Az év utolsó hónapjától kezdve a kínai technológiai szolgáltatók a hagyományos azonosítók mellett az arcát is szkennelni fogják azoknak az ügyfeleknek, akik új internetes vagy telefonos szolgáltatásokra fizetnek elő. A Quartz magazin a kínai ipari és inforációtechnológiai minisztérium szeptember végi közleményére hivatkozva számolt be róla, hogy az arcfelismerő teszt mellett az előfizetőknek tilos lesz másoknak átadniuk a telefonszámokat, emellett arra szólítják fel őket, hogy ellenőrizzék, működnek-e az ő nevükön szereplő, de a hozzájárulásuk nélkül regisztrát számok és előfizetések.

Az új szabályok a hivatalos indoklás szerint újabb biztosítékokat jelentenek, melyek a polgárok jogait és érdekeit védi a kibertérben, egyebek mellett a telefonos és internetes csalásokkal szemben. Bár a szerződéskötéskor szinte mindenhol szükség van valamilyen személyazonosító okmányra, a biometrikus azonosítás bevezetésésére eddig sehol sem volt példa ezen a területen. Kínában 2013 óta működik az a rendszer, amelynek értelmében az új előfizetőknek nem csak igazolniuk kellett magukat, de a szolgáltatónál fényképet is készítettek róluk – ezt most az arcfelismerő eljáráson keresztül össze is hasonlítják az igazolványhoz tárolt felvétellel.

Az eddigi gyakorlatban egyébként azt is előírták, hogy az operátorok weboldalain keresztül, online módon megrendelt szolgáltatásokhoz egy-egy rövid videót kell készíteni a felhasználókról, bizonyítva, hogy valóban azonosak az igazolványukban szereplő személlyel. A minisztérium tájékoztatása szerint mára a kínai mobilosokat sikerült majdnem száz százalékosan a valódi nevük alatt regisztrálni, másszóval mindenki azt a telefont használja, amelyet a szerződések és a hatósági adatbázisok szerint használnia kellene.

Nincs olyan személyes adat, amit ne akarnának megszerezni

Miután Kínában a legtöbben valamilyen mobil képernyőn keresztül csatlakoznak a világhálóra, a mostani szabályozás egy újabb fontos lépés lesz az egyre szigorúbb online (ezen keresztül pedig általános társadalmi) kontroll felé. Hszi Csin-ping, a Kínai Népköztársaság elnöke eközben a "kiberszuverenitás" elvét hangsúlyozza, amelynek alapján más országoktól elvárja a kínai internetes szabályozás tiszteletben tartását: ennek eredménye mások mellett a Facebook vagy a Twitter oldalainak blokkolása vagy a keresők és személyes üzenetküldők cenzúrája is.

A felhasználók arcának szkennelését természetesen nehéz másként értelmezni, mint a kínai megfigyelőállam kiépülésének újabb lépcsőjét a mesterséges intelligenciával támogatott térfigyelő kamerák vagy a társadalmi kreditrendszer mellett, ami azonosítja, követi és a populáció egészéhez képest még osztályozza is az embereket. A Quartz beszámolója alapján az sem meglepő, hogy a decemberben életbe lépő szabályok a kínai internet-felhasználók körében sem arattak osztatlan sikert, akik invazív lépésnek és a személyes adatokat szivárogtató újabb léknek tartják az új eljárást.

A megfogalmazott kritikák között szerepel, hogy a valódi néven történő regsiztráció hat évvel ezelőtti bevezetése sem csökkentette semmilyen módon a telemarketinges hívások vagy az online és telefonos csalási kísérletek számát, a mostani, excesszív adatgyűjtési program pedig semmi másra nem jó, mint a polgári jogok újabb megnyirbálására. Hogy milyen nagyságrendekről beszélünk, azt jól érzékelteti, hogy Kínában már a 850 milliós küszöböt is átlépte az online felhasználók száma, ehhez képest pedig az elképesztő mennyiségű személyes adattömeg koránt sincs tökéletes biztonságban. Márciusban például hat kínai üzenetküldő szolgáltatás több száz millió beszélgetését tartalmazó adatbázis szivárgott ki és vált elérhetővé az interneten mindenki számára, aki hajlandó volt rákeresni a megfelelő IP címre.