Egy nemrégiben publikált munkahelyi fenntarthatósági jelentés komoly lehetőségként jelölte meg a céges laptopok használati idejének kitolását. Az Atos Sustainable Workplace legfontosabb megállapítása, hogy ha a vállalatok a bevettnek tekinthető hároméves ciklusról egy évvel hosszabb csereperiódusra állnának át, az akár 25 százalékkal is csökkenthetné a szervezeteknél az eszközökhöz köthető károsanyag-kibocsátást. A tanulmány szerint ráadásul mindezt a teljesítmény és a felhasználói élmény érdemi romlása nélkül is végre lehetne hajtani.
Sőt, az Atos szakértői szerint a notebookok jó részét ennél sokkal tovább, akár 8-10 évig is munkára lehetne fogni, ami értelemszerűen tovább enyhítheti a környezeti terhelést. Mindez azonban csak az eszközállomány fejlett, adatvezérelt monitorozásával és a gépek szükség szerinti felújításával, az előregedő, elavuló alkatrészek ütemezett cseréjével képzelhető el. A kutatási adatok alapján a nagyvállalati laptopok bő háromnegyedénél mindez járható út, a többi gép pedig pótalkatrészként vagy az alapanyagok újrahasznosításával segíthet csökkenteni a karbonlábnyomot.
További előnye a felvázolt megoldásnak, hogy az Atos által megkérdezett munkavállalók elsöprő többsége (75%) pozitívan fogadná, ha vállalatánál egy eszközt kicsit tovább használnia, amennyiben ez jelentősen hozzájárulna a szervezet fenntarthatósági céljainak eléréséhez.
Valóban jelentős mértékről van szó, hiszen becslések szeirnt a hordozható személyi számítógépekhez köthető karbonlábnyom 79 százaléka azok gyártásánál keletkezik. Egyetlen új laptop előállítása 338 kilogramnyi extra szén-dioxiddal terheli bolygónkat.
Az érme másik oldala
Elméletben a fenti forgatókönyvvel nagyjából mindenki nyer, hiszen a cégeknek ritkábban kell a zsebükbe nyúlniuk új eszközök beszerzése miatt, csökken a környezeti terhelés, ami ráadásul a szabályozó hatóságok mellett a dolgozók többségénél is jól veszi ki magát.
A valóság azonban ennél összetettebb – hívja fel a figyelmet a Computerworld anyaga. Az amerikai informatikai lap által megszólaltatott szakértők például a Windows 10 közelgő nyugdíjazását említik problémaforrásként. A Microsoft ugyanis csak megfelelő képességekkel bíró gépeknek "engedi meg" a Windows 11 futtatását, ami megkötheti a vállalati döntéshozók kezét. Azok a szervezetek viszont, amelyek maradnak régi gépeken és régi operációs rendszeren, idővel egyre nagyobb összeget kénytelenek fizetni a támogatási időszak kiterjesztésére. Azaz amit az egyik zsebben megspórol a cég, azt a másikban elkölti.
Egy másik megfontolandó szempont, hogy a régi gépek "életben tartása" komoly időt és erőforrásokat igényel a vállalati informatikáért felelős csoporttól, miközben az IT-részlegek jobbára erőforráshiánnyal küzdenek. Arról már nem is beszélve, hogy az informatikusoknak sem feltétlen az a legfőbb álma, hogy laptopklinikát üzemeltessenek. A projekt esetleges kiszervezése pedig csak tovább bonyolíthatja a történetet, ami így extra egyeztetésekkel és költségekkel is járna.
Nyílt forráskód: valóban ingyenes, de használatának szigorú szabályai vannak