Maga Palkovoics László innivációs miniszter jelentette be, hogy egy kihirdetés előtt álló kormány- és miniszteri rendelet 2021-től módosítja a szavatosság és jótállás szabályait. A legfontosabb változás a sávos jótállási idő bevezetése, azaz a termék értékétől fog függni, hogy mennyi ideig kell rá jótállást vállalni. Szintén fontos változás, hogy végre leszámolhatunk a jótállási füzetkékkel, mert bevezetik az e-jótállási jegyet.
Minél drágább a termék, annál hosszabb a jótállás
A jótállás kérdését jelenleg a 151/2003. (IX. 22.) Korm. rendelet szabályozza. A rendelet szerint a mellékletében tételesen felsorolt új tartós fogyasztási cikkekre a kereskedőnek (illetve vállalkozásnak, amely az adott terméket a végfelhasználónak eladta) egy év jótállást kell vállalnia.
Ezt a szabályt a miniszter elmondása szerint értékhatártól függően az új rendelet sávossá alakítja. 10 ezer forint alatt nem kell jótállást vállalni az eladott termék után. A 10-100 ezer forint értékű termékekre a jótállás marad egy év marad. A 100-250 ezer forint értékűekre azonban már két évet, míg az ennél magasabb értékűekre három évet kell vállalni. A rendelet módosításával párhuzamosan frissül az a terméklista is, amiben meghatározzák a tartós fogyasztási cikkeket. Belekerülnek többek között a 10 ezer forintnál drágább nyílászárók, riasztóberendezések és napelemes rendszerek is.
Palkovics arról is beszélt, hogy bevezetik az e-jótállási jegyet. Azt a miniszter nem részletezte az MTI beszámolója szerint, hogy ezt milyen technikai megoldással képzeli el a kormány. Tehát az sem világos, hogy ez tehermentesíti-e a végfelhasználókat az alól, hogy valamilyen módon tárolni kényszerüljenek az e-jótállási jegyet.
A hatályos, 2003-as rendelet szerint a vásárlóval szerződéses kapcsolatban álló vállalkozásnak törekednie kell arra, hogy a kijavítást vagy a cserét legfeljebb 15 napon belül elvégezze. A módosított rendelet ezt a szabályt pontosítja: ha 15 napon belül nem javítható a termék, akkor arról tájékoztatni kell a fogyasztót. Ha pedig 30 napon belül nem javítható, vagy három javítás után negyedszer is meghibásodik a termék, a vállalkozás köteles lesz cserélni. Keszthelyi Nikoletta fogyasztóvédelemért felelős helyettes államtitkár azzal magyarázta a tájékoztatási kötelezettség bevezetését, hogy jogos elvárás a fogyasztóktól, hogy tudják, mikortól vehetik ismét használatba a terméket.
Szavatosság – jótállás
A két fogalom nem teljesen fedi egymást.
Szavatosság: A hatályos Ptk. szerint minden olyan termékre, amit természetes személy vásárol kereskedőtől, szavatossági kötelezettség vonatkozik a vételárától, sőt a termék új vagy használt voltától függetlenül. Új terméknél ez két év, használt terméknél (és néhány egyéb esetben) egy év. Ha ez idő alatt a termék gyártási eredetű hiba miatt elromlik, a kereskedő köteles ingyenesen javítani, cserélni vagy végső esetben a vételárat visszafizetni. Tehát mind a szavatosság, mind a jótállás időszakában alapvetően szavatossági jogainkat érvényesíthetjük.
Jótállás: A jótállás a szavatossághoz képest a tartós fogyasztási cikkeknél további jogosítványokat ad a fogyasztónak új termék vásárlása esetén. Ilyen például, hogy ha a vásárlástól számított 3 munkanapon belüli meghibásodik az eszköz, a kereskedőnek azt ki kell cserélnie. Szintén a jótálláshoz kötődik a kereskedő bizonyítási kötelezettsége. Ha a vásárló és a kereskedő között vita van, hogy az eszköz gyártási hibából vagy a nem rendeltetésszerű használat miatt hibásodott meg, a jótállás érvényessége alatt a kereskedőnek kell bizonyítania. A szavatosság esetében csak fél évig van ilyen kötelezettsége. Érdemes azza is tisztában lenni, hogy "garancia" mint jogi fogalom nem létezik. A köznyelvben a leggyakrabban a jótállást szokás érteni alatta.
A tájékoztatási szabály a szervizekre is ró kötelezettséget, hiszen a kereskedő akkor tudja megmondani, mikorra javítják meg a terméket, ha arról a szerviz pontosan tájékoztatja.
Megerősítik a fogyasztóvédelem jogosítványait
A rendeletmódosítással párhuzamosan fogyasztóvédelmet is megerősítik. Az Országgyűlés már tárgyalja azt a törvénymódosítást, amely a hatóság jogköreit a teljes ellátási láncra kiterjesztené, ha a lánc végső szereplője a fogyasztó. A javaslat szerint súlyos közérdekből, például a fogyasztók széles körének anyagi sérelme esetén az ügyészség előzetes jóváhagyásával akár magánlakásban – például egy webáruház székhelyén – is végezhet ellenőrzést.
Ha tehát a végfelhasználó bejelentést tesz a fogyasztóvédelemnél, a hatóság nem csak a kereskedőnél ellenőrizhet, hanem a nagykereskedőknél vagy a szervizeknél is. Ez mindenképpen pozitív, mert gördülékenyebbé teheti a teljes ellátási lánc működését. Korábban ugyanis a szerviz vagy a nagyker hibájáért is a kiskereskedő állt jót a végfelhasználó felé, amit aztán peres úton terhelhetett tovább a nagykerre vagy a szervizre. Ez a módosítás a terv szerint már augusztusban életbe lépne.
Ugyanakkor az nem változik, hogy a jótállás csak akkor jár a termékre, ha azt természetes személy vásárolja, jogi személyek (cégek) esetében nincs ilyen kötelezettsége a kereskedőnek.
A helyettes államtitkár a módosításokat azzal indokolta, hogy nagyon sok jótállással kapcsolatos panasz érkezik a fogyasztóvédelmi hatósághoz. Az évi 30-33 ezer panasz 40 százaléka ezzel kapcsolatos, és a békéltető testületi elé kerülő évi 10-12 ezer ügy 37 százalék szintén valamilyen jótállással kapcsolatos vitát próbál rendezni. Az elmúlt öt évben a fogyasztóvédelmi hatóság jótállással kapcsolatos vizsgálatainak 45 százaléka állapította meg a kereskedők jogsértő magatartását.
Digitalizáció a mindennapokban: hogyan lesz a stratégiai célból napi működés?
A digitális transzformáció sok vállalatnál már nem cél, hanem elvárás – mégis gyakran megreked a tervezőasztalon. A vezetői szinten megfogalmazott ambiciózus tervek nehezen fordulnak át napi működéssé, ha hiányzik a technológiai rugalmasság vagy a belső kohézió.
CIO KUTATÁS
AZ IRÁNYÍTÁS VISSZASZERZÉSE
Valóban egyre nagyobb lehet az IT és az IT-vezető súlya a vállalatokon belül? A nemzetközi mérések szerint igen, de mi a helyzet Magyarországon?
Segítsen megtalálni a választ! Töltse ki a Budapesti Corvinus Egyetem és a Bitport anonim kutatását, és kérje meg erre üzleti oldalon dolgozó vezetőtársait is!
Az eredményeket május 8-9-én ismertetjük a 16. CIO Hungary konferencián.
Nyílt forráskód: valóban ingyenes, de használatának szigorú szabályai vannak