Tízből hét felhasználó, az összes internetező 69 százaléka tartja nyugtalanítónak az adatbiztonsági incidensekről megjelenő híreket. A világjárvány során az emberek 57 százaléka a korábbinál nagyobb mértékben vette igénybe a különféle online szolgáltatásokat, és majdnem ugyanekkora részüz, 56 százalékuk úgy érzi, hogy ez önmagában is stresszforrást jelent a számára – derül ki a Kaspersky észak-amerikai felmérésének néhány nappal ezelőtt közzétett eredményeiből.

A társaság 2018 májusa és 2019 áprilisa között már többször is megszondázta a felhasználókat a kiberbiztonsággal kapcsolatos félelmeikről, a mostani anyag pedig jó összehasonlítást nyújt abban a tekintetben, hogy a pandémia és az erőltetett ütemű digitalizáció hogyan változtatta meg a netezők véleményét. A Kaspersky ezúttal 2500 válaszadó bevonásával igyekezett megfoghatóbbá tenni a "kiberstressz" fogalmát, figylembe véve a fokozódó internethasználat hatásait is.

Az újabb, Dealing with a new normal in our digital reality című kutatásból kiderül, hogy ebben a felhasználók több mint negyed része, 27 százaléka tapasztal jelentős növekedést, ami különösen igaz a millenniumi generációra, és a járványhelyzetben csak 7 százalék nyilatkozott az online aktivitás csökkenéséről. Érdekes, hogy azok aránya nem változott érdemben a legutóbbi vizsgálat óta, akiket frusztrálnak a biztonsági incidenseket: ez azzal függ össze, hogy a netes tevékenységek fellendülésével növekedett a felhasználók önbizalma is.

Nem jó, de nem is rossz, de nem is jó

Most éppen az emberek 36 százaléka gondolja, hogy a korábbinál felkészültebb az esetleges kibertámadások elhárításában, míg 23 százalékuk érzi magát bizonytalanabbnak ezen a területen. Ehhez képest a teljes mezőnyben mindössze tízből hárman vesznek igénybe kiberbiztonsági szolgáltatásokat eszközeik és személyes adataik védelmére, de 46 százalékban naprakésznek tartják az ismereteiket ezekben a kérdésekben, sőt 17 százalék egyenesen a téma szakértőjének vallja magát.

A kutatás eredméynei jól érzékeltetik azt a furcsa helyzetet, hogy amíg a többség aggasztónak látja a biztonsági fenyegetéseket, addig csak a kisebbség hajlandó érdemi lépseket tenni a kockázatok mérséklésére. A ZDNet által idézett statisztikából például kiderül, hogy a felhasználók 66 százaléka nyomasztóbbnak értékeli a banki profilja feltörését, mint a munkahelyének az elvesztését, 44 százalékuk azonban még arra sem veszi a fáradságot, hogy PIN kódokkal védje mobil eszközeit az illetéktelenektől.

A digitalizációnak és az online tevékenységek felé való elmozdulásnak egyébként pozitív hatásai is voltak/vannak a járvány időszakában, az ilyen jellegű aktivitás ugyanis sokaknak éppen hogy segített oldani a megváltozott körülmények okozta stresszt. Bár nemrég mi is idéztük azt a szintén a Kasperskytől származó statisztikát, amely a közösségi alkalmazások gyakran teljesen értelmetlen böngészését és a pandémia mindezt megerősítő szerepét mutatta be, sokan tévéműsorokat néztek, edzettek vagy akár meditáltak is az internetes csatornák segítségével.