A Kaspersky megbízásából idén májusban átfogó, 25 országra (köztük Magyarországra is) kiterjedő kutatást végeztek a felhasználók közösségi médiával kapcsolatos viszonyának feltérképetésére. A több mint 15 ezer ember bevonásával elkészült jelentés megerősíti, hogy sokunknál már tényleg kóros függőségi viszony alakult ki ezekkel a számtalan kockázatot és veszélyt (is) magában hordozó hálózatokkal.
Egyenlő a világgal
A közösségi média "túlhasználata" érthető módon leginkább a legfiatalabb felnőtt réteget érinti. A 18 és 34 év közötti korosztályban például riasztóan sokan (63%) voltak azok, akik elismerték, hogy számukra ez a platform jelenti a legfőbb kapcsolatot a világgal.
A felhasználók világszerte naponta átlagosan 1,8 órát töltenek a Facebookon, ezen belül a felhasználók hetede akár napi négy-hat órát is használja a közösségi oldalt. TikTokon a magyarok átlag napi 1,3 órát töltenek el, YouTube-on 1,7 órát, Instagramon pedig napi 1 órát. Ezeket az intervallumokat összeadva már nem is igen marad idő másra a napból az alvás és a munka/tanulás mellett. A magyar közösségimédia-használók 40 százaléka többet használta a közösségi hálózatokat a helyi és az országos lezárások alatt, mint a világjárvány előtt.
Tudják, hogy nem minden papsajt
A kutatásból az is kiderült, hogy a felhasználók egy jelentős része tisztában van a közösségi felületeken megbújó veszélyekkel. A válaszadók fele (51%) fel tudott idézni olyan hírt, amely a közösségi média potenciálisan negatív hatásáról szólt, és ezen a csoporton belül 68 százalék változtatott is a közösségimédia-használati szokásain ennek eredményeképpen. A változás minden második esetben azt jelentette, hogy óvatosabbak lettek azzal, mit posztolnak, 40 százalékan pedig az adatvédelemre fordítottak nagyobb figyelmet, például a jelszavak rendszeres megváltoztatására.
A kutatási anyag kommentárjában rámutatnak arra is, hogy az adatvédelmi kockázatok mellett milyen pszichológiai problémája lehet azoknak, akik sokat lógnak a közösségi odalakon és az ott általában posztolt idilli életképeket saját, valóságos élethelyzetükkel állítják párhuzamba. Éppen ezért fontos tudatosan kezelni azt, hogy mennyi időt töltünk a közösségi oldalakon, milyen tartalmakat nézünk meg, és hogy ezek milyen érzéseket keltenek bennünk.
A válaszok alapján azonban mindez egyelőre nem csapódik le a felhasználók közösségi médiával kapcsolatos általános megítélésén. Ezek a hálózatok mindössze egy elenyésző kisebbség számára keltenek igazán negatív érzéseket. 6 százalék "mérgesnek" érezte magát, 5 százalékuk "szomorúnak", 4 százalék pedig "frusztráltságról" és "izoláltságról" számolt be. Tízből egy magyarnak pedig internetes zaklatással (cyberbullying) is szembe kellett néznie a közösségi médián való posztolás miatt.
A felmérés kapcsán a Kaspersky végezetül arra hívja fel a figyelmet, hogy akkor is mindig óvatosnak kell lennünk, amikor személyes adatokat osztunk meg az online térben. Kiderült, hogy a 18–34 év közötti közösségimédia-használók több mint fele (52%-a) ismer valakit, akinek feltörték a személyes adatait, és világszinten a felhasználók hét százaléka állította azt, hogy esett már csalás áldozatául a közösségi médián keresztül.
Felhőbe vezető út hazai szakértelemmel
Robusztus műszaki háttér, korszerű technológia és a felhasználóbarát kezelhetőség. A Flex Cloudhoz nem kell nagy IT-csapat, csak egy elhatározás és pár kattintás.
Nyílt forráskód: valóban ingyenes, de használatának szigorú szabályai vannak