A Mastercard 2020-ban mérte fel első alkalommal a Digitális Fizetési Indexet (DFI), amely a pénzügyi szolgáltató reményei szerint segítheti a hazai pénzintézeteket és döntéshozókat a digitális fizetésekkel kapcsolatos helyzet objektív megítélésében. A hét elején közzétett adatok alapján a magyar fogyasztók digitális fizetéssel kapcsolatos ismeretei jelentősen nőttek tavalyhoz képest. A 2022-ben mért 61 pont 10 egységgel jobb eredmény, mint az első adatfelvételnél kimutatott érték, és 3 ponttal haladja meg az egy évvel ezelőtti teljesítményt.

A jelentés főbb megállapításai közé tartozik, hogy 23 százalékra nőtt a jövedelmüket digitálisan elköltők aránya, ami a Mastercard szerint arra utal, hogy a lakosság közel negyede nem feltétlenül a készpénzes fizetést részesíti előnyben. Honfitársaink 55 százaléka mondta azt, hogy képes használni a mobiltárcás fizetést, 58 százalék pedig ismeri a QR-kódos fizetési módot. Ami viszont a fejlődést gátolhatja, hogy a magyar fogyasztók több mint harmada (35%) tapasztalt már valamilyen csalással kapcsolatos tevékenységet, például adathalászatot, kártékony szoftvereket vagy a személyes adatokkal való visszaélést.

Az eredményt idén is az index három alappillérének pontjaiból számították ki: 76 pontot ért el az Infrastruktúra, 55-öt a Tudás és 52-t a Használat kategóriája. Az egyes alappillérek egyéni fejlődését további mérőszámokkal részletezik, így engedve mélyebb betekintést a változások mögötti folyamatokba.

A hazai DFI alakulása részterületek szerint (forrás: Mastercard)

Infrastruktúra

Az Infrastruktúra 76-os pontszáma - amely az előző évhez képest 3 ponttal magasabb - azt jelzi, hogy Magyarországon megalapozott igény mutatkozik a digitális fizetésekre. Elsősorban a digitális fizetési megoldások elterjedésének jelentős növekedése tette lehetővé az Infrastruktúra alappillérének 2022-es fejlődését.

Ahogy a helyi szereplők alkalmazkodnak az új fizetési megoldásokhoz, elősegítik a piac fejlődését, valamint a kereskedők és a kártyabirtokosok digitalizációját, amit a szabályozási törekvések is támogatnak. Az elfogadói oldalt tekintve az új, innovatív elfogadói megoldások - például az mPOS elterjedése - több digitális fizetési lehetőséget biztosítottak a fogyasztóknak, és ez a jövőben tovább fokozható a softPOS megoldások (okoseszközök POS-terminállá való alakításának különféle módjai) elterjedésével.

Az érintésmentes technológia elérhetősége továbbra is magas; elfogadói oldalon meghaladja a 95 százalékot, a Magyarországon kibocsátott kártyák 93 százaléka érintésmentes funkcióval ellátott. A POS-terminállal rendelkező vállalkozások aránya 2020 óta jelentősen növekedett, de a potenciálisan elérhető vállalkozások még mindig több mint fele nem rendelkezik terminállal, vagyis van még hová fejlődni, különösen a kisebb kereskedők (civil szervezetek, egyéni vállalkozók, mikrovállalkozások) esetében.

Az infrastrukturális pillér tekintetében az idén már régiós szinten végzett kutatásban Ausztria (80 pont) kapta a legmagasabb pontszámot, majd Horvátország (79 pont), Magyarország (76 pont) és Románia (70 pont) következik.

Tudás

A Tudás alappillérének 55-ös pontszáma 4 ponttal magasabb, mint 2021-ben volt. Ezt a növekedést a fogyasztók a digitális fizetési módokkal kapcsolatos nagyobb objektív tudása eredményezi. Azonban az új fizetési megoldások használatára való hajlandóság még mindig alacsony, így ez jelenti a tudásszint növekedésének legnagyobb akadályát.

A tájékozottság (46) és szándék (49) komponensek keveset változtak és hasonló pontszámot értek el 2022-ben, mint 2021-ben. A teszttel mért objektív tudás pontszáma ugyan jelentős növekedést mutat az előző évihez képest: 2022-ben a korábbi 54-ről 63-ra nőtt, ám a válaszadók körülbelül kétharmada nem mutatott hajlandóságot arra, hogy többet tudjon meg az új digitális fizetési módokról.

Ezek az eredmények azt jelzik, hogy a következő években nagy kihívás lesz a digitális fizetéssel kapcsolatos tudás és a digitális fizetési módok használatának további terjesztése, mert a helyi fogyasztók nem szívesen változtatják meg a fizetési szokásaikat. Az elmúlt évhez képest legnagyobb változást mutató komponens a helyi fogyasztók objektív tudása, amely 63 pontot ért el, 9 ponttal többet, mint 2021-ben.

A konkrét témákat tekintve a válaszadók a fizetési kártyákkal kapcsolatos kérdések esetében rendelkeznek a legmélyebb tudással, ezek a lehetőségek már hosszú ideje elérhetők a piacon. A QR-kódos fizetésekkel, a mobiltárcás fizetésekkel és a különféle csalásokkal kapcsolatos ismeretek szintén bővültek 2021 óta, ami hozzájárult a komponens általános pontszámának növekedéséhez. Másrészt a legkevesebb helyes válasz többek között a részletfizetéssel kapcsolatban érkezett be, amely még nem túl elterjedt lehetőség Magyarországon.

A régiós országok összehasonlítása azt mutatja, hogy a tudás alindex hasonló tendenciát mutat az országok között: Horvátország 56 pontot ért el, míg a másik három ország egyaránt 55 pontot.

Használat

A Használat alappillére 2021-hez képest 2022-re 3 ponttal növekedett, így 52 lett, de továbbra is elmarad a fogyasztók digitális fizetési módokkal kapcsolatos tudása mögött. Számos tényező hat pozitívan a Használatra, köztük a digitális fizetési infrastruktúra fejlődése, a szabályozási törekvések, valamint a kártyás fizetés elterjedése. Magyarországon ugyanakkor nagy kihívást jelent a készpénz, mivel az továbbra is nagyon erős pozíciója van.

Jelentős eltérés van az alappillér két komponense között: a készpénzmentes fizetés használata 76 pontot ért el, míg a fizetési módok elterjedtsége 29 ponttal viszonylag alacsony szinten áll, és a 2021-es adatokhoz képest nem változott jelentősen. Két fő mutató, a digitálisan indított átutalások (a digitálisan kezdeményezett banki átutalások aránya) és az érintésmentes fizetés közel 90 százalékos arányával továbbra is a magyar piac meghatározó részét képezi. Mindkettő arra utal, hogy ha egy nagyobb kényelmet biztosító digitális megoldást már jól ismernek a fogyasztók, akkor azt előszeretettel használják és fizetési rutinjuk részévé válik.

A Használat alindex pontszámai között jelentős eltérések voltak az egyes országok között: a pontszámok 44 és 57 pont között mozogtak, Horvátország (57 pont) átlagon felüli eredményt ért el a digitális fizetések elterjedtsége tekintetében. Románia átlag alatti használati pontszáma (44 pont) ellenére a digitális fizetési megoldások elterjedtsége az országban pozitív tendenciát mutat. Magyarország és Ausztria pedig egyaránt 52-es részindexpontszámot ért el ebben a kategóriában.