született: az állami konzorcium nyert, ám a három piacon lévő szolgáltatónak is jutott frekvenciablokk. A kormányzati szereplők többször is hangsúlyozták: egyrészt a piaci verseny élénkülését várják a döntéstől, másrészt azt remélik, hogy az állam infokommunikációra költött költségei is csökkennek majd az állami mobilszolgáltató megjelenésével. Magát az állami mobilcéget, az MPVI Mobil Zrt.-t azonban csak ez év április elején jegyezték be, majd a nyár folyamán kistafírozták 14,1 milliárd forintos tőkeemelés formájában.

Ki az erősebb? A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) döntését végül a konkurensek megtámadták, ami felborított sok mindent. A bíróság ugyanis szeptemberben elmeszelte az NMHH a frekvencia-árverésen hozott januári határozatait, mert úgy ítélte meg, hogy a negyedik mobilszolgáltató MPVI jogszerűtlenül nyerte el a jogot a hálózat kiépítésére, valamint a három korábbi piaci szereplő is jogszerűtlenül szerzett akkor újabb frekvenciablokkokat.

A döntés nem csak az MVPI-t érintette, hiszen a januárban elnyert frekvenciát a Vodafone például már részben fel is használta. Ezért például ők felülvizsgálati kérelemmel fordultak a Kúriához. A Telekomnak ugyanakkor tetszett a döntés, sőt Christopher Mattheisen egy háttérbeszélgetésen úgy vélekedett, hogy a bírósági döntés nyomán felszabadult 5 megaherznyi spektrumot is a meglévő három szolgáltatónak kellene felajánlani megvételre.

De ne csak a piacnak okozott problémát az állam piacra lépése. A Népszabadság információ szerint Ilyés Márton, aki módszertani és piacelemzési osztályvezetőként részben a frekvenciaügyeket is felügyelte, azért távozott az NMHH-tól, mert nem értette egyat azzal, hogy az állam tulajdonosi és adóztatói szerepben is megjelenik ezen a piacon.

A kormány visszavág? A MaNcs úgy véli, részben a kormány piacszerzési törekvéseivel magyarázható a szektort sújtó különadók. Bár nem csak azzal. A lap forrásai alapján utal arra, hogy átfogó kormányzati szándék áll amögött, hogy elsősorban az exportra termelő multikat kell támogatni, ezért elsősorban a szolgáltatási, így a telekommunikációs ágazat multinacionális szereplőit kell megadóztatni. Ám ezt is szelektíven, azaz úgy, hogy a multik megadóztatásával párhuzamosan helyzetbe kell hozni a magyar vállalatokat. Ennek szellemében vezették be 2010-ben a telekom-különadót, mellyel kapcsolatban EU-s eljárás is indult Magyarország ellen. Ezt 2013 januárjával ugyan kivezetik, de helyette idén júniusban jött a beszélgetésekre és SMS-ekre fizetendő extra adó, és többek között a Magyar Telekom esetében további óriási terhet jelentő vezetékadó. A lap felhívja a figyelmet, hogy nem helytálló Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter azon nyilatkozata, miszerint a telkóadó kivezetésével tárgytalanná válik a Magyarország ellen indított kötelezettségszegési eljárás. Az Európai Bíróságnak ugyanis módja van „visszamenőlegesen is elmeszelni és bírság megfizetésére kötelezni Magyarországot”.



Szijjártó Péter és Christopher Mattheisen – barátkozási szakasz
(Fotó MTI, Illyés Tibor)

A MaNcs forrása szerint bár „a miniszterelnök zárt ajtók mögött rendre azzal érvel, hogy a kiemelkedő profitot termelő cégektől elvárható, hogy nagyobb arányban vegyék ki részüket a közös terhek viseléséből”, a telekom cégeket nem a nyereségük arányában sújtják az extra terhek. Az idézett szakértő szerint ennek az lehet a következménye, hogy „sok cég nemhogy profitot nem termel, de simán veszteségbe fordul át.”

A kormány mindenesetre jól számol. A nagy infrastruktúrával rendelkező cégeknek ugyanis nem opció, hogy kivonuljanak egy országból, ahogy egy ilyen méretű vállalat értékesítése sem. A piaci szereplők persze keresik a kiutat. A MaNcs információi szerint például a Magyar Telekom miközben lobbizik az Európai Bizottságnál a kötelezettségszegési eljárások foganatosítása mellett, jó kapcsolatok kialakítására törekszik a kormányzattal, és ennek jegyében például „októberben a magyar labdarúgó-válogatott, illetve az utánpótlás egyik fő támogatójává vált”. 

Nyolc éve húzódó ügyek válsággal súlyosbítva A negyedik mobilszolgáltató piacra lépése 2004 óta húzódik. Már akkor meghirdettek egy olyan csomagot, amely lehetőséget adott volna országos lefedettségű hálózat létrehozására. Az akkori tender iránt azonban nem volt komolyabb érdeklődés. A következő próbálkozás 2008 októberében volt. Akkor 15 évrelehetett volna nyerni frekvenciahasználati jogosultságot, amit utána még hét és fél évvel meg lehetett volna hosszabbítani. Az akkori kiírás érdekessége volt, hogy ha a tender sikertelen, a frekvenciákra két évig nem lehet ismételt tendert kiírni. Végül az NMHH elődje, a Nemzeti Hírközlési Hatóság (NHH) meg is szüntette az eljárást 2009 márciusában, amit három pályázó megtámadott, ám hiába.

Mobiltender: a Vodafone a Kúriához fordult és időt nyert
Bírósági döntés miatt nem indulhat az állami mobilszolgáltató
Mostantól ketyeg a telefonadó

Az időközben a telekomiparba is erősen begyűrűző válság egyre kevésbé tette valószínűvé, hogy jó feltételekkel lehet értékesíteni a frekvenciákat egy negyedik szolgáltatónak. Maguk a piacon lévő szereplők is sok esetben nyilatkoztak úgy, hogy nem látják gazdasági realitását egy negyedik szereplő piacra lépésének, mivel amúgy is telített a piac (már a 2008-as tender kiírásakor 12 millió mobil-előfizetést regisztrált az NHH), és emiatt bizonytalan egy országos hálózat kiépítési költségeinek megtérülése.

Az új kormány azonban elszánt volt a frekvenciaszabályozás felülvizsgálatával kapcsolatban, és a tervek között szerepelt a mobiltender mihamarabbi kiírása. A Nemzeti Fejlesztési Minisztériumban – melyet akkor a telekom piacot a múltja miatt viszonylag jól ismerő Fellegi Tamás irányított –, a Nyitrai Zsolt vezette államtitkárságnál külön helyettes államtitkár felelt a hírközlésért és audiovizuális médiáért Vasváriné dr. Menyhárt Éva személyében, aki 2010-ben az NHH főigazgatói posztjából érkezett a minisztériumhoz. Aztán Menyhárt Éva távozott, majd nem sokkal később Nyitrai Zsolt is más kormányzati feladatot kapott. Távozásával egy időre az önálló informatikai államtitkárság is megszűnt.

A környezetvédelem és a digitális oktatás körül forgott az idei InnoMax

Az idén tizenegyedik alkalommal kiírt pályázat keretében az innovációs díjak mellett digitális oktatást támogató eszközöket is kaphattak az indulók.
 
Minősített szolgáltatók, hosterek és globális piaci szereplők együtt szolgálhatják ki a vállalatok növekvő igényeit. Áttekintettük ezt a gyorsan változó piacot két szakértővel.

a melléklet támogatója az Invitech

...az pedig sokkal gyorsabb, ha mindent csak egyszer, vagy még egyszer sem kell személyesen elvégezni. Májusi mellékletünk második része az IT infrastruktúra automatizálásáról.

a melléklet támogatója az EURO ONE Számítástechnikai Zrt.

Az elmúlt tíz évben radikális változás történt az adatfeldolgozásban, ami az infrastruktúrát is átalakította.

a melléklet támogatója a Dell Magyarország

Ha bővítené tudását és fejlődne a digitális transzformáció területén, látogasson el a Transformation-experts.hu oldalra, ahol egy gyors regisztráció után inspiráló cikkek, esettanulmányok, prezentációk, videók és egyéb szakértői anyagok széles tárházához kap hozzáférést.

A KPMG immár 22. alkalommal kiadott CIO Survey jelentése szerint idén az informatikai vezetők leginkább a digitalizációra, a biztonságra és a szoftverszolgáltatásokra koncentráltak.

Használtszoftver-kereskedelem a Brexit után

Az EU Tanácsa szerint összeegyeztethető a backdoor és a biztonság. Az ötlet alapjaiban hibás. Pfeiffer Szilárd fejlesztő, IT-biztonsági szakértő írása.
Ön sem informatikus, de munkája során az információtechnológia is gyakran befolyásolja döntéseit? Ön is informatikus, de pénzügyi és gazdasági szempontból kell igazolnia a projektek hasznosságát? Mi közérthető módon, üzleti szemmel dolgozzuk fel az infokommunikációs híreket, trendeket, megoldásokat. A Bitport tizenegyedik éve közvetít sikeresen az informatikai piac és a technológiát hasznosító döntéshozók között.
© 2010-2021 Bitport.hu Média Kft. Minden jog fenntartva.