Nagy techvállalatok korábbi munkatársai fogtak össze, hogy felvilágosító kampányokkal és politikai nyomásgyakorlással vegyék elejét az online platformok súlyosan romboló hatásainak.

A Szilícium-völgyben karriert befutott szakemberek csoportja Center for Humane Technology néven indította el azt a kezdeményezést, amelynek célja, hogy ráirányítsa a figyelmet az okostelefonok és a közösségi média kártékony hatásaira. Bár ezeket a hatásokat eddig is tapasztalta mindenki, aki fogékony a témára, a mostani projekt jelentősége abban áll, hogy a technológiai szegmens bennfentes szakértői fogtak össze olyan céges gyakorlatok ellen, amelyeket annak idején ők maguk segítettek felépíteni.

A társaság tagjai között ott találjuk az Apple, a Google, a Facebook és más dotkom cégek korábbi alkalmazottait és befektetőit, akik esetenként kifejezetten magas pozícióban dolgoztak a szóban forgó márkák felépítésén. Erre jó példa a facebookos Like funkció kiagyalásáért felelős mérnök, a Google-nél, az Apple-nél és a Twitternél is megfordult kommunikációs vezető vagy Mark Zuckerberg évekkel ezelőtt leköszönt tanácsadója, akik másokkal együtt mind szerepet vállaltak az összefogásban.

Ez már nem olyasmi, amihez hozzászokhatunk

Álláspontja szerint a technológia túszul ejtette a társadalmat: verseny zajlik a figyelmünk pénzzé tételéért, ez pedig erodálja a mentális egészséget, a demokráciát, a közösségi kapcsolatokat és a gyerekek fejlődését is. Bár elismerik, hogy a Facebook, a Twitter, az Instagram vagy a Google nagyszerű termékeket fejlesztett, amelyekből az egész világ profitált, ma már egy zéró összegű játszma zajlik a felhasználók feltétel nélküli figyelméért, ebből lesz ugyanis a pénz.

A Snapchat a beszélgetésekből csíkokat (streak) csinál, ezzel pedig átalakítja, hogy a gyerekek miben mérik a barátságot. Az Instagramon minden tökéletesnek látszik, ami aláássa az önértékelést. A Facebook visszhangszobákba zárja az embereket, darabokra zúzva a közösségeket. A YouTube azonnal elkezdi játszani a következő videót, a felhasználó pedig annyival kevesebbet alszik. Az addikció sohasem mellékhatás, szándékosan úgy tervezik a termékeket, hogy addiktívak legyenek.

A kialakult rendszer a csoport szerint kiszolgáltatott a manipulációval szemben, hiszen ma már elképesztő precizitással lehet hamis információt adagolni a meghatározott csoportoknak, éppen akkor és éppen oda juttatva el az üzeneteket, ahol és amikor arra a legnagyobb a fogadókészség. (Erre még a legártalmatlanabb példák is olyan felismerésekről szólnak, hogy a depressziós tinédszerek hajlamosabbak sminkes cuccokat vásárolni.) Minderre a megszokott válasz, hogy az emberek idővel ehhez is adaptálódnak majd – a Center for Humane Technology álláspontja szerint azonban ezúttal olyasmiről van szó, amivel az emberiség eddig még sohasem találkozott.

Maguktól soha nem fognak megváltozni

A jelenlegi diszruptív hatások több okból is különböznek a rádió, a tévé vagy akár a számítógépek elterjedésétől. A mesterséges intelligenciát alkalmazó rendszerek tökéletesen meg tudják határozni, hogy aktuálisan mivel köthetik magukhoz és mivel vehetik rá az interakcióra a felhasználókat. A média ráadásul a reggeli ébredéstől az esti lefekvésig folyamatos hatással van az emberekre, és már át is alakította a társadalmi élet szabályait, nem beszélve a befolyásolás hatékonyságát egyre növelő, precíz, személyes adatprofilokról.

Az online tartalom robbanásszerű szaporodásával a nagy platformszolgáltatók egyre több folyamatot automatizálnak, ezek az algoritmusok pedig elképesztő nagyságrendben fejtik ki hatásukat a felhasználókra. Mivel a platformok üzemeltetői a látszólagos erőfeszítések ellenére nem képesek hatékonyan szűrni a hazugságkampányokat vagy akár csak a hamis felhasználói profilokat, az automatizált rendszerek igen alkalmasak óriási csoportok manipulációjára.

A Center for Humane Technology alapvetése szerint a helyzet magától nem fog megváltozni, miután a felhasználók figyelmének bármilyen csökkenése ellentétes a platformcégek üzleti modelljével: számukra óriási bevételkiesést jelentene, ha megakadályoznák a hazugságok mikrotargetált terjesztését vagy ha kirugdosnák csatornáikról a szoftverrobotokat. A csoport célja ezért a "human design", vagyis az emberközpontú dizájn népszerűsítése, ami új szabványok, szabályok és üzleti modellek kialakítását célozza a legsérülékenyebb emberi ösztönök meghatározásával és védelmével.

A szervezet ambiciózus elképzelése alapján mindehhez azokat a technológiai óriásokat is segítségül hívhatják, amelyek üzlete nem közvetlenül arra épül, hogy a felhasználókat 0-24 órában a képernyő elé szögezzék, mégis nagy befolyásuk van a felhasználói interfészek tervezésében. Emellett fontos a politikai döntéshozókra gyakorolt nyomás, akik a szabályozás oldaláról kényszeríthetik ki a szükséges változásokat. Elkerülhetetlen a felhasználók felvilágosítása, akik maguk is sokat tehetnek azért, hogy visszaszerezzék az elleőrzést digitális életük felett, de a kezdeményezés minél több technológiai szakembert is meg akar nyerni az ügynek, akik már ebben a szellemben fejlesztenék az újabb termékeket.

A projektnek némi súlyt ad, hogy ahhoz a Common Sense Media csoport is csatlakozott, amely 50 millió dollár értékű reklámidővel rendelkezik olyan partnereinél, mint a Comcast vagy a DirecTV. Emellett összesen 55 ezer amerikai állami iskolába vinnék el a 7 millió dollárból indított The Truth About Tech (kb. a technológia valódi arca) című kampányt, amely a ygrekek, a tanárok és a szülők figyelmét is felhívná a közösségi média túlhasználatából fakadó depresszióra és más veszélyekre.

Ezekre a kritikákra tényleg érdemes odafigyelni

A Center for Humane Technology vezetője, Tristan Harris, a Google egykori dizájnetikai munkatársa és termékmenedzsere a The New York Times beszámolójában úgy fogalmaz, hogy a csoport tagjai mind "belsősök" voltak, vagyis pontosan tudják, hogy a nagy platformszolgáltatók mit mérnek, hogyan kommunikálnak, és milyen mérnöki munkát végeznek. Harris szerint a világ két legnagyobb szuperszámítógépe a Google és a Facebook rendszere, amit éppen arra használnak, hogy az emberek agyát és a gyerekeket befolyásolják velük.

Az ilyen kijelentések nem előzmény nélküliek: ahogy mi is beszámoltunk róla, az idén már látványossá válhatnak a nagy technológiai multikat célzó szabályozási törekvések, legyen szó a vállalatok adózási szokásairól, a rendszerek transzparens működéséről, a személyes adatok védelméről vagy a versenykorlátozó gyakorlatokról. A davosi Világgazdasági Fórumon Soros György is a technológiai platformcégeket pécézte ki magának, amelyek az üzletember beszéde alapján már a méretüknél fogva is akadályozzák az innovációt, veszélyesek a közösségekre vagy akár a demokratikus intézmények integritására, és egyrészt nem fizetnek, másrészt semmilyen felelősséget sem vállalnak az általuk terjesztett tartalomért.

Egyre gyakoribb az is, hogy a dotkom birodalmak korábbi munkatársai, akár alapítói nyilatkozatokban bírálják azok működését. Decemberben például az futotta körbe a sajtót, hogy a Facebook egykori, felhasználószám-növekedésért felelős vezetője egy stanfordi előadásában már az intellektuális függetlenség feladásáról beszélt: szerinte az ember ma "annyit tehet, hogy nem használja azt a szart". Egy hónappal korábban a Facebook egykori társalapítója és elnöke, Sean Parker beszélt róla, hogy a közösségi háló tervezőinek kifejezett célja a felhasználók függővé tétele, és csak "az Isten tudja, mit művel a gyerekeink agyával".

Közösség & HR

Melyik városban működik a legtöbb megfigyelő kamera?

A legjobban bekamerázott városok globális toplistáján 20-ból 18 kínai települést találunk, és a világ összes ilyen megfigyelő eszközének is több mint a fele működik Kínában.
 
Hirdetés

Van olyan tanácsadó, aki pénzt hoz?!

Pedig külső szemlélőként csak annyit mutat meg, hogy miből van hiány és miből van fölösleg. Ám ha szoftverlicencekről van szó, ez százmilliókat is érhet – megtakarításban.

Érdemes-e használt szoftvert venni a vállalatnak? És ha igen, hogyan? Egy biztos, nem úgy, mint egy használt autót.

a melléklet támogatója az IPR-Insights

Nem általában a távmunkáé, hanem a mostani tipikus távmunka-helyzeteké. A szervezetek arra nem voltak felkészülve, hogy mindenki otthonról dolgozik.

Alapjaiban kell megújítani a biztonságról kialakított felfogásunkat

Tavaly január végétől megszűnt a Java SE 8 ingyenes frissítése, és a Java SE 11 sem használható ingyenesen üzleti célra. Tanácsok azoknak, akik még nem találtak megoldást. Hegedüs Tamás (IPR-Insights) írása.
Ön sem informatikus, de munkája során az információtechnológia is gyakran befolyásolja döntéseit? Ön is informatikus, de pénzügyi és gazdasági szempontból kell igazolnia a projektek hasznosságát? Mi közérthető módon, üzleti szemmel dolgozzuk fel az infokommunikációs híreket, trendeket, megoldásokat. A Bitport tizenegyedik éve közvetít sikeresen az informatikai piac és a technológiát hasznosító döntéshozók között.
© 2010-2020 Bitport.hu Média Kft. Minden jog fenntartva.