A Bloomberg értesülései szerint a szaúdi állami vagyonalap is érdeklődik az egyelőre csak tervekben körvonalazódó üzlet iránt, amelynek célja a Tesla részvényeseinek kivásárlása és a cég papírjainak kivonása lenne a tőzsdei kereskedelemből. A Tesla vezérigazgatója, Elon Musk még a múlt héten vázolta egy rövid Twitter-üzenetben, majd a vállalat dolgozóihoz címzett levélben azt az elképzelést, hogy részvényenként 420 dollárt fizetne az erre kapható befektetőknek, a többiek pedig döntésük alapján benne maradhatnak az üzletben, amelyből aztán később is kiszállhatnak és a pénzükhöz juthatnak.

A Tesla ennek alapján ahhoz hasonló modellre váltana, mint amien a SpaceX űrkutató vállalat is működik. Lényeges különbség, hogy az alapító 20 százalék körüli részesedésének megtartása mellett arra törekedne, hogy a zárt körű részvénytársasággá alakuló Teslában ne legyenek meghatározó tulajdonosok. Ez azért is érdekes, mert Musk a Twitteren azt írta, hogy rendelkezésre áll a tervek megvalósításához szükséges tőke – az időközben megjelent kommentárok viszont arra keresik a választ, hogy a veszteséges, tetemes hitelállománnyal és negatív cash-flow-val működő vállalat hogyan finanszírozhatná magát a továbbiakban, és egyáltalán ki lenne hajlandó beszállni egy ilyen üzletbe.

Nem jó irány a twitteres üzengetés

A Bloomberg beszámolója alapján tavaly már folytak ilyen irányú megbeszélések a SoftBank csoporttal, ezek azonban nem vezettek eredményre. A japánok most is világossá tették, hogy nem kívánnak beszállni a tőzsdéről kivonuló Teslába, főleg, hogy a tavasszal magy csomó pénzt fektettek a General Motors autonóm járműveket fejlesztő egységébe. A szaúdi állami vagyonalap, amely jelenleg a Tesla részvényeinek nem egész 5 százalékával rendelkezik, viszont állítólag már Elon Musk augusztus eleji Twitter-bombáját megelőzően tárgyalásokat kezdett az ügylettel kapcsolatban. A legnagyobb nyersolaj-termelő ország érthető módon stratégiai célnak tartja olajfüggő gazdaságának diverzifikálását.

A lap forrásai szerint még javában zajlanak az egyeztetések, és még arról sem született döntés, hogy a szaúdiak bármilyen arányban növelni akarják-e részesedésüket a Teslában. Musk tervéhez mindenesetre 60 milliárd dollár körüli tőkére lenne szükség, amit így sem lenne egyszerű előteremteni. A riportban megszólaló elemző tyúk-tojás problémának nevezi a dolgot, mivel a jelenlegi számok alapján nehéz lesz meggyőzni a befektetőket a Tesla termelékenységének és eredményeinek gyors felfutásáról, amire viszont pont akkor csökkennek tovább a kilátások, ha senki sem nyúl a zsebébe a tőzsdei cégre nehezedő folyamatos eredménykényszer enyhítésének érdekében.

Az üggyel kapcsolatban egyébként a múlt hét óta folyamatosan téma a közösségi média szerepe a tőzsdei cégek kommunikációjában. Bár definíció szerint nem tiltja az ilyen megnyilvánulásokat, az amerikai tőzsdefelügyelet a Reuters szerint nagyon kíváncsi rá, hogy Musk valóban rendelkezett-e az összességében 72 milliárd dolláros üzlethez szükséges forrásokkal, amikor a Twitteren követ dobott a pocsolyába. A vezetői kivásárlások és az ehhez hasonló tranzakciók amúgy is jelentős információs aszimetriát hordoznak a menedzsment és a közrészvényesek viszonylatában; függetlenül a bejelentések megalapozottságától, egy 20-30 karakteres üzenet a közösségi médiában nem mindenki szerint elégíti ki a teljes körű közzététel elvárható követelményeit.