Az agilitás és a rugalmasság, valamint az ügyfelekhez minél közelebb kerülő gyártóüzemek fontosságát hangsúlyozza az a blogbejegyzés, amelyet a HP ellátási láncért felelős vezetője jegyez. Ernest Nicolas kiemeli, hogy az amerikai technológiai nagyvállalatnál első számú szempont a vásárlók lehető legmagasabb szintű kiszolgálása, ehhez pedig szükségessé vált a korábbi struktúra, logisztikai és beszállító rendszer finomhangolása, újratervezése.

A már korábban megkezdett folyamat a projekt felelőse szerint jól halad, a HP többek között thaiföldi és mexikói üzemekkel diverzifikált, de bővült az indiai részleg termelési kapacitása is. Mindez közelebb hozta a céget egy olyan ellátási lánc létrehozásához, "amely megfelel a mai igényeknek, miközben felkészült a holnap kihívásaira".

Kínai csavar

A HP blogbejegyzése a kínai részleget "az egyik legfontosabb gyártási, mérnöki és innovációs központnak" titulálja, valamint hangsúlyozza, hogy ez "ezután is így lesz". Ugyanakkor az a hivatalos sorok között olvasva is teljesen világosnak tűnik, hogy a PC-gyártó szeretne lazítani a távol-keleti országgal jelenleg fennálló szoros kapcsolatán – amit például a Kína és az USA között meglévő feszültség és a Tajvani-szoros jelentette geopolitikai kockázat táplálhat.

Magának az írásnak a publikálása sem lehet független attól, hogy a Nikkei egy nappal korábban számolt be arról, hogy a vállalat a személyi számítógépes gyártási volumen több mint felét szeretné Kínán kívül látni. A már említett geopolitikai rizikót azzal is enyhítenék, hogy Szingapúrban egy új tervezőközpontot hoznának létre, ami szükség esetén kiválthatná a jelenleg Tajvanon működő hasonló létesítményt.

A túl nagy kínai kitettség általános problémaként került terítékre a közelmúltban a technológiai szektorban, de mindez hatványozottan igaz a PC-gyártók esetében, melyek mélyen beágyazódtak a kínai beszállítói iparba. A Dell és a HP például 2021-ben együttesen több mint 133 millió notebookot és asztali számítógépet gyártott, és ezek többségét két kínai városban, Csungkingban és Kunshanban szerelték össze – jobbára Kínában gyártott alkatrészekből.

A változó világ azonban olyan radikális lépésekre kényszeríti a cégeket, mint amilyen a Dell tavalyi húzasa volt, miszerint nagyon rövid határidővel megszabadul az összes kínai gyártású csiptől. Egy másik amerikai óriás, az Apple sem tétlenkedik, mivel már évek óta szórja szét a korábban Kínában koncentrálódó gyártási kapacitásait Indiától Vietnámig.